Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1896 (39. évfolyam, 1-52. szám)

1896-03-22 / 12. szám

ki — mégis figyelemmel arra, hogy igen sok iskolafentartó, valószinűleg nem a maga akaratából késett el a kérelme­zéstől — s a kiegészítés sok iskolafentartónak rendkívüli anyagi megerőltetésébe kerülne — ezennel kijelentem — hogy a tanítói fizetés kiegészítésére folyó évi május hó l-ig. mint legvégső határidőig benyújtandó szabályszerű kérvényekre hajlandó vagyok a szükséges államsegélyt engedélyezni. Felhívom a közigazgatási bizottságot, hogy erről ér­dekelt iskolafentartőkat haladéktalanul értesítse, általában pedig ezen rendeletem gyors és pontos végrehajtása iránt megfelelően intézkedjék, mindennek eredménye felől folyó év május hó 1 ig kimerítő jelentést tegyen. Budapest, 1S96. évi február hó 26-án. Wlassics s. k. TÁRCA. Egyház és theologia ellentéte Német­országon. IV. Az egyház és a theologia szoros összetartozását hangoztatta az a tekintélyes tartományegyházi gyűlés, mely Berlinben május 8-án folyt le. A meghívó szerint mindazok, a kik az egyház javát szivükön hordják, tar­toznak közösen és nyilvánosan állást foglalni azon nyug­talanító tény ellenében, hogy a szentírásnak hitünk egye­düli zsinórmértékének tekintélyét a theol. fakultások közül többen aláássák és az evangelikus egyház külső fennállá­sát a negatív modern theologia nagy mértékben veszé­lyezteti. A meghívót két generalsuperintendensen, Schlatter, Cremer, Pathusius, Zöckler és Schultze Viktor tanárokon kívül számos hírneves egyházi és világi írta alá. A gyű­lésen magán a greifswaldi fakultás szinte teljes számmal jelent meg, eljött Schlatter és Strack is; 1200-nál több belépő-jegy fogyott el. A beteg Zoen jogtanácsos, königs­bergi tanár, nyomtatásban küldte volt be referátumát, melynek tárgya: »Az állam és a theol. fakultások*. Mély vallásos érzület, tiszta ker. gondolkodás, kiváló jogmívelt­ség bizonysága ez előadás, mely a mi theologiai intéze­teink egészen eltérő jogi helyzeténél fogva kevésbbé érdekel. A fakultásoknak az egyház részéről való jogi felügyeletet kizártnak mondja, arra sem fektet súlyt, hogy a tanárok, mint a róm. katholikusok valamely professio fideire köte­leztessenek; többet vár attól, ha a theologia tanárai érzik, hogy ők a ministerium verbi divini tagjai s ha valóság­gal azok, de a legtöbb a személyek helyes meg válogatá­sától függ. És erre az egyház joggal igényelhet befolyást. Az előadó azt tanácsolja tehát, hogy a kultuszminiszter ezentúl ne csak az illető fakultástól, hanem az egyházi főtanácstól is kérjen véleményes javaslatot, az utóbbitól különösen a jelöltnek »tanára és hitvallására* vonat­kozólag. A második előadó, Kábelt lelkész, a ki »az egyház és a theol. fakultásokról* szólt, a gyülekezetek jólétének nélkülözhetetlen feltételét abban látta, hogy az egyház is gondoskodjék a theol. hallgatókról, konviktusban vagy külön seminariumban való tovább képzésükről; a szent­írás isteni eredetéről szólva azonban oly szeretetlenül ismételte a XVII. század dogmatikusainak inspiratói tanát, hogy a gyűlés elnöksége kénytelen volt az előadó egyes könnyen sértő kitételei felett sajnálkozását kifejezni és kijelenteni, miszerint a szentírás isteni inspiratiója egyházi tan ugyan, de az inspiratio mikéntje csak theologumenon. Azután Möller güterslohi lelkész »a theologia és theologiai fakultások« théinát tárgyalva kijelentette, hogy a keresz­tyénség