Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1895 (38. évfolyam, 1-52. szám)

1895-09-26 / 39. szám

neki kiszáradni engedni, mert ezzel tartozik a halottaknak. Részleges ügyet szolgál tehát ezen­túl is, az egyetemes mellett? Mi lesz az egyházmegyékből? Nem hajlan­dók alapjaikat odaszolgáltatni, de nagy a hajlan­dóságuk, hogy az egyetemes gyámegyletet ürü­gyül használván, a magukét megsemmisítsék. Revíziók, dugdosás, jogvitatás, végrendelkezés titkon ós nyilván. Mintha a tatár jönne, óvó rend­szabályok teremnek a zöld asztalokon. Jámbo­rok! ne féljetek. Az »egyetemes« nem bántj a a tieteket; bár bántaná! Egyszerűen csak engedi elpusztulni. Egyik egyházmegye már tavaly meg­tette a végrendeletét; gazdátlanul maradandó kincseit papfiúk stipendiumára szánta alapul, a miről nekem az Amalekiták barmai jutnak eszembe. Jó célra fordítani, de nem a maga céljára. Mintha nekik joguk volna rendelkezni akár a holtak nevében, akár az egyházak nevében, kiknek szintén ott vannak elvegyülve filléreik ós koronáik, és a kiket ebben az időben bizo­nyosan terhelni fog az országos gyámegylet adója. Felső-Baranya franciául beszél foncl perdu-röl, a mi magyarul azt teszi: sauve qui peut. Azután németre viszi át és beszél további fizetések fel­függesztéséről, az országos intézet életbelépte­tésével lezárandó intézet jelenlegi tagjainak szer­zettjogairól, ezeknek teljesen és kétségbevonhatat­lan biztossággal való biztosításáról. Ez a lélek, (lélek valóban: villámszárnyakon jár) egy pillanat alatt bejárja az országot. Tegnap Baranyában, ma hajnalban már Zemplénben. — Hegyaljáról Hegy­aljára! Zemplén is kimondta a statáriumot, imént alakult gyámegyleti vagyona 6000 forintos tőkéje fölött. Ugyan siet vele! Ha január 1-ső napján életbe lép az egyetemes, ez esetben a pénztárnok kötelezve van január 3-ikáig mindenkinek megküldeni, a mit eddig befizetett; és pedig kamataival együtt. Csudálatos évadja a szerzett jogok és testvériség­egyenlősóg-szeretet összeháborodásának. Fonds perdus. Sauve qui peut. Osztozzunk. Liquidáljunk! Ha mindenütt így megy, pedig így fog menni, ötven szép hajlók, minden árnyékos lige­tével együtt elpusztul, s helyén egy kaszárnya emelkedik. így áll a dolog. Fond perclu és liquidatio. Stipendiumokra travestált özvegy-árva-alapok és szerzett jogoknak teljesen ós kétségbevonha­tatlan biztossággal való biztosítása. Ó konvent! Hallocl-é ezt? Szegény emberek vagyunk s nem bírjuk két felé: azt mondja Ung. A magunkét nem adjuk, inkább szétszedjük: azt mondja Bara­nya. Neked pedig, úgy látszik, választanod kell: melyik kell? Ötven szépen épült hajlók egy sugár torony körül, vagy egy mértani számításokra tervezett palota az ötven romjain. Es ha leg­alább mind az ötven egyszerre jutna pusztulásra, könnyebben lehetne feledni, de nem úgy fesz. A palota felépül elébb, azután fognak a hajlékok lebontásához. Előbb a tetőzetet szedjük le a szer­zett jogú csáklyákkal; azután a gerendákat füré­szelgetjük ki, ajtókat, ablakokat kifeszegetünk, további fizetéseket felfüggesztő feszítő vasakkal; a fa(jadeokat majd lemossa az eső kétségbevon­hatatlan biztossággal. Lesz olyan is, a mely nem éri meg a bontási munkát, az ott roskadoz; és olyan is, a mely véletlenül kigyullad oktalanság­ból vagy gonosz szándékból; és tüze ellátszik messzire; és füstje marni fogja szemeiteket, ti tanácsban ülő személyek. így lesz vége a mi szegény másfél milliónk­nak. A mit 30 esztendő alatt gyűjtöttünk, vége lesz másik harminc év alatt, hogy ember nem tudja hol volt, hová lőn. Már is megperdült a dob. Fond perdu, fond perdu, fond perdu. Szer­zett jog. Ha az egyházmegyéknek joguk van oda nem adni, joguk van vele tetszés szerint ren­delkezni is. Ez az ő belügyök. Autonomia. Szava­zás, melynél egyetlen egy szál egység, talán a legértetlenebb dönt. Pedig Még ha valamely nagyobb hatalom, vagy erős pártérdek ellenezte volna is, hogy az egye­temes intézet az egyházmegyei gyámegyletekből szerveztessók: magának a papságnak minden eszközzel oda kellett volna törekednie, hogy ezek felhasználatlanul, beillesztetlenül ne maradjanak, mert azt csak nem gondolhatta, hogy az ő hozzá­járulása ós pedig jelentékeny hozzájárulása nél­kül egy országos intézet létre jöhessen. Ma már láthatja, hogy vagy a maga ereit kell elvagdalni, vagy a konventi tervezetet csirájában elfojtani, mert mindkettőt nem bírja meg. Es másfelől bármily erővel állott volna is ellene a papság az egyházmegyei intézetek be­illesztését célzó konventi törekvéseknek: a kon­ventnek kötelessége lett volna az egyházmegyéket adclig fárasztani, míg bele nyugosznak; nemcsak azért, mert a konventnek őrködnie kell a fölött is, hogy a lelkészek kettős teherrel meg ne ter­heltessenek, és a fölött is, hogy a már életképessé vált intézetek össze ne zsugorodjanak: hanem azért is, mert nem a mi törvényeink, nem a mi kon­venti gyűléseink, nem is a mi M?a%?-institutiőnk, nem is a mi lelkészválasztási szabályaink, hanem egy az összes egyházmegyék alapjaira épített egyetemes gyámintézet lenne a mi országos egy­ségünknek legelevenebb organuma, legerősebb kapcsa, leghatalmasabb kifejezése. Egy hatalmas csatorna, melynek vizét hatvan forrás táplálja, frissíti. Egy erős vár, hatvan bástyával. Egy gyönyörű gépezetű perpetuum mobile,

Next

/
Thumbnails
Contents