Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1896 (39. évfolyam, 1-52. szám)

1896-04-19 / 16. szám

a gyülekezet elénekelte a »Jövel szentlélek úr Isten« kez­detű ének két első szakát, a mikor is a szószéken meg­jelent a kassai egyház lelkésze s buzgó imát bocsátott a mindenhatóhoz, kérve áldó kegyelmét az abaúji egyház­megye összes tagjaira. Majd megindult a tekintélyes és városunkban méltán feltűnést keltő menet a vármegyeházához, a melynek nagy terme lett átengedve a közgyűlés számára. Az elnökök Antalfy László esperes és Meczner József egyházmegyei gondnok s a közgyűlési tagok elfoglalván helyöket, a nagy­tiszteletű esperes úr emelkedett fel székéről s buzgó imá­ban kérte Istennek áldó kegyelmét a közgyűlés tagjaira és működésére. Majd Meczner József mondotta el nagy­hatású megnyitóját, melyben köszönetét fejezve ki a vár­megyének a terem szives átengedéseért, a millennium méltatására tért át. kiemelve, a mint már fentebb is je­leztük, hogy az abaúji egyházmegye közgyűléseinek Kassára történt áthelyezése nemcsak egyházi, de kulturális szem­pontból is messzire kiható jelentőséggel bír. Majd az egyházpolitikai törvényekről szól, reményének s meggyő­ződésének adva kifejezést arra nézve, hogy ezeknek a törvényeknek a hatása a felekezetek közötti rég óhajtott békés egyetértést megzavarni sohasem fogja. Nagy hala­dás és a lelkészek Özvegy-árvái iránt érdeklődőknek méltó örömére szolgál az országos gyámintézetnek megalaku­lása. De nemcsak itt, hanem a tanítók fizetésénél is lé­nyeges változás állott be az államsegélynek itten is történt megadása által. Igaz ugyan, hogy e fizetés még így is oly csekély, hogy a tanítók száma napról-napra fogy. De a szónok reméli, hogy mindezen bajokon még lehet segíteni, a közgyűlést a tagok éljenzésétől kísérten megnyitja. A kassai ref. egyház presbyteriuma lépett ekkor elő, élén Komáromy István egyházi főgondnokkal, a ki egy­házának nevében szép szavakkal mondott szívélyes »Isten hozott*-at az abauji ref. egyházmegye közgyűlésének, kívánván, hogy annak tagjai mindenkor jól érezzék ma­gukat Kassán. Antalfy László esperes megköszöni a kassai egv­ház presbyteriumának azt a szívességét és előzékenységét, melyet a fényes egyház irántuk nemcsak most, hanem közelebbről az elmúlt évben is, midőn a közgyűlés áthe­lyezését elhatározták, tanúsított. f)k bizalommal jöttek ide, mert ennek a nemes egyháznak fényes történeti múltja és szép jelene van. Szívből kívánja, hogy ezt az egyhá­zat, mely Abaujnak gyöngyét képezi, az Isten vezérelje nyeréségről-nvereségre, erőről-erőre! Őket pedig tartsák meg továbbra is szives barátságukban. Jelenti ezután az esperes, hogy a megüresedett két világi egyházmegyei tanácsbirói állásra beadatott. 68—68 szavazat, melyből Doboz y Pál 51, Naményi Gyula 38 sza­vazatot kaptak, míg a többi szavazat szétoszlott. Neve­zettek absolut többséget kapván, megválasztottaknak nyil­váníttattak ki s az eskü letétele után a közgyűlés éljenzései között foglalják el helyöket a zöld asztalnál. Naményi röviden köszönetét fejezi ki Dobozy nevé­ben is a bizalomért s igéri, hogy mint eddig, úgy ezután is ez lesz a jelszava: »Hit, hazaszeretet és kötelesség!