Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1896 (39. évfolyam, 1-52. szám)

1896-03-22 / 12. szám

nek a tudományos képességén kívül az Isten igéjéhez való egyházi hitvallásszerű viszonya is mérvadó legyen s hogy az egyháznak a tanárok meghívására hathatósb befolyás biztosíttassák. Tekintetbe véve, hogy az egyetemek szervezete a tudományos oktatásban való szabad részvételnek elvén alapul, hogy a theol. fakultások azon részvételnek jogát a licentiatus és a venia legendi útján adják meg, az egyházi hatóságoknak és zsinati közegeknek sürgős feladata arról gondoskodni, hogy 1. az alkalmas lelkészek az akadémiai szabályzatoknak megfelelően az egyetemi tantestületekbe belépjenek és a tudományos munkában, valamint a theol. hallgatók oktatásában részt vegyenek;, hogy 2. e lelkészeknek ilyetén működésük tartamára az egyház megfelelő fizetést biztosítson; hogy 3. minden egyetemen szabad konviktusok alapíttassanak, melyekbe a theol. hallgatók az egyház szellemében tudományosan előmozdíttassanak. a konviktusi elöljárók pedig mint leendő akadémiai tanárok készülhessenek és magokat gyakorolhassák. Végül e határozatok keresztülvitelére bizottság küldetett ki. Énekkel, imádsággal kezdték a gyűlést, imádsággal, énekkel fejezték be. Ámbár a gyűlés méltóságát csak néhány pillanatra veszélyeztette volt Kábelt, majd Möller egy-egy erőteljesebb kifejezése fenyegette, de egészben véve oly higgadtan és igazságosan tárgyalták az egyház bajait, hogy annak elismerését méltán várhatták volna az elvi ellenfelek részéről is. E helyett a Nationalzeitung május 16-iki száma gúnyolódott, hogy »porosz papok jogászokkal és vén katonákkal együtt ítélkeztek«, haragosan fordult a tanárok ellen, a kik ilyesmire odakölcsönzik nevöket, különösen Schlatter ellen, a ki még akkor sem inti a gyűlést mérsékletre, midőn ez a tudományos theologia szabadsága és a kritika ellen tiltakozva tulajdonképen őt magát is gúnyolja. A Berliner Tageblatt pedig máj. 18-iki számában »az orthodoxia tudományos erődje« cím alatt azt konstatálja, hogy »az orthodoxia sorvadásba esett, és haldoklik. A mit a modern filozófiák, új dogmatikák, a természettudományok, Jézus életének minden kritikája elérni nem tudtak, azt megtette az egyszerű, igénytelen ószövetségi történettudomány: kidobja a nyeregből az orthodox theologiát. Meghal és nincs örököse®. Ezen kifakadás ellen a Reichsbote (máj. 21.) arra hivatkozott, hogy azon theol. fakultások a legnépesebbek, melyeken a legtöbb positiv irányú tudós tanít, mint pl. a greifswaldi és azoknak népessége, melyeken a positiv tanárok kihalnak vagy nyugalomba vonulnak, egyre fogy. Schlatter is megfelelt a Deutsche Ev. Kirchenzeitung 22-ik számában: Az ellenfelek azzal áltatják önmagukat és a közönséget, hogy mi a tudomány ellen tiltakozunk, holott az ellentét vallási. A hit és a hitetlenség ellentétéről van szó. Nem vádolja ellenfeleit hitetlenséggel, ők is sokra becsülik Jézust, de csak mint a vallástörténelem egyik nagy alakját, mint a múltnak egyik nagyságát. Az a kérdés: »mi legyen az egyházból ?« Azoknak egyesülete-e, a kik Jézust vallásos hősök kultuszának tárgyává teszik, vagy azoknak gvülekezete-e, a kik hisznek benne, a kik szabadon és hálásan, de feltétlenül alávetik magokat neki, mert ő az Atyához vezető út, az ő vérében bírják bűneik bocsánatát és az ő kezéből várják örök életüket. A kik ezt védik, azokhoz csatlakozik ő maga is. Politikai és egyházi lapokban tovább folyt a gyűlés fölvetette thémákról a szakavatott vagy kontárkodó tárgyalás. Mindkét részről elismerték a bajt: az egyháznak és a theologiának egymástól való elidegénedését; de kevesen mutattak utat, melyen a bajt orvosolni lehetne. BELMISSZIÓ. Az ujbanoveei szeretetház hetedik évi jelentése. A jóságos Isten megengedte, hogy az ujbanoveei szeretetház napjaihoz napokat számlálhasson és most hetedik évi jelentését nyújthassa át mindazoknak, a kiknek szemei ő rajta függenek. Miként kelt életre sok nehézségek között, miként fejlődött tovább-tovább, s miként szolgálta híven a maga tisztes célját ez a nagy emberbaráti elveken, de korlátolt vagyoni alapon emelt intézmény: az ügy barátai előtt eléggé ismeretes. S mivel ez a jelentés épen az ügy igaz barátaihoz kiván szólni: a sapienti pauca elvénél fogva, csakis az utóbbi év adatait fogja föltárni oly részletességgel, a minővel tartozik ez intézmény a maga nagyérdemű jóltevőinek, a kik az Ő sorsát, fejlődését nemcsak szemmel tartják, hanem gyöngéd gondossággal és nem szunnyadó szeretettel is kisérik. Beszéljenek azért első sorban magok a számok! Az 1895. év január hó 25-ik napján nyilvánosan közölt számadás lezártakor volt tőkevagyon 1635 frt és 33 krajcár. 1895. január 25-ik napjától 1896. január hó 25-ik napjáig befolyt: „4) Idegen gyermekek szüleitől . 12 frt — kr. B) Kamatokból 91 » 42 » C) Tőkevisszafizetésből .... 98 » — » D) Kegyadományokból .... 152 » 10 » E) Rendes évi segélyből .... 50 » — » Bevétetett összesen: 403 » 52 » A mult évi pénztármaradék volt: 32 » 68 » 436 20 Összes bevétel: Ugyanez idő alatti kiadás volt: A) Rendszeres szükségek fedezésére 252 frt 06 kr. B) Tőkésítésre 150 > — » Összes kiadás: 402 » 06 » Pénztármaradék: 34 > 14 » Tőkevagyon: 1687 » 33 » (Vége köv.) Fileon Vagyoni állás: 1721 > 47 » A bevételek E) pontja alatt kitüntetett 50 frt összeget Méltóságos és Főtiszteletű Püspök urunk küldötte a Dunamelléki Ref. Egyházkerület évi segélyeül. A B) pont alatt egy összegben föltüntetett kegyadomány pedig a következő kegyes jóltevők adakozásából folyt be: Biberauer úr Budapestről küldött 10 frtot, Vadas Gyula csermői ref. lelkész úr 50 krt., nagy-kőrösi reform, egyház 4 frtot, földesi ref. egyház 1 frtot, Schilling Károlyné úrnő 3 frtot, Poór Hermina úrnő 1 frt 50 krt., Biberauer Tivadar úr 2 frt 50 krt, tiszt. Keck Zsigmond ref. lelkész úr 3 frtot, Méltóságos Cseh Ervin főispán s egyházmegyei gondnok úr 100 frtot, Póth Sámuel ref. tanító úr 1 frtot, tek. Dobos Károly úr (Foktőről) 5 frtot, nagytiszt. Szabó Péter esperes úr az alsó-baranva-bácsi