Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1895 (38. évfolyam, 1-52. szám)

1895-08-29 / 35. szám

főgondnok elnöklete alatt Varsányban bontotta fel az erre kiküldött bizottság s örömmel állapították meg a választás eredményét, mert Juháss Pál nagy-sallói lelkész egyházmegyei főjegyző személyében oly egyént emelt a közbizalom e fontos és sok körültekintést igénylő állásra, ki mindenkor meg fogja oldani a reá váró nehéz feladatokat, s ki már mint egyházmegyei főjegyző minden téren tapasztalt előkelő tapintatos eljárása, hivatásos ügybuzgalma s már is számos érdemei által valóban hivatva van ezen vezérségre. * Nyilt levél a szerkesztőhöz. Nagy megbotránkozást és felháborodást okozott ma Mezőtúron az ev. ref. vallású bivek között az egyik lelkésznek, nt. Lukács Dániel úrnak, kiérdemesült esperesnek azon eljárása, hogy reggeli 7 órakor meghúzatta mind a négy harangot és az éjszaka az utcák sarkain kifüggesztett »Mi történt az éjjel« nagybetűs nyomtatványoknak olvasgatása által úgy is felizgatott nép, miután vasárnap kihirdették, tegnap egész nap dobolták, hogy semmifélét dolgozni sem bent a városban sem kint a tanyákon nem szabad 50 frt bírság terhe alatt, szaladva kérdezte, s találgatta egymástól: mi baj, mi történt és tódult a templom felé. hol azután megtudta a nevezett lelkész úr káplánjával tartatott Szent Istvánt dicsőítő imából, hogy azért van a rendkívüli harangozás, azért van az alkalmi isteni tisztelet, szóval azért van mindaz a nagy hűhó, most a mi még sohasem történt Mezőtúron, ebben a nagy kálvinista magyar városban s egyházban, egy senkit — még lelkésztársát sem — kérdezett öreg pap, az ev. ref. egyházban és gyülekezet által ennek híre s tudta nélkül most 1895. aug. 20-dik napján a templomban Szent István ünnepet tartatott. — Miután mi ev. ref. vallású puritán kálvinisták már gyermekkorunk óta úgy tanultuk meg helv. hitvallásunkból, hogy nekünk a jó Istenen és szent fián az Úr Jézus Krisztuson kívül más szentünk nincsen és nem is szabad rajtuk kívül senkit is imádnunk; miután nekünk eddig nem volt egyházi s templomi ünnepünk István király napja; miután sem országos, sem egyházi törvényt nem ismerünk, mely ennek egyházi megünneplését rendelné és parancsolná: tiszteletteljesen kérjük nagytiszteletü tanár szerkesztő urat, szíveskedjék becses lapja legközelebbi számában — protestáns közügy levén — tudomásunkra hozni, hogy helyesen cselekedett-e nt. Lukács Dániel mezőtúri ev. ref. lelkész úr vagy nem és hogy melyik egyházi vagy világi törvény rendeli azt, hogy Szent István király napját mi ev. ref. vallású gyülekezetek is megünnepeljük? Mezőtúron, 1895. aug. 20-án. Többek nevében: Némó. (Nyilt válasz. A mezőtúri első lelkész úr, ha úgy cselekedett, a mint itt előadatik, nézetem szerint nem helyesen cselekedett. Sem formailag, sem érdemileg. És pedig azért nem, mert a Szent Istvánnapot eddig még egyházi törvény egyházi ünneppé nem tette, a polgári pedig csak munkaszünetes nemzeti ünneppé nyilvánította. A formai vagy egyházjogi hiba tehát abban áll, hogy egyházi elöljárósága megkérdezése nélkül s gyülekezete megütközésével mintegy önjogulag egyházi ünnepet instituált. Érdemileg vagy bitelvileg abban van a hiba. feltéve a közlés teljes megbízhatóságát, hogy egv halandó embert, kit különben a pápás egyház a maga szentjei közé emelt, közimában kultusilag dicsőített, tehát quasi vallásos tiszteletben részesített, a mi ellenkezik az evangeliomi tiszta keresztyénséggel, mely szerint vallásosan csak a »szentháromság egy örök Isten* imádandó és tisztelendő. De magára az ünneptartásra nézve némi mentségéül szolgálhat mezőtúri lelkésztársunknak az a körülmény, hogy a Szent Istvánnapi nemzeti ünnep egyházi része egyházhatóságilag eddig még se rendelkező, s tiltó intézkedéssel rendezi.e nincs, s ebből folyólag azt több helyen a gyülekezet vagy a lelkipásztor kezdeményezésére tényleg egyházi formában, templomban is megünneplik, de a nagy többség nem is gondol egyházi ünneplésre. Azt hiszem, hogy a mezőtúri első lelkész urat is ez az egyházjogi és dogmatikai homály és zavar tévesztette meg, a min nézetem szerint világos egyházhatósági rendelkezéssel lehetne és kellene is segíteni. Ez szóm és mondásom. Szerk.) * Angol nyelvi tanfolyam. A budapesti skót iskokolában (Hold-utca 17. szám alatt, az Újépület szomszédságában) szeptember hó elején férfiak számára angol nyelvi tanfolyam nyílik. A tanórák előreláthatólag hétfőn, szerdán és szombaton esténként 8—9 óra közt lesznek. Tandíj havonként három forint. A beiratások nevezett helyen augusztus hő utolsó hetében kezdődnek, a mely alkalommal bővebb felvilágosítással szolgál az angol tanfolyamot vezető tanár. Budapest, 1895. augusztus 15-én. Az igazgatóság. 1260/95. sz. Pályázat. A halálozás folytán megüresedett duna-pataji ref. lelkészi állomásra pályázat hirdettetik. Ezen állomással hivatalos becslés szerinti 1600 frt évi jövedelem van összekötve, s e szerint az állomás I-ső osztályú. A megválasztott lelkész az özvegyi kegyév leteltével 1897. ápril 24-kén lép hivatalába, s ennek jövedelmei élvezetébe. Kellőleg felszerelt kérvények a solti egyházmegye esperesi hivatalához, Baksay Sándor espereshez Kun-Szent-Miklósra küldendők. Pályázati határidő 1895. október hó 3. Halas, 1895. augusztus 23-án. Szász Károly, dunamelléki ref. püspök. 1269/95. Pályázati hirdetés. A felsőbaranyai reform, egyházmegyébe kebelezett haraszti anyaegyházban elhalálozás által megüresedett lelkészi állomásra, melynek javadalma hivatalosan 1073 (egyezerhetvenhárom) forintra van felvéve s ennélfogva az egyház III. osztályú, ezennel pályázat hirdettetik. A megválasztandó lelkész a felsőbaranyai egyházmegye lelkészi gyámintézetének kötelezett tagja s hivatalát az 1*97. évi április hó 24-én köteles elfoglalni. A kellőleg felszerelt pályázati folyamodványok f. é. szeptember 30-ki határidővel nagvt. Dányi Gábor esperes úrhoz (Kis-Gsány u. p. Oszró) küldendők. Budapest, 1895. augusztus 24-én. Szász Károly, dunamelléki ref. püspök. HORNYÁNSZKY VIKTOR KÖNYVNYOMDÁJA BUDAPESTEN.