« A közgyűlés egyházi elnöke ezután felolvasta nagy gonddal megírt jelentését, melyből kiemeljük a következő­ket : Hálát ad a hazafi lélek a Mindenhatónak, ha az ezred­évre gondol, azért a nagy kegyéért, hogy a nemzetet ily hosszú időn át megtartotta. A magyar református egyház is örömmel osztozik abban, mert becsülettel betöltötte azt a feladatot, melyet a nemzet géniusza elébe adott. Nem dicsekedéssel, de az isteni gondviselés iránt érzett hálával jól esik lelkének a tudat, hogy egyházunk oly hosszú időn át volt már eddig is a hit, a hazaszeretet és az erkölcs ápolója, hirdetője. Sok gonddal küzködik e nép, arca verej­tékével szerzi meg a mindennapi kenyeret, de azért kétségbe nem esik. él még a szivében a hit s a remény! Pedig a lelkészek is oly szerény dotációval kénytelenek megelégedni, hogy mai napság már kétségbeejtően fogy a papi pályára lépő ifjak száma. Szükséges, okvetlen szükséges tehát, hogy ezen segítve legyen; s e tárgyban felemlíti Vecsei József tornai egyházmegyei gondnoknak ily szellemű indítványát. Az országos lelkészi gyámintézet megalakulása teszi némi­leg tűrhetőbbekké a viszonyokat. Ez a gyámintézet újabb erőt és kitartást ad a további munkára. Fölsorolja ezután jetentésében azon egyházakat, melyeknek hívei kisebb­nagyobb adományokat adtak Istennek dicsőségére. A jelentést a közgyűlés nagy elismeréssel tudomásul vette és jegyzőkönyvébe iktatta. A három napon át (ápr. 8—10) tartott közgyűlés tárgyai közül, mint közérdekkel bírókat, még a követke­zőket emeljük ki. Egyházmegyénk lelkészeinek két gyámintézete volt. Egyik az ú. n. régi, mely ezután is fenn fog állani, a másik az ú. n. új, mely 1892-ben alakult, de csak 1898-ban kezdte volna meg a segélyezést. Az országos gyáminté­zet iétesülése folytán ez új gyámintézet feloszlik, t. i. a tagok visszakapják befizetéseiket, illetőleg azok erejéig fizeti be illetményeiket az országos intézetbe a nyugdíj­intézeti pénztárnok, most már gyámintézeti pénzkezelő. Idványi Ferenc. A kerületi közgyűlésen az elnökségen kívül Füzy János, Révész Kálmán, Oláh Péter egyházi, Bárczav Ödön, Szent-Imrey Gyula és Naményi Gyula világi tagok fogják egyházmegyénket képviselni. Vécsey József tornai egyházmegyei gondnok e lapok­ban is ösmertetett indítványát, mely a lelkészi javadal­mazás országos egységesítését s a tiszta jövedelem után arányosított egyházi adózás behozatalát kívánja, szintén tárgyalta általánosságban egyházmegyénk; örömmel üdvö­zölte a javaslat nemes célzatait, azonban az ajánlott ki­viteli módozatokat jelen egyházi viszonyainkkal ellentétben állóknak s így azok kivitelét egyelőre lehetetlennek látta, ennélfogva részletes tárgyalásba nem bocsátkozott. A sárospataki theologiai tanárok nyugdíjintézetére vonatkozó igazgatótanácsi javaslat a legmelegebb ajánlattal terjesztetett fel az egyházkerületre. Egyházmegyénk saját belügyei, valamint a közigaz­gatási és fegyelmi bíróság tárgyalásai vették igénybe a háromnapi gyűlésezés legnagyobb részét. Meg kell említenünk, hogy a vármegyének általá­nosan tisztelt fő- és alispánja, Péchy Zsigmond és Fábián János urak, bár nem tartoznak hitfelekezetünkhöz, hosz­szabb ideig nagy érdeklődéssel hallgatták első napi köz­gyűlésünk tárgyalást, a mi a tagokban felemelő hatást keltett. A közgyűlést megelőzőleg az egyházmegyei szám­vevőség és az abaujmegyei ref. tanító-egyesület ülésezett ugyancsak a vármegyeház helyiségeiben, melyet e célra a legszívesebb készséggel engedtek át s Ígértek meg a jövőre is a nemes vármegye fejei. Végezetre azt említem fel, bár legelső sorban is fel­említhettem volna, hogy Meczner József egyházmegyei gond­nok űr. a megnyitás napján a Schalkház szálloda dísztermé­ben a közgyűlés tagjai s a meghívott megyei és városi nota­bilitás részére 100 terítékű gazdag ebédet adott, melynek egyik legfőbb alkotó részét, a legnemesebb borokat a ven­déglátó házigazda saját pincéje szolgáltatta. Sok közebéden vettem már részt, de még egy sem volt olyan, mely e mostanit akár kedélyességben, akár emelkedett szellemben csak el is érte, nem hogy fölülmulta volna. Ha saját vezéreinktől

Next

/
Thumbnails
Contents