Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1895 (38. évfolyam, 1-52. szám)

1895-07-04 / 27. szám

az ellenkező túlzásba esik, mint a régebbi angol politikusok. Az ir nép ugyanis kelta nép, mint a wales-i vagy a skót Highlancler s azonkívül r. k. Mint meghódított nép igen sokszor véres harcot kezdett az angolok ellen s mint nagy részt miveletlen s szenvedélyes nép: a legirtózatosabb eszközökhoz nyúlt, hogy gyűlöletét az angolok iránt kimutassa. Az angolok azután repressaliákkal éltek s igen sokszor igen messze mentek az ir nép megfékezésében. Azonban a jelen században az ir nép helyzete is javult. Maga Gladstone volt több ir reform kezdeményezője. A parlamentbe is tekintélyes számban küldhetnek képviselőket. Az angol konzervatív párt hajlandó volt még több reformot megvalósítani, de külön parlamentet s minisztériumot nem akart s nem akar adni az Íreknek, mert Anglia egységét látja veszélyeztetve. És csakugyan az ir home-rule Wales-ben s Skócziában is növelte az elszakadási vágyat s a Gladstone-pártot azzal vádolják a konzervativek, hogy a régi heptarchia zűrzavarait akarja visszaidézni. Azért, a kik a nagyon mérsékelt haladás barátai voltak a liberális pártban, Devonshire berczege (akkor még Martington Lord, mert az angol főúri családokban csak a családfő viseli a ranghoz fűzött nevet), Chamberlain, Sir Henry James, Argyll herczeg és mások vezérlete alatt elszakadtak Gladstone-tól. Glaclstone a népre apellált, de kitűnt, hogy a liberális párthoz tartozó választók közt is sokan vannak, a kik elsietettnek s túlságosnak találták Gladstone terveit. Az 1886-iki választásokon a konzervatív ellenzék győzött s Lord Salisbury kormányzott 1892-ig. Ekkorra a liberális párt reorganizálta magát. Még mindig homerule-t igért az Íreknek, de azonkívül több új pontot vett fel programmjába.. A walesieknek, a kik jórészt presbyterianusok, azt igórte, hogy megvonja a wales-i államegyháztól az államsegélyt s secularizálja annak javait. A mértékletesség szóvivőinek, mert az angol parlamentben ilyenek is vannak, a mértékletesség előmozdítását célzó törvényeket igért. Radicalisabb tagjainak a választási törvény revisióját helyezte kilátásba. így az 1892-iki választásoknál újra győzött s megint az agg Gladstone lett a miniszterelnök. Gladstone kormányának eleitől fogva kicsiny többsége volt. Ez a többség is megbízhatatlan. A különleges kívánalmak szószólói mindig elszakadással fenyegetőztek, valahányszor óhajaik megvalósítását a törvényhozás elhalasztotta. Gladstone újra home-rule javaslatot nyújtott be E javaslatot az alsóház kevés szótöbbséggel elfogadta, a felsőház óriási szótöbbséggel elvetette. A Lordok azt mondták, hogy a liberális többséget nem a home-rule megvalósítására küldte a nemzet. Más kérdésekkel befolyásolták a közvéleményt. Azért azt követelték: Glaclstone oszlassa fel a képviselőházat. Utaltak arra, hogy a home-rule-ért senki sem lelkesedik. Meetingeket nem tartottak érdekében, ellene pedig mindenfelé Angliában, sőt Irlandban is. Azután a pótválasztásokon megint az ellenzék győzött. Még oly kerületet is hódított el, a melyik 1892 óta mindig liberális volt. A kedélyeket különösen az keserítette el, hogy Gladstone felfüggesztette — persze csak iclőről-időre — a szólásszabadságot a képviselőházban, továbbá, hogy az Íreknek nemcsak külön ir parlamentet tervezett, hanem javaslata az Íreknek az összes angol (sajátképeni angol) ós skót ügyekhez való hozzászólást s a közös parlamentben ez ügyekre vonatkozó szavazati jogot adott. Glaclstone azután szembaja miatt visszalépett s Rosebery lépett a helyére. Tán soha még kedvezőtlenebb helyzete angol kormánynak nem volt, mint a Rosebery-kormánynak. A megaláztatások sújtották egymásután. Többsége folyton fogyott. Sokszor leolvadt 20-ra, 15-re s kilenczre. Az irek egy része fellázadt ellene. A kerületek egymásután pártoltak el tőle. Az öreg Gladstone nagy tekintélyétől is meg volt fosztva. Jóformán az egész felsőház (kilencztized része) ellene volt. Az udvar sohasem rokonszenvezett a home-roul-lal. És mindennek daczára állt ez a kormány rendületlenül. Semmiféle hatalom meg nem dönthette. Semmiféle titkos befolyás meg nem ingathatta. Hanem a mikor a mult napokban az alsó házban leszavazták, akkor mennie kellett. Az angol nép szólt s a kormány engedelmeskedett. Az angol képviselőház szavazata következtében 350 millió ember ügyeinek vezetése más kezekbe ment át. A gyorsan haladó párt helyett a lassabban és óvatosabban haladó párt jutott uralomra. Mert ezt teszi Angliában : liberális és konzervatív. Mindezekről jövőre bővebben. Szabó Aladár. Esketés-e, vagy megáldás ? Adalékul a házasság egyházi megkötésének liturgiájához.* Az én lelkemen eleitől fogva erőszaktétel volt, hogy mint lelkipásztornak egyházamtól elészabott kötelességem a házasságra lépőktől esküt kérni és elfogadni. Mert nem ritkán tudomásunk van arról, hogy valamelyik, vagy mindenik fél a szeretetet leendő társa iránt hamisan esküszi. És ugyancsak nem ritkán — ismerve az esküvők erkölcsi életét, vagy jellemerejét — teljes bizonyosságban * Az űj házassági törvény életbeléptéig az egyháznak tisztába kell hozni azt a fontos kérdést: a polgárilag összekelt házasfelek egyházilag megeskettessenek-e, vagy ne? Cikkíró a mellett argumentál, hogy esketés ne legyen. Mi azt tartjuk, hogy legyen. A kérdés megvitatása előtt pro et contra készséggel megnyitjuk Lapunk hasábjait Szerk.