Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1896 (39. évfolyam, 1-52. szám)

1896-05-31 / 22. szám

a melyet már oly hosszú évek során, oly kiváló sikerrel töltött be, ne váljon meg. Tisztelt közgyűlés! Megbízatásunk a mai napon lejárt. Midőn az egyleti tagok összeségének bizalmából bírt tisztünktől megválunk, megindulással gondolunk arra, hogy még számos árva pilláin rezeg a könyű, melyet letörülnünk, sok árva szivében sajog a fájdalom, melyet enyhítenünk nem sikerült. Megnyugvást csak abból a tudatból meríthetünk, hogy mi mindig a jót akartuk, s ha a viszonyok mostohasága és erőink elégtelensége nem is engedték meg a jót abban a mértékben megvalósítanunk, hogy utódainknak törekvése eredményesebb leend. Ebben a tudatban, s ebben a reményben teszszük le megbízatásunkat a tisztelt, közgyűlés kezeibe, s kérjük, hogy a férfi és női választmányt megválasztani méltóztassék. Az evangeliumi szövetség küldöttei Budapesten. III. A kiállítás megnyitása napján d. u. 5 órára szép közönség töltötte meg az ág. ev. egyház Deák-téri dísztermét. Felzendült az ajkakról az evangeliumi protestantismus diadaléneke: Erős vár a mi Istenünk! Azután Szász Károly ref. püspök mondott buzgó imát s megnyitójában kimutatta, hogy az evangéliumi szövetség alapelvei a mi alapelveink is. Hogy 1. a Szentírás Istentől ihletett, 2. hogy jogunk és kötelességünk annak vizsgálása, 3. hogy az egy Isten magát, mint Atya, Fiú és Szentlélek jelenté ki, 4 hogy az emberi természet a bűnbeesés következtében megromlott, 5. hogy az Isten Fia testté lett, s a váltság munkáját értünk elvégezte s még most is közbenjár az Atyánál és uralkodik, mint király az ő országában, 6. hogy egyedül az Istenre való élő hit által igazulunk meg, 7. hogy a Szentlélek munkája a bűnösök megtérítése és megszentelése, 8. hogy a lélek halhatatlan s a test föltámad, a miután következik a világ megítélése a mi Urunk Jézus Krisztus által, melynek eredménye az igazak örök boldogsága és a gonoszok örök büntetése s 9. hogy a keresztyén lelkipásztorság isteni intézménye s hogy a keresztvénséghen és úrvacsorában való részvétel kötelez minden keresztyént: mindezeket mi evangélikusok és reformátusok is valljuk. Hát kétségkívül valljuk, a kik valljuk, de f

