Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1896 (39. évfolyam, 1-52. szám)

1896-04-19 / 16. szám

nepelthez az egyházkerület nevében, átnyújtva egyszersmind ennek igen szép és nagyértékű ajándékát, egy remek, antik utánzatú kötéssel ellátott nagyváradi bibliát; aztán letette kezeibe az egyházkerület 1450 írtos alapítványát a theol. fakultás javára. Majd Kolozsvári Sándor olvasta lel a kolozsvári egyetem bölcsészetkari tanárainak üdvözlő iratát. Szász Domokos püspök hosszabb, meghatott beszédben válaszolt ezekre. S míg beszélt, a jelenvoltak szemei szeretettel csüngtek a szeretett főpásztoron, ki oly sok jót, oly sok nemes tettet vitt véghez áldásos életében, hazája és egyháza javára. Beszéde végén lehullott a lepel az agg főpap életnagyságú arcképéről, és szűnni nem akaró éljenzés közt oszlott szét az ünneplő közönség. Ifj. Zsoldos Benő. Kolozsvár és Nagy-Enyed küzdelme. A kisebbség előadása szerint. A nagv-enyedi kérdés, mely huszonöt év óta annyi viszálkodás okozója volt erdélyi egyházkerületünkben, ismét akuttá vált az április 11-iki közgyűlésen, mely váratlanul feloszlott, mielőtt a tárgysorozat pontjaiból egyet is letárgyaltak volna. Szerkesztő úr engedelmével elmondok néhányat e gyűlésen kitört vihar belső okaiból, úgy a mint mi enyedi érdekeltségűek látjuk. Tény, hogy a kolozsvári theologia eredetileg úgy volt tervezve, hogy fentartására az enyedi theologia alapjai fordíttassanak. Tény, hogy 1889-ben az akkor többségben volt nagy-enyedi párt a kolozsvári párttal akként egyezett ki, hogy az igazgató-tanács állíthat Kolozsvárra theol. intézetet, de az enyedi kollégium érintetlen fentartása mellett. Tény, hogy a kolozsvári intézet részint gyűjtésből, részint kedvező pénzügyi műveletek folytán az országos zsinat támogatása mellett felépült, fényes palotája a konvent színe előtt a mult év őszén felavattatott. Tény, hogy a mult évi rendkívüli közgyűlés arra utasította az igazgatótanácsot, hogy a nagy-enyedi theol. tanszékekre hirdessen pályázatot s a választást készítse elő, mit ez hűségesen meg is tett. Ezek 'köztudomású tények. De most közvetlen a közgyűlés előtt a nagy-enyedi érdekeltségűek egyszerre arra ébredtek, hogy a tanárválasztást nyíltan előkészítő igazgatótanács titokban olyan tárgysorozatot készít s egyik pontjával kapcsolatban olyan javaslatot szándékozott a közgyűlés elé terjeszteni, mely a nagy-enyedi theologiát egyszerűen meg akarta semmisíteni. Megsemmisíteni taktikai fogással egyfelől azzal, hogy mellőzteti a tanárválasztást, másfelől azzal, hogy a papi képesítést a Kolozsváron nyert diplomához köti. Azok a pontok, melyeket egyik napilap közzétett, híven vannak átvéve a rejtegeti s csak a legbizalmasabbakkal közölt igazgatótanácsi javaslatból. Szólanak pedig ekként: a) a lelkészképzés jövőre egyedül az egyházkerület kolozsvári theologiai fakultásához kötendő; h) a nagy-enyedi theologiai akadémiánál a tanári állások betöltése nem szükséges; <) ezeknek kimondásával a tárgysorozatba foglalt tanárválasztás kérdése tárgytalanná lett s a felett a közgyűlés napirendre tér és az átmeneti intézkedések megtételével az igazgatótanácsot bízza meg. Ennek a titkon forralt, de a közgyűlés előestéjén kipattant tervnek elkeserítő hatása magyarázza meg azt az animositást és vehementiát, melyet az Enyed-pártiak felszólalásukban és magatartásukban kifejtettek. Ez a merénylet számbamenő támadás tette oly hajthatatlanná — az elnöklő gróf Bethlen Gábort, hogy még hallani sem akart arról, hogy a mult évben elrendelt tanárválasztás a többség hatalmi szavával egyszerűen leszavaztassék. Viszont a taktika leleplezése bántotta annyira a többségben levő kolozsvári párt vezérszónokait. A felsülés szégyenén kívül a kolozsvári párt beavatottjait hir szerint még az a tudat is égeti, hogy a kolozsvári fakultás alapjai az intézet költséges fentartására nem elegségesek. Fogytán van a költség. Pénz kell az intézetre, bárhonnan kerüljön is elő. Életkérdés ez Kolozsvárra nézve. íme nt. Szerkesztő úr, ezek a Kolozsvár és Nagy-Enyed közt ismét felújított harc belső indokai, s ezek magyarázzák meg azt is, hogy a tapintatlanul fölbőszített enyedi érdekeltség a püspök jubileumán meg sem jelent, ítélje meg az elfogulatlan közönség, nem elkeserítők-e az ilyen erőszakosságok és titkos taktikázások? Hát ha már a kolozsvári theologia megszületett és törvényesíttetett, nem követhetné-e a német szállóigét Enveddel szemben: Leben und leben lassen? Mit hoz ránk a jövendő s mint határoz a közelebb tartandó egyházkerületi gyűlés ? azt nem tudjuk; de anynyi bizonyos, hogy Enyed a maga törvényes jogaiból engedni nem fog, s ha kényszerítik, a végletekig megy. J. F. Az abauji egyházmegye tavaszi közgyűlése Kassán, A kassai ref. egyház templomának sugár tornyából nemzeti zászló hirdette, hogy e kiváló egyháznak kedves vendégei vannak. Az abauji ev. ref. egyházmegye régtől fogva Gönczön tartotta közgyűléseit, azonban az elmúlt évben elhatározta, hogy a millennium évétől kezdődőleg, különös tekintettel arra, miszerint Göncz nem annyira hozzáférhető és központja Abaujnak, mint Kassa, közgyűléseinek székhelyét ide helyezi át. Ez az ápril 8-án megnyílt közgyűlés volt az első Kassán. De meg is látszott rajta. A legöregebb gyűlési tagoktól hallottam azt a megjegyzést, hogy az abauji egyházmegyének aligha volt még ilyen népes közgyűlése. Reggel nyolc órakor megszólaltak a templomnak imára hívó harangjai s hívták a hívőket egész egy félóráig, jelezvén már ezzel is, hogy a millennium az abauji egyházmegye történetében hatásában messze kiható intézményt alkotott. Igazi vallásos érzés szokta az ember lelkét megszállni, ha templomba megy, hát még most, midőn látta a lelkészeknek és világi tagoknak közel 100 tagból álló csoportját, a midőn igazi ihlettől eltelve helyet foglaltak Istennek e csarnokában. Ifj. Gaskó Gyula budapesti tanárjelölt művészi orgonajátékától kísérve