Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1896 (39. évfolyam, 1-52. szám)

1896-05-31 / 22. szám

kint 8—10 ezer frt kiment a faluból, a teljesen vagyontalan osztály elment cselédnek Fóthra, elment aratni a gödi, szentjakabi, babuti pusztákra. Most nem megy ki a községből, a földterület, a szorgalom igénybe vesz minden munkás kézt, sőt nem is elég, mert még a szomszéd falubeliek közül is egész családok dolgoznak nálunk hetenként. Községünkben 1100 lélek lakik, 210 ház van, 30— 40 házon kívül mind benn van a szövetkezetben. A szövetkezet segítségével magán úton is, sok birtok jutott a szövetkezeti tagok kezére. A vagyoni jólét mindinkább kedvezőbb, 200,000 frtnál többre tehető a vagyon értéke, mi a szövetkezet segítségével szereztetett. Az eredeti bennlakók között nincs több háromnál, kinek háza nincs, a háznélküli zsellérek részint vettek, részint építettek magoknak hajlékot s a községbeli lakosok között nincsen ház sem, hol legalább egy disznót ne ölnének évenkint. Koldusunk, segélyezendő szegényünk nincs, mind megél vagyona, munkája után. Lakostársaink községünk határán kívül, a veresegyházi, kisszentmiklósi és gödöllői határban is terjeszkednek. Mindezekre nézve a szövetkezet adta meg az alkalmat. A legszegényebb embert is segélyezzük, hogy házhoz, vagy valami kis vagyonhoz jusson. Jelszavunk, próbáljuk meg, tud-e röpülni, ha valamelyikkel nem boldogulunk. átadjuk egy másiknak, erre két eseten kívül még több nem fordult elő 1883. óta e mai napig szövetkezetünk nem csalódott tagjaiban s szövetkezetünknek egy krajcárja sem veszett el. A gyakori érintkezés folytán az egyleti tagok igen jól ismerik egymást, hol hibát veszünk észre, ott nem késik a figyelmeztetés. Ezen eljárásunk erőssé teszi a gyengét, munkássá a hanyagot, takarékossá a könnyelműt, ügyessé az ügyetlent. És ez nem képzelgés, ez valóság. Nemcsak Deinothenes győzte le nyelvalkotásunk természetes hibáját, utána mások is legyőzhetik természetszerű hibájukat, csak komoly akaraterő kell. Sokan nemes versenyre keltek a munkában, szorgalomban s nemes kitartással küzdenek, hogy ki tud legszebb gyümölcsöt, legtöbb, legjobb minőségű bort, gabonát, tengerit, krumplit termelni. Míg szövetkezetünk nem működött, szó sem volt ezen nemes versenyről. A szegénység megkötötte az embereket, a hitelviszonyok rosszak voltak, leggyakoribb neme volt a kölcsönvételnek a zálogkölcsön, 20—30 frt kamatjába 1

/2

sőt 1 hold föld használata is átadatott. Ezen szerencsétlenek most a szövetkezet útján mind vagyonhoz jutottak. Községünk képe világosan mutatja a szövetkezet hatását a községbeli lakosok anyagi és erkölcsi helyzetére, a község gazdasági és kulturális állapotára. Ez a hatás mindenütt mutatkozik, hol a szövetkezeti tagok mintegy családot képeznek, hol a szegény és gazdag, az úr és a szolga karöltve munkálja egymásnak javát és boldogságát. Hol az így van, ott a socialismus tért nem hódít. S ha a szövetkezetek hazánkban általánosak lesznek és nemes hivatásuknak megfelelni igyekeznek. meg fog valósulni a nemes socialismus, mely a vad, a gyűlöleten s elégedetlenségen alapuló s működő socialismust legyőzi. Csilléry Lajos, ev. ref. lelkész, a szadai önsegélyző egylet mint szövetkezet igazgatója. ISKOLAÜGY. Erdélyi református tanárok értekezlete. Az erdélyi református tanárok május 21—22-dikén Sepsi-Szentgyörgyön tartották ez évi értekezletüket. Szép és régi intézmény az erdélyi református tanári egyesület, mely hét főgimnázium (N.-Enyed, Kolozsvár, Marosvásárhely, Udvarhely, Szászváros, Zilah és S. -Szent-György) tanárait fűzi egységes szellemű erőteljes testületté. Ezelőtt 33 évvel, 1863-ban alakult, tehát az erdélyi tanárok jóval előbb szervezték a tanári gyűléseket, mint akár az országos középiskolai, akár a tiszántúli református tanáregyesület, mi által az egyházi és nemzeti nevelés ügyének eddig is sok és fontos szolgálatot tettek. A szentgyörgyi elég népes összejövetelen a sepsiszentgyörgyi kollégium alapítói és pártfogói iránt tanúsított kegyelet, a kerületi tanári gyámintézet sorsa fölötti határozat s néhány értékes felolvasás voltak a főtárgyak. Délelőtt 9 órakor a Mikó-kollégium dísztermében foglaltak helyet az értekezlet tagjai, a Mikó-kollégium ifjúsága s a közönség soraiból számos hallgatóság. Megnyitóul az ifjúság énekkara a »Gályarabokat* énekelte el, mire Miidós Géza koll. vallástanár emelkedett szellemű s az alkalomhoz mért szép imájában kért áldást az oktatásügy munkásainak nemes törekvéseire. Majd^az ifjúsági énekkar »Királyhimnusza« után dr. Bodor Tivadar állott fel s a kollégium négy jóltevőjének, gróf Mikó Imre, Csáky Albin, Szász Domokos püspök és Császár Bálint olajba festett életnagyságú arcképeinek leleplezése előtt szép beszédet mondott, melyben a tanügy e négy jelesének érdemét szépen méltányolta. A kollégium első alapítói a háromszéki papok voltak, kiknek kezdeményezésére Háromszék közönsége 85 ezer frtot, Sepsi-Szentgyörgy városa 100 ezer frtot adott a kollégiumra. Második nagy alapítója gróf Mikó Imre, ki családja fiúágának kihaltával végrendeletileg 60 ezer forint alapítványt tett, mely husz év alatt csaknem háromszorosára növekedett. Csáky Albin gróf 32 ezer frt állami segítséggel járult a kollégium felépítéséhez stb. A nagy hatást keltett beszéd alatt az arcképeket fedező függöny aláhullott s a közönségnek alkalma volt a kollégiumi elöljáróság kegyeletes intézkedéséért az elismerés kifejezésére. Kár. hogy a képeket a hazai művészek mellőzésével Münchenben festették. Elég drágák és mégis élet és lélek nélkül valók. Az arcképek leleplezése után a tanárok megtekintették a kollégium berendezését, szertárát, könyvtárát s mindezekről a legnagyobb elismeréssel nyilatkoztak. A szentgyörgyi kollégium egészen modern alkotás. 1892-ben 12 ezer frt állami segítséggel lett nyolc osztályú főgimnáziuma, melynek fölszerelése igen szép. Különösen mintaszerű a közös étkezésre berendezett konviktus, melyben évi 76 frtért 200-nál több növendék nyer egészséges el-