Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1895 (38. évfolyam, 1-52. szám)

1895-10-31 / 44. szám

száz frt önkéntes adóval járultak az egyház fentartásához, másképen az én időmbeli magas bérlet mellett nem is lehetett volna a maroknyi egyházat lábraállítani, lévén odamenetelemkor 63, eljövetelemkor pedig 200 a lelkek összes száma. Utolsó tétel, mit észrevétel nélkül nem hagyhatok ez: »a hivek száma mindössze alig háromszáz*. Ezzel szemben az 1895-ik évi egyházkerületi névtárban Nagy-Kanizsáról ez áll: népesség az anyaegyházban 247, a szórványokban 145, összesen tehát 392. A két adat közül most hát melyik az igazi, a dubiosus 300-e, vagy a positiv 392-e? Minden személyeskedés és célzatosság kizárásával, ezekben kívántam Szováthi Lajos űr »Régi és új idők* című cikkére a történeti hűség és igazság érdekében, szerény észrevételemet megtenni és röviden kimutatni, hogy a nagy-kanizsai ev. ref. misszió-egyház nem hólyagszerűen, hanem Isten választott edényeinek lassú, zajtalan és kitartó munkálkodása folytán lett azzá, a mi, t. i. hitfelekezetünk határbástyájává! Testvéries üdvözlettel! Somogy-Viszló, 1895. október 15-én. Jávory Nándor, ev. ref. lelkész. IRODALOM. ** Az utolsó évnegyed alkalmából bizalommal felkérjük Lapunk hátralékosait, hogy hátralékukat megfizetni szíveskedjenek; egyszersmind a megrendelőket is tisztelettel figyelmeztetjük elvállalt kötelességök teljesítésére. A Lap szerkesztősége és kiadósága minden lehetőt elkövet arra. hogy a kor szinvonalán álló, az egyház és iskola érdekeit híven szolgáló lapot adjon a közönségnek; méltán megvárhatja tehát a megrendelőktől, hogy önként vállalt kötelességöknek ők is megfeleljenek. ** Der Glaubensbote. Christlichen Familien-Kalender. 1896-ra, a Bethesda javára szerkeszti és kiadja GladischefsJcy Károly, ára 25 kr. — Németajkú prot. hitsorsosaink valódi evangeliumi szellemű olvasótárt kapnak e naptárban, mely most már második évfolyamban jelent meg. A szerkesztő azt írja a bevezető szavakban: Legbelső misszió a saját sziveinkben, belmisszió a gyülekezeteinkben és külmisszió azok körében, a kik Krisztusról nem hallottak: erre van nekünk szükségünk. Naptára egy csepp akar lenni az örökélet forrásából, egy sugár az evangelium örök világosságából; s valóban az is. Hitébresztő s hiterősítő minden közleménye. E célt szolgálják a költemények, ezt az elmélkedések s ezt az elbeszélések és rajzok és anekdoták, melyek mindenikéből gazdag választékot nyújt a gondos szerkesztő. Nagyon tartalmas a naptár krónikája is, melyben érdekes vallás-erkölcsi évi szemle olvasható. A nagyszámú képek között egy egész csapat a jövő évi kiállítással foglalkozik. Németajkú hitfeleinknek melegen ajánlhatjuk pártolásra is, terjesztésre is. ** Végrehajtási rendeletek a házassági jogról, a gyermekek vallásáról és az állami anyakönyvekről szóló törvénycikkekről. Jegyzetekkel, utasításokkal és magyarázattal ellátta Dr. Imling Konrád, a kir. kúria birája. Második kiadás, kiegészítve szept. végéig. Budapest, Ráth Mór kiadása. Ára 1 frt 10 kr. Tartalmazza az egyházpolitikai törvények életbeleptetéséhez kibocsátott miniszteri rendeleteket. Szép szövegű, magyarázatos kiadás. ** Gyermekkerti csokor. Dalok, szavalmányok, páros beszédek, kör- és társas-játékok gyűjteménye. Óvodák, gyermekkertek, családok és népiskolák alsóbb osztályai számára írta Halász Sarolta fővárosi vezető-óvónő. Budapest, 1896. ifj. Nagel Ottó kiadása, 88 lap, ára kötve 75 kr. — Halász Sarolta egyike a főváros legjobb óvónőinek, kit kiválóan ügyes gyakorlati működéseért szakkörökben és társadalomban megérdemelt tisztelet környez. A már Ií-ik kiadást ért > Gyermekkerti csokor*-ral a szakirodalomban is jó nevet szerzett magának. Könyvében óvodai használatra alkalmas alkalmi, időszaki, játék- és »cselekményes* dalok találhatók. Vannak ezeken kívül csinos szavalmányok, kör- és társasjátékok, pár- és társas-beszédek. A darabok közt kevés a silány, többnek költői becse is van. A gyűjtemény egészben véve megfelel a céljának s magyarosság és verselés szempontjából is megállja a helyét. ** Tompa Mihály hátrahagyott egyházi dolgozatai, melyekre tudvalevőleg Ferenezi B. miskolci jóhirű könyvkiadó október 31-iki lejárattal hirdetett megrendelést és előfizetést, a nagy egyházi szónok és író emlékének megfelelő gonddal most készíttetnek sajtó alá. A beszédek, a sajtó alá rendező S. Szabó Józsefj munkatársunk szerint, mindmegannyi drágakövei egyházi irodalmunknak s nemcsak sokaságukkal, hanem tartalmuk szépségeivel és mélységével még azoknál is meglepetést fog kelteni, a kik Tompát alaposan ismerik és tudják mit várjanak tőle. Tompa e beszédeket az első ihlet hatása alatt tette papírra, s a hogy akkor leírta, úgy minden változtatás nélkül maradtak is meg. Ellenben kiadott egyházi beszédeit mind átdolgozta, úgyszólván átgyúrta, megtelítette filozófiai eszmékkel, mi által azoknak bizonyos nehézkességet adott, melyeknek egyike, a hogy Szász Károly bírálatában megjegyzi, merő böleseség, másika elvont philosophálásra hajlik, harmadika nagyon egybetömött. Mindebből a hátrahagyott beszédekben semmi sincsen. Könnyen folyók, de velősek; egyszerűek, de elragadok; meggyőzők, de lelkesítők is. Némelyikben fölsír az abszolutkorszak hazafi fájdalma; másikban felragyog a lélek halhatatlanságának boldog hite s ragyog úgy, a hogy azt Tompa csudálatos divinációval látni és rajzolni tudta. Sehol semmi érzelgősség, pessimismus.* Leírja az életet a maga valóságában, egy tapasztalt ember igaz színeivel, egy keresztyén nyugodtságával s egy bölcs okosságával. Felette érdekes egy székfoglaló beszéde, melynek első része az ő eredeti homilétikaját, második része egy remek papi jellemképet foglal magában. Fiát nyelve!? Elég idéznünk Sí ász Károlyt: »Tompa nyelve művészi, de mindenütt egyszerű; festői, de seholsem áradozó. Nincs benne egy hiú szóvirág, egy dagályos frázis«. Mégis milyen szép, milyen behízelgő nyelv ez! A beszédek első füzetében ünnepi prédikációk, a másodikban 88*