Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1895 (38. évfolyam, 1-52. szám)

1895-04-04 / 14. szám

a templomba. »Lehetnek — így beszél — e gyülekezetben sokan, kik azt hiszik, hogy elég itt megjelenni csak testiképen*. »Hányan lehetnek — így folytatja — itt, kik ezt a házat latrok barlangjává változtatták stb. (Ugyanis ezen (IX. sz.) beszédben I. Ker. V. 8. alapján a keresztyén ünnepléséről szólván, két oldalnyi bevezetés után oda ér, hogy értekezzünk arról, miben áll a helyes ünneplés ? s három oldalon kifejtve, hogy igazságban, tisztaságban. De e két kis keszeget — szokás szerint — úgy kell kihalászni, jó sürü hálóval, a zavarosból, s nem lesz belőle jóizű eledel, mert ugyan neki ront a jámbor híveknek.) Értékében nyert volna e füzet, ha a X első beszéd elmarad belőle. A Xl-iktől kezdve mind értékesebb darabok jönnek. A XI., XII. és XIII. egy tárgy (tulajdonkép: személy) Judásról szól. Homiliaszerü jó és szép beszédek. A gyalogösvény legszebb virágai. A virágvasárnapi (XIV.) és két nagypénteki (XV. és XVI.) sem maradnak nagyon mögöttök. A három húsvéti (XVII., XVIII. és XIX.) az áldozócsütörtöki (XXVI.), a három pünkösti (XXVIÍ. XXVIII. és XXIX.) beszédnél sokkal gyarlóbbak pöffeszkednek egynémely gyűjteményben, úgynevezett tárban. A keresztyén sebhelyei. (XX.), A tanítványok halászata (XXL), Krisztus a jó pásztor (XXII.), Az anya kérése (XXIII.), Az öregek tisztelése (XXX.) szintén megkötik figyelmünket, nincs bevezetésük, az elő-előbukkanó szép gondolatok által. A tavaszi beszéd (XXIV.) és Az aratás küszöbén való (XXXIII.) az első tíz kategóriájába tartoznak. A XXXII-ik, Eáman, úgy tetszik nekem — úgy emlékszem — sokkal szebben megírta Kiss Ádám, szintén Drásecke után, ott szép, remek beszéd, itt paródia. Mindezeket összevéve, ezen beszédeknek nagyobb része jó, a túlságos rövidséget leszámítva (melyen azonban a jelzett módon lehet segíteni) használható... Hiszen olvastunk mi már ezeknél gyarlóbbakat, adtunk pénzt értéktelenebbekért és —:

uram bocsásd meg bűnünket — el is mondtuk. S lehetséges, hogy nemcsak Baranyában szeretik a rövid prédikációkat: akkor és ott ez a Munkácsy egy megbecsülhetetlen forrás, 32 vasárnapra kész beszéd, még csak meg sem kell őket nyirbálni, mint a rossz hosszú beszédeket. Rövid időn következni fog bizonyára a Il-ik és IH-ik kötet. Hanem, tisztelt kiadó úr, ne sajnáljon majd egy kis gondot fordítani a korrekturára, meg tán a stílusra is; mert bizony borzasztó az a tömérdek sajtóhiba, melytől hemzseg e könyv; p. o. csak a 49. lapon is az első nyolc sorban kilenc hiba. Hát még az egész füzetben! Hát, még az interpunctiók! és a régi, talán helyesebb szóknak újdonsült, nem is oda illő kifejezésekkel fölcserélése! (p. o. »védlet« — védelem helyett, »élményeink« »negélyezik« stb.) Nem érti ezeket a falusi nép, arabusul vannak ezek rá nézve. Szerencse, hogy nagy mennyiségben nem fordulnak elé. A nyelvezet általában egyszerű, folyékony, magyaros. Nagy-Igmánd. Szentkuti Károly. EGYHÁZ. Az egyetemes leltári bizottság, mely a reform, egyházak vagyoni helyzetének feltüntetésére küldetett ki a konvent által, Beöthy Zsigmond elnöklete alatt Bartha Lajos, György Endre, Fejes István, Széli Kálmán bizottsági tagok és Kenessey Béla jelenlétében március 31-én tartotta meg ülését. A bizottság az előadó jelentése alapján meggyőződött arról, hogy az ismeretes »Jelentő ívedből a lelkészi fizetésekre nézve és pedig mind a rendes lelkészek, mind a rendszeresített segédlelkészek fizetésére nézve eléggé tájékoztató és megközelítő kimutatást lehetett összeállítani. A kimutatás szerint a lelkészi állások jövedelmének 600 frtra, illetve 1200 koronára való kiegészítéséhez szükség van 381.370 koronára és 74 fillérre, 1600-ra való kipótláshoz pedig 815,366 kr. 42 fillérre. A bizottság azt javasolja, hogy a konvent ezt az utóbbi összeget kérje az államtól a rendes lelkészi állások és még 40,000 koronát a nem rendszeresített segédlelkészi állások számára. Azután javasolja a bizottság, hogy a leltár némely hiányai kipótoltassanak. A kimutatásból itt közlünk még néhány általános érdekű tételt. A ref. egyházban van összesen 1983 rendes lelkészi és 153 leány-és missziói egyházi lelkészi állás, melyekben a lelkészek összes fizetése 3.183,301 kr. 84 fill., miből Dunamellékre esik 586,439 kr. 89 fill., Dunántúlra 467,845 kr. 75 fill. Tiszáninnenre 478,353 kr. 96 fill., Tiszántúlra 971,666 kr. 63 fill., Erdélyre 679,055 kr. 61 fillér. Az 1983 anyaegyházi rendes lelkészi állás közül 800 frton felül van a fizetés 842, 800 frton alól 1141; 600 frton alóli fizetés van 765 rendes lelkészszel biró anya- és 153 leány- és missziói egyházban, melyek következőleg oszlanak meg: 800 forinton alóli állás van D. M. 61, D. T. 144, T. I. 250, T. T. 288, E. 398; 600 forinton alóli állás van D. M. 17, D. T. 62, T. I. 179, T. T. 197 és E. 309. Bizony nagyon szomorú statisztika ez! A Lorántffy Zsuzsanna-egyesület március 30-án tartotta első rendes közgyűlését Szilassy Aladárné úrnő elnöklete alatt. A szépen látogatott közgyűlést Szots F. nyitotta meg rövid imával, mely után Monod A. híres francia lelkésznek »Az asszony hivatása* című remek beszédjéből Szabó Aladár olvasott fel egy részletet Szilassy Aladárné úrnő szép fordításában. A felolvasást Lapunk fogja közölni. Ezután Szilassy Aladárné elnöknő olvasta fel az egyesület eddigi működéséről szóló szép jelentését, melyből kiemeljük a következőket. Az egyesület bevétele volt az 1894-ik évben 639 frt 32 kr., kiadása 300 frt 52 kr. Az egyesületnek van négy alapító, 12 pártfogó, 43 rendes és nyolc pártoló, összesen 67 tagja. Az egyesület először is vallásos összejöveteleket tartott, melyeken előadásokat vagy felolvasásokat tartottak: Epperlein Irma, Szász Károly, dr. Keeskeméthy István, Limbacli baseli misszionárius, Szabó Aladár, Hamar István, Biberauer Richárd. Azután szeretet-munkát gyakorolt az egyesület: közel 100 családnak juttatott ruhát, élelmiszert és pénzsegélyt s e mellett építő vallásos iratokat; továbbá gondozásba vett több árva és elzüllött gyermeket. Az egyesület fiatal nő-tagjai egyházi énekkart szerveztek, mely a hold-utcai, Lónyai-utcai és Deák-téri vallásos estélyeken, továbbá a karácsonyfa-ünnepélyen több ízben énekelt. A cselédek javítására és megóvására, valamint a külmisszió érdekében is munkába fogott a zsenge, de szép jövőjű és keresztyén szellemű egyesület. Az érdekes jelentést szintén