Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1895 (38. évfolyam, 1-52. szám)

1895-01-31 / 5. szám

kapható szerzőnél. — A népoktatásügy külső ügyeivel a. községi élőijáróságok sokszorosan foglalkoznak. De a tanügyi adminisztrációban rájuk néző teendők nincsenek szá-l mukra rendszeresen elkülönítve. Magyarország mintegy! 13 ezer községének elöljárói mélyen érzik ezt a hiányt W s régen várnak oly tanügyi útmutatóra, melyben a tanügyre vonatkozó teendőik rendszeresen fel legyenek dolgozva. A fenti cím alatt megjelent könyv rendszeresen, pontosan és kimerítőleg felöleli mindazokat a tudnivalókat, melyek a népoktatásügyi adminisztráció terén akár a városi, akár a falusi elöljárókra várnak. Tanügyi közigazgatási teendő pedig az 1868. évi XXXVIII. t.-cikk megalkotása óta tömérdek néz a községi elöljáróságokra. A »Népoktatásügyi községi közigazgatás kézikönyve* mint úttörő, hü és biztos tanácsadója lesz a községi elöljáróságoknak (főleg a községi és körjegyzőknek, községi bíráknak). úgyszintén mindazoknak, kik a népoktatásügvgyel foglalkoznak. Használhatják e munkát a községi és körjegyzőjelöltek, szolgabiróságok. egyházi és városi hatóságok, vármegyék és törvényhatósági közigazgatási bizottságok. továbbá az elemi, felső nép-, polgári iskolai és iparostanonc-iskolai tanítók, iskolaszékek és gondnokságok, iskolaféntartók, tanfelügyelők stb. A »Népoktatásügvi községi közigazgatás kézikönyvé*-ben szervesen és összefiiggőleg csoportosítva és a kérdést az érvényben levő adatok alapján teljesen kimerítő részletezéssel vannak feldolgozva a községi tanügyre vonatkozó Összes törvények, szabályrendeletek, utasítások, körrendeletek, döntvények, elvi jelentőségű határozatok stb., oly módon, hogy minden tétel után záró jel közt közölve van az illető törvény megfeleiő szakasza, vagy a rendelet, döntvény stb. kelte és száma s így belőle a kellő felvilágosítás azonnal megszerezhető. Áttekinthetők benne mindazon rendtartási és kezelési nyomtatványminták, melyeknek használatba vétele kötelező. A munka függelékeit képezik a részletes tárgymutató, a törvények és rendeletek indexe, s végül a határidő-jegyzék, mely a községi elöljáróságoknak valamely időponthoz kötött népoktatásügyi (kisdedóvási) teendőit mintegy emlékeztető gyanánt sorolja elő.— A hasznos kézikönyvre felhívjuk mindazok figyelmét, a kik a népiskolai adminisztrációval foglalkoznak. EGYHÁZ. A gyülekezetek köréből. Szentmárton-l'átai ref. egyházunkban örvendetes és épületes eseményekkel köszöntött be az új esztendő. E szép virágzó gyülekezetnek egyhangúlag megválasztott tehetséges ifjú papja, Patonay jDezső bpesti s. lelkész, ez alkalommal először jelent meg új minőségében szerető és reá régóta epedve várakozó hivei között, kik ez alkalomból úgy az ő személye, mint az egyházuk iránti őszinte igaz szeretetöknek impozáns és megható módon adtak kifejezést. A gyülekezet presbyteriuma és színe-java élén előbb Decsy I. h. lelkész, majd különösen Katona Péter nagv-kátai ügyvéd, egyházunk hű tagja fogadta szép beszéddel. Ezután jöttek a gyülekezet hajadonai, egy díszes zsoltárt hozva ajándékul. Patonay Dezső meghatottan válaszolt a szívélyes üdvözlésekre s úgy itt, mint új-évi prédikációjában kérte a híveket, hogy ez a lángoló szeretet