Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1895 (38. évfolyam, 1-52. szám)

1895-11-07 / 45. szám

iskolái, az egy Kézsmárk kivételével, lassan elfogadják az állam mentő kezét. De elfogadják ám az ev. reformáltak is. Huszonhét gimnáziumok közül eddig a következő tizennégy nem részesül államsegélyben: Békés, Debrecen, Gyönk, Hajdú-Böszörmény, Hajdú-Nánás,w

Karczag, Kecskemét, Kolozsvár, Halas, Kunszentmiklós, Marosvásárhely, Nagy-Enyed, Nagy-Kőrös, Sárospatak. Ezek közül némelyik, mint Békés, Nánás már kéri, több bizonyosan kérni fogja s aligha marad meg tisztán egy-kettő és azokban sem lesznek brillians állapotok. Az egyetlen egyesült prot. főgimnázium, a rimaszombati régen szerződött az állammal. Az unitáriusok két gimnáziuma közül államsegélyt élvez a kolozsvári. Összevéve az egészet 54 prot. középiskola közül évi állandó segélyben részesül 23 tanintézet. A kolozsvári theologiai akadémia felavatása fényes ünnepségek között nov. 3-án ment végbe. Jelen voltak: a kormány képviseletében Wlassics Gyula kultuszminiszter Zsilinszky Mihály államtitkárral és Leövey Sándor min. tanácsossal; a konvent tagjai és pedig Tisza Kálmán, b. Bánffy Dezső, b. Vay Béla, gr. Kün Géza főgondnokok; Kún Bertalan, Szász Károly, Szász Domokos és Kiss Áron püspökök ; a konventi választott képviselők; a budapesti és kolozsvári egyetem rektorai s ez utóbbinak számos tanára; a budapesti, debreceni, sárospataki theol. akadémiák képviselői s az erdélyi ref. fő- és középiskolák számos tanára, sok lelkész, a kolozsvári polgári és katonai hatóságok fejei és nagyszámú férfi és hölgy-közönség, melyet a theol. tágas díszterme, hova csak belépő jegvgyel lehetett bejutni, alig volt képes befogadni. A fényes gyülekezet közéneke után Szász Domokos erdélyi püspök nagyszabású felavató imát, Molnár Albert az új intézet gyakori, theologia tanára ékes szavú, poétikus tartalmú prédikációt mondott, Krisztus eme szavairól: az én országom nem e világból való. Majd Kolozsvári Sándor igazgatótanácsi elnökhelyettes felolvasta az intézet rövid történetét, mely Szász Domokos püspöknek, mint az intézet alapítójának rendkívüli fáradozásait melegen méltatja. Az ünnepség fénypontja Tisza Kálmán konventi elnök hatalmas üdvözlő beszéde volt, melyet percekig tartó éljenzéssel és tapssal fogadott az illusztris gyülekezet. (A beszédet jövőre egész terjedelmében közöljük. Szerk.) Végül Kún Bertalan püspök mondott egyszerűségével és természetességével nagy hatást keltett imát. A beszédek előtt, után és között az új kollégium énekkara énekelt szép vallásos énekeket. Az ünnep végeztével a közönség a püspök és a tanárok vezetése alatt bejárta és megtekintette a pompásan berendezett intézet helyiségeit, nagy megelégedését nyilvánítva a látottak fölött. (Az intézet részletes leírása Lapunk más helyén olvasható. Szerk.) — Két órakor díszebéd volt a Vigadó nagytermében, melyben 350-en vettek részt. A nagyszámú felköszöntők között, melyek során Bánffy Dezső b. a királyt, Szász Domokos a kormányt s annak jelenvolt két tagját, Szász Gerő Tisza Kálmánt éltette, nagy hatást keltettek Wlassics Gy. miniszter szavai. Van-e a valláspolitikának — mondá a többek között — fontosabb része, mint a papok hivatása és a közoktatásügyi politikának, mint a