ájdalom, bágyadtan és erőtlenül valljuk, mert nem szeretjük, nem ismerjük eléggé azt az irgalmas Istent, a ki e hatalmas igazságok mögött ott áll, nem érezzük a Krisztus általi megváltatás örömeit, nem ég lelkünkben a magasabb boldogság ama tüze, a mely ha égne, erélyesen neki állnánk a vakhit, hitetlenség és bűn megtörésének s az Isten országának fénylő sugaraival vonnók be a világot. De némuljon el minden panasz. íme, közéletünk egyik kimagasló alakja lép az emelvényre. Br. Vay Béla ez, a tiszáninneni egyházkerület főgondnoka, üdvözlő beszédét, melyet angolul mondott el, egész terjedelmében im itt közöljük: Igen tisztelt Uraim! Van szerencsém Önöket nemcsak a jelenlevők, de általában minden jó magyar pro testáns nevében üdvözölni! Isten hozta Önöket kedves hazánkba! Mi nem vagyunk tagjai az evangeliumi szövetségnek. de mindnyájan jó keresztyének és szabad protestánsok vagyunk, a kik méltányolni képesek ama nemes társaság céljait, a mely a keresztyén egység, vallásos szabadság és evangeliumi igazság előmozdítására törekszik. A mi őseink sokáig küzdöttek a vallásszabadságért földi fegyverekkel s azután meg bölcs beszédekkel országgyűléseinken. Állhatatosan küzdöttek s szívesen hoztak áldozatokat is a protestáns hitért és oktatásért. Büszkén mondhatjuk, hogy vallásos szabadságunk biztosítva van. de tudjuk, hogy az igazi evangeliumi igazságért még soká kell küzdenünk s arra kell törekednünk, hogy az evangeliumi egységet megalkossuk. Az Önök jelenléte arra serkent bennünket, hogy kövessük mi is az evangeliumi szövetség fenséges példáját ! És most engedjék meg, hogy hosszú és boldog életet kívánjak s ama reményemnek adjak kifejezést, hogy jól érzik magokat vendégszerető hazánkban. Éljenek ! Éljenek! Éljenek! Báró Vay Béla éljenzéssel fogadott beszéde után Sárkány Sámuel, bányakerületi evangélikus püspök, a ki mellett jól esett látnunk az evangélikus főgondnoki kar képviseletében Laszkáry Gyulát, a dunáninneni egyházkerület főgondnokát, emelt szót. Németül beszélt, de az idegen nyelv nem akadályozta abban, hogy ékesen szóljon, mint a hogy mindig szokott. Melegen, hévvel üdvözölte a vendégeket s biztosította őket testvéries érzelmeinkről. Végül azt kivánta nekik, hogy érezzék magokat jól hazánkban s hogy az Űr áldása kisérje őket. Ezután még az ifjúság nevében Kováts Lajos vallástanár üdvözölte a küldötteket, reményét fejezvén ki, hogy a magyar ifjúság, melynek ősei oly sokat küzdöttek a szabadságért, küzdeni fog az Isten fiainak szabadságáért. Most minden szem a küldöttek felé fordult. Egy emelvényen ültek egymás mellett Legszélül Vischer-Sarasin baseli előkelő protestáns férfiú, a kinek egy őse Magyarországot is védte a törökök ellen s a ki most pénzt és fáradságot nem kiméivé terjeszti az evangéliumot. Mellette Knobelsdorf német alezredes, a ki sok csatában vitézül küzdött a földi király szolgálatában, de a ki, mikor megismerte a mennyei király hatalmát és szeretetét s látta, hogy mily iszonyü nagy a bün ereje, odahagyta díszes tiszti rangját, odahagyta fényes földi carriére-jét, hogy teljesen szabadon fejthessen ki nagy munkát az Isten országa terjesztésében s a kik a német mértékletességi mozgalmakat ismerik, tudják, hogy Knobelsdorf nevét az iszákosság iszonyú posványából kiszabadultak közül mily sokan látják. Azután ott volt még az öreg Baedeker, a kit már ismerünk. Last but not leart, ott ült az Evang. Alliance brit ágának egyik alelnöke, Ilanourable and Rev Bligh. Előkelő családból származik s bár anglikán pap, mindazokkal közösséget vállal, a kik hisznek és élnek a Megváltó Krisztusban. Olyan szép öreg ember. S/.enieiből szeretet és szelídség sugárzik elő. A küldöttek közül ő ragadta meg először a szót s a következő beszédet tartotta: Legyenek szívesek megengedni, hogy a küldöttség és különösen az Ev. Alliance brit ága nevében feleljek az elhangzott beszédekre. Az Ev. Alliance 50 évvel ezelőtt alakult s néhány hónap mulya ünnepli 50 éves jubileumát, melyre ezennel meghívom Önöket. Az Ev. Alliance nem egyházak, hanem a Krisztusban hivő egyének szövetsége. Főcélja, hogy az Ür elszórt hiveit egyesítse a fődologban az egyházi szervezet, hitcikkelyek különbözősége mellett. Azoknak egysége, a kik szeretik az Úr Jézus Krisztust. Azt akarja megmutatni, hogy az Isten népe egy s azt sürgeti, hogy az Isten népe keresztyén testvériségben éljen.