Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1895 (38. évfolyam, 1-52. szám)

1895-11-07 / 45. szám

kéntesen meg fog tagadni minden fizetést. Köztapaszt.alatból, fájdalomi

jobban ismerjük mi baranyai papok a mi népünket, mint a nyilatkozó előkelő egyháztag! Kiváló tisztelettel vagyok Bellyén, október 24-én 1895. N. t. szerkesztő úrnak kész szolgája Vinczy Gyula, ref. lelkész. ISKOLA. A reformáció emléke az iskolákban évrőLévre szélesebb körben kegyeletes ünneplés tárgya. A budapesti, debreceni, eperjesi, kolozsvári, n.-enyedi, pápai, pozsonyi, soproni, sárospataki stb. theologiai főiskolák mellett a prot. főgimnáziumok legtöbbjébén is szép ünnepeket rendeznek a vallási és lelkiismereti szabadság megalapításának emlékére. S ez így van helyesen. A reformáció világot átalakító eszméit, szónoklatban, szavalatban, énekben, zenében, ünnepelni nemcsak szép kötelesség, de áldásos és lélektermékenyítő foglalkozás. Iskoláink ebben ez évben is megtették a magokét. Üdv és elismerés ezért az iskolák tanárainak és elöljáróinak. A sok szép iskolai ünnep közül kiemeljük a budapesti ref. főgimnáziumét, melynek változatos programmja és meleg vallásos szelleme igen jó benyomást gyakorolt az ünnepen megjelent díszes közönségre. Nekünk meg különösen az ünnep finaléja tetszett, mikor Szilassy Aladár pénzügyi biró köszönetet mondott a tanári karnak s az ifjúságnak, hogy ily szép ünnepélyt rendezett s annak az óhajtásnak adott kifejezést, hogy ily vallásos összejövetelt ne csupán ezen napra, egyszer egy évben, de minél többször tartanának. Vámossy Mihály igazgató megköszönte a közönség megjelenését s megigérte, hogy ezután többször rendeztet ily összejöveteleket, az időhöz mérten, hogy ezáltal a tanulmányokban fönnakadás ne történjék. Rendelet a tanfelügyelőkhöz. Wlassics Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszter rendeletet intézett a tanfelügyelőkhöz. A rendeletben arra hívja föl, hogy szigorúan hajtsák végre a közoktatási törvényeket. E végből szabályzati tervezetet és ellenőrzési mintát küldött a tanfelügyelőknek, és arra utasítja őket, hogy tapasztalataik alapján javaslatot terjeszszenek a közigazgatási bizottsághoz, a melynek határozatát aztán mutassák be a minisztériumnak. A tanfelügyelők elsőrendű föladata, — úgy mondja a rendelet — hogy a gondozásukra bizott iskolákban a jó tanítást példaadás, buzdítás, lelkiismeretes utánnézés által biztosítsák. Az állam nyelvének, a magyar nyelvnek tanításáról szóló 1879. évi XVIIÍ. törvénycikk rendelkezései sincsenek kellő mértékben érvényesítve. Az 1893—94. évben a 7200 nem magyar tannyelvű népiskola közül 2199-ben a magyar nvelv siker nélkül vagy épen nem taníttatott. A tanfelügyelőknek nemcsak hivatalos, de hazafias kötelességük, hogy e valóban tűrhetetlen állapoton mielőbb segítsenek. Ha a tanítóban van a hiba, a mennyiben nem birja oktatóképességgel a magyar nyelvet, az 1893. évi XXVI. és 1891. évi XLIII. törvénycikkek módot nyújtanak kedvezőbb viszonyok előállítására; — ha egyéb körülményekben keresendő a baj forrása, a tanfelügyelőség ne mulaszsza el azt a miniszter tudomására hozni. Ügyeljen arra a tanfelügyelő, hogy az iskolaföntartók kiegészítették-e a háromszáz forint törvényes minimumra a tanítók fizetését. A miniszter különös figyelmébe ajánlja a tanfelügyelőnek a kisdedóvásról szóló 1891. évi törvény végrehajtását. Végül az iskolalátogatás nagy fontosságára utal, s fölszólítja a tanfelügyelőket, hogy évenkint legalább egyszer látogassák meg a rájuk bizott iskolákat. Az országos közoktatási tanács nép- és szakiskolai osztálya legutóbb két ülést tartott, melyekben a tanács tagjai által a megelőző tanévben népoktatási intézetekben tett látogatásokról szóló jelentéseket, továbbá Sebestyén Gyula tanácstag jelentését tárgyalta azon Írásbeli dolgozatokról, amelyeket az 1893/4. és 94/95. tanévekben az áll. tanitóképezdébe fölvételre jelentkezett növendékek a fölvételi vizsgálatok alkalmával készítettek. Az ország összes leányiskoláiból összesereglett, többnyire legjobb növendékeknek ezen dolgozatai becses anyagot szolgáltatnak a különböző leányiskolák magyar nyelvi és számtani oktatása eredményeinek megítélésére. A dolgozatok megvizsgálása kiderítette, hogy ezen eredmények nem felelnek meg a jogos követelményeknek. A szakosztály ennek következtében elhatározta, hogy az itt mutatkozó hiányokra föl fogja hivni a vallás- és közoktatásügyi miniszter figyelmét. Adakozás a debreceni egyetemre. Ujabban ismét erősebb adakozási buzgóság nyilvánul a debreceni egyetem iránt. Szász Károly püspök 1333 frt 54 krt küldött e célra, mint a dunamelléki egyházkerületben megindított gyűjtés eredményét. Szabó Sándorné szül. Pfanschmied Terézia 1000 koronás, a gyomai ref. egyház 200 koronás alapítványt tettek. A főiskola szellemi és anyagi ügyeinek vezetésével megbízott küldöttség Kiss Albert elnöklete alatt fáradhatatlanul dolgozik az eddigi alapok számbavételén, hogy a jövő tavaszi ker. közgyűlésen és a konventen az eredményről jelentést lehessen tenni. Kiszivárgott hírek szerint ez a jelentés a tervezett philosophiai fakultás felállítására nézve kedvező lesz. A jelentés alapján e bölcsészeti tanszak 12 tanárral a millennium emlékére már a jövő évben megnyitható leend. Mely protestáns középiskolák nem részesülnek állami segélyben? A magyarországi prot. középiskolák közül az állami befolyástól leginkább félnek az erdélyi szászok által fentartott tanintézetek. Kilenc középiskolájuk közöl egyetlenegy sem húz évi állandó segélyt. Csak időleges segítséget fogadnak el egyes iskoláik. Nem azért, mintha reá nem volnának szorulva, hanem féltékenyen őrzött nemzetiségüknél fogva. Az ország túlsó határszélén egy másik német középiskola: Felső-Lövő sem kap államsegélyt, bár kérte. A szorosan tett magyarországi tizennégy ág. ev. középiskola közül eddig már csak öt nem részesül állami segélyben, ezek: a kézsmárki, iglói, békéscsabai, bonyhádi, besztercebányai, aszódi. A kézsmárkit a Jóna-alapítvány tette oly boldoggá, hogy a maga emberségéből is meg tud élni; Igló aligha húzza sokáig. A többiek algimnáziumok, melyeket elvből nem segélyez a kultuszminiszter. Egyébként Békés-Csaba most készül gazdag polgárainak áldozatkészsége és az állam segítsége mellett főgimnáziummá fejlődni. A másik háromnál is a végenyészet, vagy az állam segítségével tovafejlődés csak idő kérdése. így hát a magyar ág. evangélikusok összes közép-