tudományért lelkesedni tudó tanító és tanár. E két nagy gondolat lebeg azon az épület fölött; kifejezésre jut az emberi művelődés két legnagyobb kincse : a hit és tudomány. Összefonódnak és egyesülnek benne a hit, a tudomány és közoktatás eszméi. Kívánja, hogy az intézet föladatát minél nagyobb eredménynyel oldja meg. Az ünnepély alkalmából sok távirati és levélbeli üdvözlet is érkezett, többek között Prónay Dezső bárótól, Zelenka és Baltik püspököktől stb. Szilágyi Dezső a következőleg gratulált: »Meg vagyok győződve, hogy a koncepciójában és kivtelében oly sikerült intézmény bő és üdvös gyümölcsöket fog hozni egyházunknak és a hazának és ezért úgy egyházunk, mint a hivatott körök részéről nem szűnő rokonszenvben és támogatásban fog részesülni«. Enyed, a legyőzött Enyed pedig azt sürgönyözte : Ave Caesar, morituri te salutant! GYÁSZ ROVAT. f Pap Gábor dunántúli püspök, komáromi lelkész, f. hó 2-án élete 69-ik, lelkipásztorsága 44-ik, püspöksége 21-ik évében agyhártyalobban néhány napi súlyos szenvedés után Komáromban elhunyt. Haláláról gyászjelentést adott ki gyülekezete és családja. A család gyászjelentése így hangzik : Özv. Pap Gáborné született Czike Karolina és fia Pap Elemér, kir. aljárásbiró, valamint gyermekei: Zoltán és Elvira; úgyszinte Pap Juliánná, özv. Csonka Ferencné s gyermekei Pap István s gyermeke; Pap Klára férjezett Fejes Gáborné s gyermeke, mint testvérek; továbbá Czike Lajos evang. ref. lelkész és családja, Czike Etelka özv. Gyalókay Józsefné és családja, mint sógorok fájdalomtelt szívvel tudatják a legjobb férj, apa, nagyapa, testvér illetve sógornak Pap Gábor ev. ref. püspök, kir. tanácsos, a magyar főrendiház tagja, rév-komáromi ev. ref. lelkész, 1848,49-iki szabadságharcban kapitánynak, ez évi november 2-án d. e. 11 órakor életének 69-ik, boldog házassága 42-ik évében agy hártyalobban történt gyászos elhunytát. A boldogultnak halt tetemei ez évi november 5-én délután 3 órakor fognak a rév-komáromi ev. ref. egyház temetőjében nyugalomra tétetni. Nyugodjék csendesen, legyen áldott emlékezete! Pap Gábor régibb idő óta gyöngélkedett, de betegsége csak október végén vált súlyossá, a mikor influenzába esett, melyből tüdő-gyuladás és agyhártyalob fejlődött ki. Az utolsó egyházpolitikai javaslat főrendiházi tárgyalásában már súlyos betegen vett részt s mikor 26-án Komáromban az első polgári házaspár egyházi esketése végett ágyából fölkelt, ereje elhagyta s hő vágya nem teljesülhetett. Halála általános részvétet keltett. A Kolozsvárra hirdetett konventet a gyászeset miatt elhalasztották s a konvent tagjai közül számosan Komáromba utaztak a temetésre, mely az egyházi és polgári közélet számos kitűnőségének impozáns részvétével folyt le. Az egyházi szertartást a templomban Szász Károly dunamelléki püspök, a sírnál Vályi Lajos egyházkerületi főjegyző végezte. A részvét országszerte oly nagy volt, hogy 400-nál több távirati és levélbeli részvét-nyilatkozat érkezett a gyászoló családhoz és gyülekezethez. f P. Szabó Károly, pápai főgimnáziumi tanár október 29-én élete 60-ik, tanári működése 37-ik évében Pápán elhunyt. A főgimnázium jelesebb tanárai közül való volt. Temetése okt. 31-én ment végbe a tanári kar, a tanuló ifjúság és Pápa város közönségének élénk részvéte