Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1895 (38. évfolyam, 1-52. szám)

1895-09-05 / 36. szám

pótlásául csak a követek magánföljegyzései, naplói és jelentései szolgálhatnak: az Akadémia tegyen mielőbb lépéseket azok megmentésére annál inkább, mert az 1848. előtti országgyűléseinken szereplő férfiak sora mindinkább ritkul. Az Akadémia föl is kérte Tisza K. belügyminisztert, hogy a törvényhatóságokat a föntebbiekben körvonalozott irányú iratoknak az Akadémiába leendő beszolgáltatására hívja fel. Úgy is lett. Kovács Ferenc olvasta a felhívást és tétova nélkül határozott. Föntebb érintém, hogy a 20—21 éves itjú az 1843—44-iki országgyűlésről, annak főleg kerületi, fontosabb tárgyaknál országos tárgyalásairól, egyszersmind saját tapasztalatairól és élményeiről pontos naplót vezetett: csakhamar tisztában volt vele, hogy jegyzeteit lehetőleg kiegészítve feldolgozza. Legelőbb is a forrás- és segédműveket szerzi össze nem kisebb fáradsággal mint költséggel. Majd a munkának ül, de azért gazdálkodását és egyéb teendőit az előbbi szorgalommal végezve, hanyatló testtel, de felvillanyozott lelkének ifjú tüzével, még legbizalmasabbjait sem avatva szándékaba, nem is egészen hét év alatt be is fejezi s 1893—94-ben saját költségén, hat igazán termetes kötetben: »A 1843—44-ik évi országgyűlési alsó-tábla kerületi üléseinek naplója« cím alatt ki is adja. A kész mű kiadásával nem sietett. Várta, mint előszavában érinti, vájjon a nemes munkára az övénél erősebb kezek nem vállalkoznak-e ? Nem lehet feladatom e nagy forrásmű irodalmi érdemét, különösen történeti értékét e helyen méltatnom: eleget mondok róla, ha jelzem, hogy a M. T. Akadémia szerzőjét a f. évi májusi nagygyűlésen tiszteleti tagjainak sorába emelte, tehát azon legdíszesebb polcra, a melyre feljutniok hazánk legérdemesebb férfiainak adatik. Közleményem azonban épen legfőbb nyomatékát veszítené, ha Kovácsunk adományairól és alapítványairól elfelejtkezném. Vannak emberek, a kiknek nemes szivéhez az egyház és iskola, a nemzeti közművelődés és társadalmi haladás forró szeretete, az elhagyottak és árvák iránti mélységes részvét annyira oda van forradva, hogy szolgálatukban fáradozni, a fáradalom mellett tettleg is áldozni mindennapi teendőjöknek tartják és azt tekintik legszebb napjoknak, a melyen leikök vágyát kielégíthették. Ezek közé tartozott a legelső helyen Kovács Ferenc. Tekintsük meg a még éltében meghozott s majd a végrendelete értelmében valósítani szándékolt alapítványait. Nem vagyok abban a helyzetben, hogy eddigi adakozásainak teljes sorozatát adhatnám. Soknak emlékezetét magával vitte a néma sírba. Hisz ő mindenütt a legelsők közt volt, a hol jótékonyságára szükség volt. Megkísértem a következőkben életében tett adakozásainak sorozatát összeállítani: Még az 50-es évek derekán az akkori szervezés alkalmával adott 50, 1882-ben 5000, a tápintézeti alapra adott a főgimnáziumnak 50 frtot. Az egyháznak a f. évi május 23-án, a maga és neje arcképének leleplezése ünnepélyekor adott az újvárosi részen emelendő templom alapjára 10,000, b. e. édes anyja emlékére 1000 frtot. Legközelebb, épen azon a napon, július 21-én, a melyen legutolsó fürdőútjára indult, vásárolt egy létesítendő elemi iskolai telep számára egy 800 •öl területű igen alkalmas telket 4000 frton, a melynek nagyobb részét már bánatos özvegye fizette le. A békés-bánáti ev. ref. egyházmegyének adott a lelkészi gvámolda alapjára 1000, ugyanannak belmissióra 1000, népszerű olvasmányok kiadására 100 frtot. A debreceni ev. ref. főiskolának a létesítendő tanári képezde alapjára, ha nem tévedek a legelső, még a zsinat előtt, adott 2000 frtot. A tiszántúli ev. ref. középiskolai