maradjon meg bennök necsak az ő személye, hanem főként az egyház iránt, mely valóban iztos vára volt és lesz mindenkor a keresztyén valláserkölcsi élet tökéletesbítésére, a nemzeti nagyságunk, jóllétünk és művelődésünk fejlesztésére irányuló nemes törekvéseknek. Maradjon meg ez a szeretet még akkor is, ha az idő a tettek mezejére szólít és áldozatokat követel a közjóra, mire, hogy a gyülekezetben nem is hiányzik a készség, megmutatta az által, hogy erre az alkalomra közadakozásból díszes keresztelő edényt és tálcát, gyönyörű úrasztali- és pompás bársony kathedra-terítőt szereztek. Az Isten áldása legyen továbbra is a pásztorral és a nyájjal, hogy így megértve és becsülve egymást, egyesült erővel építhessék az Úrnak hajlékát! M. L. — Az óbudai, református egyház 1894-ik évi, nyomtatásban is megjelent kimutatása szerint a gyülekezet létszáma 1531, született 73, meghalt 52, házasult 22, konfirmáltatott 22, áttért 4, kitért 1 személy. Az egyház bevétele 4565 frt, kiadása 3250 frt, pénztári maradványa 1315 frt, kötvényen kamatozó törzsvagyona 400 frt, közalapi és egyházi adóhátraléka 147 frt. A gyülekezeti tagok egy harmadik nagyobb harang beszerzésére 852 frt önkénytes adománynyal járultak. A gyülekezeti belmisszióról örvendetes és tanulságos adatok olvashatók a következő levélben, mely egyszersmind arról is bizonyságot tesz, hogy keresztyén gyülekezeti életet teremteni nálunk is lehet, csak apostoli lélek és erő kell hozzá. Az érdekes levél így hangzik: Nagytiszteletű szerkesztő úr! Azon gondolattól vezéreltetve, hogy a nagyon is új, bel missziói működésre nézve igen szükséges, hogy legalább a hazai, egyházi sajtó főorganumának szerkesztője tájékozva, értesítve legyen az egyes gyülekezetek köréből egyről-másról, van szerencsém felhívni becses figyelmét a következőkre : — A vallásos estélyelcet november óta hetenként tartom s a Protestáns Szemle egyes füzeteiből és a Zsilinszky müvéből kiválogatott szabad előadási tárgyak iránt oly nagy volt az érdeklődés, hogy meg kellett kérni a híveket, hogy egyik kedden csak a kijelölt utcák lakóiból, másikon a többi utcákból jöjjenek, — A •» szeretet-egyesület* karácsony szombatján próbát tett az élelmiszer-segélyosztással és pedig, noha először, de igen szép sikerrel, mert 48 család igen sok élelmiszert ajándékozott (liszt, hús, szalonna, kenyér, kalács stb.) erre a célra, úgy, hogy a telisdedteli rakott, nagy presbyteri szobai asztalról kiosztott és pedig megelőző beszéd és ima után az egyesületi tagok által a jelen levő szegényeknek kiosztott adományokból, ha a segélyezett családok tagjainakszámát is veszszük, mintegy 60—63 egyén részesült olyként, hogy a tehetetlen, vagy világtalan hitsorsosokhoz egy-egy tag vitette el az osztalékot egy-egy iskolás leánynyal. Voltak a segélyezettek közt világtalanok, elhagyatott öreg, Özvegyek; volt köztük hülye, nyomorék és két oly árva iskolás, kiket egy-egy szegényes család tart. — Új mező volt aztán előttünk a hitsorsos betegek segélyezése. Ezt is megkezdtük tegnapelőtti közgyűlésünkön, két betegnek szavaztunk meg u. i. pénzbeli segélyt. Az egyiktől most jövök. Egy egyesületi tagnővel vittük el a segélyt azért is, hogy beteglátogatást próbáljak, olyat, a minőt az új törvény kötelezővé tesz,