Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1896 (39. évfolyam, 1-52. szám)

1896-04-05 / 14. szám

zelmeikről, melyeknek erősítésére külső jel nem volt ugyan szükség, de azért örömmel veszik azt a hálás testvériség bizonyságául s használni fogják a közös érzelmek tanúságára isteni tiszteleteiknél. A fölavatás. Díszes közönség jelenlétében, mely zsúfolásig megtöltötte a belül öt sugárú csillag alakját mutató gyönyörű templomot, ment végbe a fölszentelés. A templom padsoraiban s a padsorok elé és mellé helyezett székeken számozott ülőhelyeken foglalt helyet a közönség, melyet csak névre szóló és számozott belépő jegyekkel bocsátott be a rendezőség. A férfiak részéről az első padsorokban ott láttuk báró Bánffy Dezső, Darányi Ignác, Wlassics Gyula minisztereket, Jókai Mór, Falk Miksa, Hegedűs Sándor, Zsilinszky Mihály, .Horváth Gyula, Kovács Albert, gróf Teleki József stb. orsz. képviselőket, az evang. egyház képviseletét (Bachát, Scholcz, Andaházy), a főváros képviseletét, Tóth Lőrinc, Szilassy Aladár, Bóné Géza, Ádám András, Kovácsy S., Turóczy Adolf stb. egyháztanácsosokat, Rudnay főkapitányt, Kozma Sándor főügyészt, Székács F. kur. birót, a ref. főiskola tanárait stb. A hölgyek sorában Tisza Kálmánné, gróf Károlyi Tiborné, özv. gróf Teleki Sándorné, báró Bánffy Dezsőné, Dániel Ernőné, Wlassics Gyuláné, Hegedűs Sándorné, Szilassy Aladárné, gróf Vay Károlyné, Beniczkyné Bajza Lenke, gróf Pejacsevich Andorné stb. úrnőket. Az isteni tiszteletet a gyülekezet közéneke nyitotta meg, mely után Szász Károly püspök érces hangja zendült föl áldást kérő imára, melyben az új templomot s majd az új lelkészt ajánlotta az áldások Istenének megszentelő és áldó kegyelmébe. Majd a szószékről leszállván, az Úr asztala előtt átadta az új lelkésznek, Haypál Benőnek az Tstenigéjét, hogy azt hirdesse az Isten gyülekezetének. Haypál B. a szószékre lépvén, textus nélkül, nagy elfogódás közepette elmondta rövid, de tartalmas, inkább gondolat-töredékekből, mint prédikációvá szervezett gondolatsorozatból álló beszédét, mely azonban a közönségre elég jó benyomást tett. Utána Papp Károly lelkész olvasta fel az úrvacsorai agendát s osztotta ki Haypál segédkezésével az úrvacsorát, melyet a templomi közönség legnagyobb része fölvett. Megható látvány volt ez az úrvacsorázás, bár a külső rend tekintetében nem volt mintaszerű. Úrvacsora után Mészáros Sámuel ó-budai lelkész keresztelt meg két kisdedet, majd Petri Elek esketett meg gyönyörű beszéd után egy házaspárt Nagy figyelemmel hallgatta meg a közönség dr. Kiss Áron egyháztanácsos felolvasását az egyház szervezéséről és a templom felépítéséről, mely egész kiterjedésében Lapunk más helyén -olvasható. Szántó János pesti esperes záró imája rekesztette be a templomi ünnepélyt, melynek építő hatását jelentékenyen emelték a beszédek között mondott szép karénekek. Említésre méltó, hógy a templomi közönség által adott perselypénz 300 frton felül volt, mely összeg a beszerzendő orgona javára fordíttatik. A díszebéd. A templomi ünnepély végeztével díszebédre gyűlt össze a közönség egy része. A hangulatos ebéden Szász Károly püspök a királyra, Hegedűs Sándor a kormány képviselőjére, Darányi Ignác a főváros képviseletére, Papp Károly a hitfelekezetek s különösen az ág. hitv. evangélikusok képviselőire, dr. Kiss Áron az egyházmegyei elnökségre, Szász Károly a gyűjtőkre s különösen Tisza Kálmánnéra, Szöts Albert az új papra, Tóth Lajos, a budai egyházrészre stb. mondottak lendületes felköszöntőket. A felköszöntőkre felhangzott válaszok között különösen kitűnt dr. Wlassics Gyula vallásügyi miniszter nyilatkozata, melyben többek között azt hangsúlyozta, hogy Magyarországon. hol mostanság gyakran hangoztatják az állam és egyházak elválasztását, nem az elválasztásra, hanem mind nemzeti, mind kulturális szempontból arra van szükség, hogy a magyar állam a nemzeti hagyományokat istápoló történeti egyházakkal minél bensőbb egvességben és minél teljesebb békességben éljen és működjék. Különösen a legmagyarabb egyházzal, az ev. ref. egyházzal szemben áll ez, mely egyház úgy a békés munkában, mint a viharos napokban mindig együtt érzett és együtt vérzett a magyar nemzetlel. E nemzeti és alkotmányos érzésű egyház helyi elnökeire, Szász Károlyra és gróf Tisza Lajosra ürítette aztán poharát. Dr. Sztehló Kornél meg Papp K. szavaira reflektálva a két. evang. egyház közötti testvériségről nyilatkozott. Nem civakodó testvérek vagyunk mi, kálvinista és lutheránus keresztyének, hanem elhidegült, közönyös testvérek. kiknél én azt sem értem, miért vagyunk két egyház s miért ne lehetnénk egy egyház; hiszen egy a hitünkv egy a szivünk, egy az evangéliumunk, s még egyházi szervezetünk is csaknem egyazonos. Ilyen s ezekhez hasonló emelkedett szellemű nyilatkozatok között végződött a székes fővárosi, sőt az országos ref. egyház életében is korszakos esemény számba menő szép ünnepély. F. A banoveei misszió köréből. Templomszentelés Vulcováron. Püspöki visiíatio Banovcén, a Szeretetházban. A szlavóniai ref. misszió, kiváltképen az új-banovcei missziói központ körül csoportosított német és magyar ref. egyházak életében nagyfontosságú, sőt messzeható jelentőségű eseményt képez a vukovári magyar ref. gyülekezet templomának ünnepélyes fölavatása, mely a dunamelléki egyházkerület püspökének, Szász Károly úrnak vezetése és személyes közreműködése mellett március 22-ik napján ment végbe, melynek előzményeit és lefolyását ezekben közölhetjük: Március 21-én d. u. 5 ó. 25 p.-kor megérkezvén Szász Károly püspök úr a vukovári vasúti állomáshoz, hol nagy számban összesereglett tisztelgők élén a városi és megyei hatóságok képviselői, valamint az alsó-baranyabácsi egyházmegye elnöksége és papságának egy része várta. Midőn püspök úr a kocsiból kilépett: harsány éljenzés fogadta minden oldalról és minden nyelven, mely e vidéken uralkodik. Ezután Cseh Ervin főispán az egy-