tanáregyesület alapjára 50, a kolozsvári Mensa Academica alapjára 50 frtot. Ezen célra jóval magasabb öszszeget még gyűjtött is. Az E. M. K E. alapjára 100 forintot. A M. Tudom. Akadémiának pályadíj alapjául adott 2000 frtot, ehhez csatolandó a nagy művének 400 példányából később befolyandó összeg; a kettő tehető 10,000 frtra; neki sokkal többen van. Hód-Mező-Vásárhely város vagyontalan elesett öregei, munkára képtelenjei és elhagyott árvái részére létesítendő szeretetház számára vásárolt a gr. Károlyi családtól egy azon célra minden tekintetben igen alkalmas, mintegy három hold területen álló beltelket és nagy épületet, annak fölszerélésére adott több mint 5500 frtot; a két adomány könnyen meghaladja a 10.000 frtot. És ezen alapítványok az utolsó krajcárig lefizetvék. Mellesleg érintem, hogy kivált a nagyobb adományok, közösen a maga és neje nevére alapítvák. És mégsem amaz alapítványok összesége, hanem végrendelkezése teszi Kovács Ferenc áldozatait korunkban a magyar ev. ref. egyházban szinte páratlanokká, mondhatjuk : fejedelmiekké. Összes vagyonának általános örökösévé a hód-mező-vásárhelyi evang. ref. egyházat teszi. A hagyaték a legkönnyebb számítás szerint jóval meghaladja a 100.000 frtot. E hagyatéknak korlátlan haszonélvezetét forrón szeretett özvegyének, különben is közös szerzemény után jelentős vagyon birtokosának, biztosítja. Végrendeletének végrehajtóiul Szeremlei Sámuel lelkészt és Futó Mihály főgimnáziumi igazgatót nevezte meg. Végrendelete különben intézkedéseinek csak fő körvonalait állapítja meg; a végrehajtásra vonatkozó részletesebb utasításait azon nagyterjedelmü iratában szabja meg. a melyet pecsét alatt végrehajtóinak címezett. Ha terem engedné, kész örömmel közölnék amaz utasításokból egyes, kivált korunkra nézve igen tanulságos és építő részleteket azokból a megjegyzésekből, a melyekkel egyes hagyományait megokolja. Kitűnnék azokból nemcsak az az általában magas erkölcsi felfogás, a melylyel ő a dolgokat megítéli, hanem emelő lehetne főleg az álláspont, a melyet ő felekezetünk iskoláinak és tanításának történeti érdeméről, nemzeti és erkölcsi irányának érzékéről és jövőbeli hivatásáról oly melegséggel elfoglal; emelően hatna talán sokunkra az a felfogás, sőt erős meggyőződés, a melyet ev. ref. vallásunkról a vallásos és erkölcsi érzület, a jellemfejlesztés nagy érdeme mellett, egyszersmind nemzeti hivatását tekintve, oly magasztos emelkedettséggel ápol. De végre is beszélőbbek a tények; térjünk azokra. Ez utasítások szerint kisebb-nagyobb összegekben megemlékezik a fenkölt szellemű végrendelkező több irodalmi társaságról és jótékony egyesületről, megemlékezik még több ev. reform, egyházi célról, városunk több jótékony intézményéről, rokonairól és barátairól, nem felejtkezik meg hűséges cselédeiről; azonban szive, lelke mindenek fölött szülő egyházáért és ennek intézményeiért hevült legelső sorban Ide vonatkozó intézkedéseit csak legfőbb vonásokban érintem. Igv egy negyedik templom építésére és egy új lelkészi állomás létesítésére 30 000, elemi iskolai célokra 17,000, főgimnáziumi célokra 46,000, tehát csak ezekre majdnem 100,000 frtot. És az a férfiú, a ki édes anyjának soha el nem halványuló emlékezetét egy félszázadon át talizmánként szivében hordozá; a ki hozzá méltó élettársát annyi gyöngédséggel környezé; a ki hazájának és nemzetének rendületlenül hü fia; a ki forrón szeretett egyházának munkásságban és áldozatban igaz tagja; a ki szülővárosának áldozataiban fáradhatatlan polgára; a ki a szenvedőknek és szegényeknek résztvevő barátja; a ki minden igaznak, szépnek és jónak rendületlen bajnoka volt; a kinek szerénysége és egyszerűsége rendkívül szokatlan; a ki a leg-