Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1896 (39. évfolyam, 1-52. szám)

1896-02-23 / 8. szám

tételénél Várady K. szólalt fel, a miatt panaszkodva, hogy nemzeti ereklyék mostoha elhelyezésben részesülnek, mire Wlassics miniszter az országos ereklyetár létesítésének ígéretével válaszolt. Ezzel a közoktatási költségvetés tárgyalása február 19-én véget ért. Váradi F. TÁRCA. Az igehirdetés psyehologiája. Felolvastatott a budapesti reform, theologusok önképzőkörének febr. 9-én tartott ülésén I. Mielőtt tulajdonképeni tárgyamra térhetnék, egynehány általános psychologiai igazságra kell rámutatnom. Később magától ki fog tűnni, hogy miért idéztem vissza ez igazságokat azok emlékezetébe, a kik a modern psychologia nagyszerű eredményeit már ismerik s miért kellett okvetlenül — ha röviden is — kifejtenem ez igazságokat azok előtt, a kik a keresztyén theologia után a legfenségesebb tudománynak, a modern psychologiának titkaival behatóan nem foglalkoztak. Azt mondottam : titkaival. Mert titokteljes világ az, a melybe a modern psychologia bennünket vezet. Egy forrongó világ az, melynek nagyszerűsége és változatossága a tudomány által feltárva, sokkal jobban tönkretetette a materialismust, mint a hogy azt hajdanában a tételekben bízó theologusok jajveszékelései tehették. A lélek e csudás világa egészen másnemű, mint a testi világ. E világban nincs tér, nincs kiterjedés vagy ha van, ez is, mint képzet tűnik fel. A testi merőben át van változtatva lelkivé. És mégis ez a testitől teljesen különböző világ a test hatásaitól függ és sok tekintetben azok által gazdagodik. A finom készülékek egész csoportja egyebet sem tesz, csak a külvilág különböző hatásait viszi, szállítja a lélekbe. Szabatosabban szólva, csak a lélek előszobájába — így nevezte Locke az agyvelőt .— mert hogy az agyvelő mozgásaiból mikép lesz érzet és képzet, azt semmiféle halandó sem tudja. Az idegek és az agyvelő mozgásai a testi világ utolsó hullámzása. Azontúl ismeretlen partok következnek, a melyekre, hogy mily úton áradnak át a testi világ hullámai, azt senki sem mondhatja meg. Annyi bizonyos, hogy a legdurvább és a legkezdetlegesebb érzet messze fölötte áll szellemiségével a corpora quadrigesima vagy a thalami optica legfinomabb mozgásának. Az is bizonyos, hogy a testi világ nagy hatást gyakorol a lelki életre. A test és lélek oly szoros egységet képeznek, hogy egyik a másik hatásaira munkával felel. A lelki világ elhatározásai mozgást keltenek a testben. A testi világ tényei érzeteket és képzeteket hoznak létre a lélekben, a mely képzetek aztán megindítják az érzelmek nagyszerű hullámzásait, ezek meg az akarati elhatározásokat sietnek megérlelni, Már most tudni kell, hogy azoknak a külső hatásoknak, a melyek a testi világból származnak vagy ha talán egy magasabb szellemi világból származnak is, a test, különösen az érzékszervek, idegek és agyvelő útján jutnak rendes körülmények közt lélekbe, bizonyos erőfokkal kell bírniok, ha a lelki világban változást akarnak létrehozni, új érzetet és képzetet akarnak életre kelteni. Millió meg millió hatás lel zárt ajtóra a lélek titkos bejáratánál vagy a mint psychologiai nyelven szokták mondani: vannak ingerek, a melyek mivel nem elég erősek, nem jutnak el a tudat küszöbére. Egy született vak pl. a fényinger legerősebb hatásaira sem reagál. Távol hangzó szót nem hallunk vagy nem értünk. Finom orr szaglási érzetet hoz létre, a hol közönségesebb szaglási