lényege a csoda, hogy új rabies theologorum tört ki: a »felfedezési viszketegség« terjedt el. Egészen más hangon szólt a fáradhatatlan Stöcker, kinek előadása az egész gyűlésnek kétségkívül legbecsesebb része. Épen nem tartozom Stöcker imádói közé és nem­csak én tudom, hogy az ellene felhozott vádak nem mind valótlanok vagy alaptalanok. Az azonban tagadhatatlan, hogy az élő őszinte orthodoxiának egyik legmegnyerőbb képviselője és hogy a ker. hitnek népszerűsítéséhez, a ker. szeretetmunkához ritka isteni adománya van. Thémája ez volt: »a theol. fakultások és a nép«. Hadd álljon itt tételei közül néhány. Az isteni kijelentés, mely az egész emberi­séggel igazságot és életet közöl, természete szerint alakilag és tartalmilag népszerű. Tartalmilag népszerű az általa felállított és megoldott problémák fenséges egyszerűségénél és nagy komolyságánál, valamint annálfogva, hogy a tör­ténetben és Izráel népének szellemében megjelenik, ez által örökre népies jelleget öltött és hogy a világ számára való egyetemes kijelentéssé levén nemcsak egyeseknek, hanem a népeknek is hirdettetik ^Alakilag népszerű, mert nem elvont tanítással közli magát, hanem az isteni kijelen­tések gazdag változatosságával megfelel minden nép és kor álláspontjának, minden tehetségi és műveltségi foknak és kielégíti az egész emberiség megváltási szükségérzetét. A theologia mint a kijelentés tudománya ennek népszerű jellegét tudományosan is kifejezésre juUatja és ezért az isteni kijelentést, valamint a ker. hitet az emberiség szel­lemi életében nemcsak a műveltek, hanem minden ember számára érvényre juttatja. A mi tanáraink a szabad kuta­tás és a tudományos igazság e képviselői, kiket a nép nagyra becsül s a kik sokszor az egész nép szellemi moz­galmainak úttörői, ép e tekintélyes állásuknál fogva köte­lesek a kijelentésnek és az egyháznak történetével a leg­nagyobb kegyelettel bánni. Az evangelikus theol. fakultások, melyek a szentíráson és az egyházi hitvalláson alapulnak és Luther thesiseiből nem hypothesisekből keletkeztek, a hitnek prófétai tisztét végezzék s ne a professsionátus kételkedésre tanítsanak. A reformáció egyháza a nép egy­háza és teljesen ílZZci kell lennie, a mennyiben még nem az, vagy már nem az. A kiváló szónok tételei kifejtésé­ben nemcsak a theologia és egyházi baloldalnak képvise­lőit cáfolgatta, hanem az orthodoxiát is bűnbánó vallo­másra szólította föl: nagyon sokszor felejtette el ez az orthodoxia, hogy az isteni kijelentés nemcsak igazi, hanem élet; és igen sok orthodox van, a kiben az igazhitűség fényesen világít, de nagyon keveset melegít; ha a világos­ság mellett az élet melegségét el nem hanyagolták volna, nem volnánk ma oly szomorú helyzetben, hogy tiltakoz­nunk kellene! Az előadásokhoz fűződő élénk eszmecserében Zieten Schwerin gróf reá mutatott a kegyurak kényes helyzetére, a kik ma már azt is kénytelenek kérdezni a jelölttől: hol tanultál? hol szerezted theologiádat? A német patrónusok is valószinűleg jobban értenek a theologiához, mint másutt, mégis a vizsga után való ilyetén laikus examen nemcsak a negatív irányra nézve lehet veszedelmes Miután még Vathusius a lelkészeket felszólította, hogy Ők is óvakod­janak meggondolatlan nyilatkozattól vagy eljárástól, a gyűlés elnöksége kimondotta az egyhangúlag elfogadott határozatokat: A tartományegyházi gyűlés követeli az államtól, hogy a theol. tanári székek betöltésénél a jelölt-

Next

/
Thumbnails
Contents