Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1895 (38. évfolyam, 1-52. szám)
1895-01-31 / 5. szám
de meg különösen azért, mert e szegény betegnek egy hülye fia teljesen árvává válik a fenyegető gyászeset folytán s majd segélyezésünkre szőrül. Szíves elnézését kérve, vagyok Török-Szentmiklós, 1895. január 18-án nt. úrnak alázatos szolgatársa Kutasi Bálint, ev. ref. lelkész. A jezsuiták Németországban. A német birodalmi gyűlés január 17-én meglehetős szavazattöbbséggel ismét elfogadta a jezsuitákat kitiltó törvény megszüntetését. Az indítványt erre vonatkozólag most is a centrumpárt. tette. A törvény végleges eltörléséhez még a »Bundesrath«, azaz a német fejedelmek és országok tanácsának hozzájárulása szükséges. A mult évben ennek a tanácsnak ellenállásán szenvedett hajótörést a centrumpárt most megismételt indítványa. A világi elem hitbuzgalmát és szorgoskodását az Úr szentélye körül napról-napra élénkebben és sűrűbben veszi igénybe a római kath. egyház, írja a Religio. így Rómában is kezdik már szervezni az úgynevezett parvkhiális bizottságokat. E bizottságoknak az a feladatjok. hogy a plébánosokat a lelkipásztorkodásban segítsék, különösen pedig az, hogy úgynevezett konferenciákat szervezzenek a gyülekezetekben. Ezek a konferenciák oly templomi vallásos összejövetelek, melyeken egyik-másik ügyes hitszónok aktuális tárgyakról tart intő, hitvédő, hitoktató beszédeket, »conférence*-okat. — íme a római egyház belmissziói tevékenysége a gyülekezetekben. Igaz, hogy az a »parokhiális bizottság* a protestáns >presbyterium* római kiadása, a »conférence«-ok meg a modern francia-angol protestáns belmissziótól kölcsönzött fegyver. De hát az mindegy, a jó intézményeket és fegyvereket az ellenféltől sem szégyen eltanulni. Sajnos, hogy mi, magyar protestánsok, sokszor a saját testvéreinktől sem akarunk tanulni! A legnagyobb magyar ev ref. egyháznak, Debrecennek az új zsinati törvények értelmében újjászervezett presbyteriuma január 20-án alakult meg. Kiss Áron püspök szép beszédben üdvözölte az újonnan választott tagokat és a főgondnokot, mire Simon ffy Imre, főgondnok, polgármester hathatós szavakkal válaszolt. Az új presbyterek nevében Puky Gyula táblai elnök mondott egy tartalmas beszéd kíséretében köszönetet, mely előtt mindnyájan felesküdtek. — Főjegyzővé választották Somogyi Pál képezdei tanárt, aljegyzővé Jenéi Miklóst, ügyészszé Kovács Józsefet, pénztárnokká Jenéi Józsefet. ISKOLA. Az országos közoktatási tanács reformjáról fontos nyilatkozatot tett Wlassics Gyula közoktatásügyi miniszter a képviselőház január 24-iki ülésében. A tanácsot b. Eötvös Loránd tudvalevőleg megszüntette s az intézmény reformját napirendre tűzte. A reform szükségességében a miniszter is egyetért elődjével, de egyszersmind azt is kijelentette, hogy a feloszlatott tanácsot fennálló intézménynek tekinti, mert az a király által szentesített szabályzaton nyugszik s mert ő a szakemberek tanácsát az adminisztrációban nem tartja nélkülözhetőnek. Ankétet fog összehívni s ennek véleményétől teszi függővé az újjászervezést. De azt előre és határozottan jelzi, hogy a tankönyv-birálatot ettől a szervezettől okvetlenül el fogja venni. Az ideiglenesen működő tanácsban a középiskolai ügyek vezetésével Eiödi Béla főigazgatót, a népiskolai ügyek intézésével pedig ideiglenesen Verédy Károly tanfelügyelőt bízta meg. Budapest népoktatási állapota évről-évre tetemes haladást tüntet fel és így természetes, hogy a fentartási költségek is emelkednek a jóváhagyott költségelőirányzat szerint a szorosan vett községi elemi népiskolák fentartására 1.406.620 frt, a polgári iskolákra 500,880 frt, az óvodákra 25,000 frt, az inasiskolákra 166.080 frt, iskola-építkezésekre 8.582,900 frt van előirányozva.. A népoktatási törvény végrehajtása átlag 5.670,508 frt kiadással jár ez idő szerint. Középiskolát a főváros csak kettőt tart fenn és pedig két főreáliskolát 174,256 frt kiadással. Tandíj és beíratás címén szedetik a tanulók után a reáliskolákban 27.800 frt, a polg. iskolákban 74,425 frt, az elemi iskolákban 57,875 frt. Államilag segélyezett népiskolák. A vallás- és közoktatási miniszter az 1893. XXVI. t.-c. alapján a tanítói fizetésnek 300 forintra való kiegészítésére 26 ungmegyebeli gör. kath. elemi iskolának állami segélyt engedélyezett. A legkisebb segély 40 frt, a legnagyobb 204 frt. Csak azon iskolák tanítói élvezik az államsegélyt, a kik képesítve vannak: nem képesített tanítóval bíró iskoláknak az államsegélyt csak akkor utalványozzák, mikor a tanítói állás okleveles egyénnel lesz betöltve. Iskolák története a millenniumra. Dávidházy János, kabai ev. ref. lelkész-esperes összegyűjtötte egyháza iskolatörténetének monographiai adatait, melyek a hajdúmegyei tanítók Gönczy-egy sülét ének szoboszlói járásköre altal január hó 23 án Kábán tartott közgyűlésen fel is olvastattak. Ez alkalommal a járáskör elhatározta, hogy fölkéri Hejdúmegye lelkészi hivatalait, készítsék el a millenniumig az egyes egyházak iskolai monographiáit. illetőleg az ide vonatkozó forrásokat bocsássák az illető tanítók rendelkezésére. Tanári kör Debrecenben. A középiskolai országos tanáregyesület debreceni fiókja Dóczi Imre és dr. Kardos Albert felhívása folytán január 26-ikán megalakult »Debreceni tanári kör« névvel. Elnökévé Dóczi Imrét választották. Tagjai szép számmal vannak, ezenfelül még a vidéket is be akarják vonni. Debrecen az egyetemért. Debrecenben a protestáns egyetem érdekében újabban igen élénk agitációt fejtenek ki, főleg az ottani lapok, a melyek egytől-egyik (van vagy 10) lelkes hangon buzdítják a közönséget adakozásra és a gyűjtésre leleményes eszközöket eszelnek ki. így pl. az egyik lap felhívást intézett a város öregeihez, hogv végrendeletökben emlékezzenek meg az egyetemről, ugyanezen lap szerkesztőségében a. prot. egyetemnek egy buzgó barátja 2000 levelezőlapot deponált ilyen tartalommal: »Boldogsága első percében ne feledkezzék meg a debreceni egyetemről*. Ezeket a mennyegző napján az új házaspároknak fogják elküldözni. Végül hatalmas előkészületeket tesznek egy monstre-hangversenvre, mely az egyetem javára, kiváló művészi erők közreműködésével, a városi színházban márc. 8-án tartatik meg. A concert rendezői: Márk Endre, Bernáih Hóra és Péchy Kálmán.