ideg nem képes a lélekbe érzetet juttatni. Tegyük fel azonban, hogy valamely hatás érzetet idéz elő. Az érzet megvan, de erősíteni akarom. Világos, hogy a hatást erősítenem kell. De itt tűnik ki, hogy a lelki világ mily ellenállási képességgel bír. Az érzetek világossága és határozottsága nem oly arányban nő, mint e hatások ereje. Herbart még azt hitte, hogy kétszer erősebb hatásnak kétszer határozottabb érzet felel meg és így tovább. Az újabb vizsgálatok azonban megállapították, hogy a hatásoknak geometriai arányban kell növekedniük, ha azt akarjuk, hogy az érzetek arithmetikai arányban erősödjenek. Vagyis ama törvény szerint, melyet Fechner Weberről, a ki e téren először találta meg e helyes nyomot, Weber-féle törvénynek nevezett: az érzetek úgy viszonylanak az ingerekhez, mint a számok logarithmusai egy: kettő számokhoz, tehát : 10, 100. 1000 stb. Ebből következik, hogy a hatásnak tízszer erősebbnek kell lennie, ha azt akarom, hogy a nyomába keletkező érzet kétszer olyan erőssé legyen. Egy kilogramm súly bizonyos érzetet kelt lelkemben, több kilogramm folyton erősíti az érzetet, de két kilogramm nem teszi az eredeti érzetet kétszer erősebbé. Mindez különösen azért fontos, mert ama felfogást erősíti, mely szerint a magasabb lelki tények, az erkölcsi és vallási eszmék erősítésére nézve is hasonló törvény uralkodik. A hatás, ha csak egy kicsit erősödik, nem sokat változtat a régi vallásos és erkölcsi képzeteken. Még ha nagyon erős hatás következtében új és erős képzetek alakulnak is, azok a régi képzeteket kiszorítani nem. vagy nagyon nehezen bírják. A változtatás és kiszorítás annál nehezebb, minél bonyolultabbak a régi képzetek. A mikor a vallásos és erkölcsi igazságok rendszere, esetleg egészen helytelen felfogásolt képzetcomplexe sok ideig érintetlen áll a lélekben vagy épen kedvező hatások által erősítve lett, akkor az új és helyesebb képzeteknek valósággal emberfeletti erővel kell hatniok, hogy a régi képzetek az újaknak tért adjanak. Nagyon hiányos lenne ez a dolog természeténél fogva különben is hiányos vázlatom, ha arra nem utalnék, hogy az érzetek és képzetek erősödése nemcsak a külhatás erejétől függ. A külhatásnak a figyelem siethet segítségére s ugyanabban a pillanatban ellensúlyozhat egy másik külhatást. Ha pl. elmúlt fájdalmamra gondolok nagy erővel, szemem ott járhat a könyv sorain; olvasok, olvasok, de nem emlékszem rá, hogy mit olvastam. Viszont, ha a könyv tartalma érdekel s rá figyelek, annyira elmélyedhetek az érdekes olvasmányba, hogy nem hallom, mit beszélnek közvetlen közelemben. A lélek a figyelem által mintegy kezet nyújt a közelgő vagy körülötte csapongó hatásoknak, hogy azokat hajójába segítse. A hatások azután valóságos versenyt folytatnak, hogy melyik bírja lekötni a figyelmet. Mert az igazi activ figyelem, a mely tisztán a lélek öntudatosságából foly, s a melylyel a lélek magasabb szempontból csak épen a szükséges hatásokat keresi: a míveltebb és pedig a szó igazi magasabb értelmében mivelt, az Isten Lelke által mívelt lelkek tulajdona. Gyermekek, míveletlen lelkek, világias emberek figyelmét a hatások költik fel és kötik le. A falusi kis lány csudálkozva kiált fel: Mily szép ez a Pest, mikor mi a nyomor és bűn feletti gondolatainkba mélyedünk el. A lelketlen léha férfiak, a társadalom e mívelt salakjai, oda vigyorognak a nők szemébe, mert csak a test létezik reájok nézve. Bizonyos értelemben ilyen lelkeknél is fordulhat elő