Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1895 (38. évfolyam, 1-52. szám)

1895-05-30 / 22. szám

I-ső kötetével megajándékozta. A másodikban — mint igéri az előszóban — a halotti beszédeket adja. Ezen I. kötet tartalma: X. Elmélkedés az élet rövidségéről. (Ifjúkori értekezés.) 2. Az Isten jósága és szigorúságáról. (Luk. 19, 41. alapján) (Tulajdonkép a Kr. könyörületessége és szigorú­sága). 1. Krisztus jósága folytán siránkozik bajainkon, 2. bűneink nagysága miatt kérlelhetetlen lett. 3. Az Isten törvénye. (119. zsolt. 590.) 1. Kalau­zunk a tévedésekben, 2. szabályunk a rendetlenségben, 3. megnyugvásunk állhatatlanságunkban. 4. A kereszt felmagasztalása. (Gal. 6, 14.") A kereszt­ben tűnik ki Istennek 1. hatalma, 2. irgalma. 5. A gondviselés. (János 16, 20.) 1. A jó ember látván a gonoszok jólétét, nem zúgolódik, mert nem meg­kívánni való. »A világ örülni fog.« 2. Nem csügged el, mert a bajok csak gyógyszer. 3. »Ti pedig szomorkodni fogtok.« 3. Ha ereje lankad, bátorítja magát az igért jók reményével, szomorúságtok örömre válik. 6. A bűnbánat. (Róm. 6, 2.) 1. Istennel való kibékü­lés, 2. hathatós gyógyszer. 3. szentsé.g 7. Kr. születésének titka. (Lukács 2, 12.) 1. Az Isten fia magára vette természetünket, hogy fölemelje: »találtak egy gyermeket.« 2. Alávetette magát gyarlóságainknak, hogy meggyógyítsa: »rongyokba takarva.« (Károliban bepólyálva.) 3. Alávetette magát a nyomoroknak, hogy ezeket leküzdje: »jászolba fektetve.« 8. A keresztyénség valódi szelleme. (Pünkösdi 1. Thess. V. 19.) A ker. szelleme 1. erőnek, 2. szeretetnek szelleme. 9. A szegények méltósága az egyházban. (Zsolt. 82, 13.) 1. Utolsók a világban, de elsők az egyházban, 2. a gazdagok csak azért vannak, hogy nekik szolgáljanak, 3. a mennyei jók csak a szegényeket illetik s a gazdagok csak ő általok nyerhetik meg. 10. Az ördögök. (Máté 4, 1.) 1. erejök, 2. ravaszko­dásaik, 3. valódi gyöngeségök. 11. Az életszükségletekről való szorgoskodás. Tulajdon­kép : a földi javak kívánsága) (János VI. 5.) 1. Ne epe­kedjünk utánnok, 2. feleslegest ne pazaroljuk el, 3. rend­kívülit ne óhajtsunk. 12. A világi dicsőség. (Virágvasárnapi, Máté. Úr 5.) 1. Hízeleg az erénynek s megrontja, 2. leplezi a vétket s tekintélyt szerez, 3. az embernek tulajdonítja, a mi az Istené. 13. Az Isten igéje. (Máté 17, 51.) Hallgassuk 1. kül­sőleg, 2. belsőleg, 3. kövessük. 14. Az igazság megvetése. (János 8, 46.) A bűnösök szeretnék megsemmisíteni az igazságot Istenben, ember­társukban, önmagukban. Nekünk ellenben azt kell kíván­nunk 1. hogy az Istenben levő igazság vezéreljen, 2. a lelkiismeretünkben levő felvilágosítson, 3. embertársaink­ban levő megjavítson. 15. Gyertyaszentelő napján. (Lukács II. 22.) A Kr.­sal 3-féleképen áldozzuk fel magunkat: 1. a lemondás, 2. az önmegtagadás, 3. az alázatosság áldozatával 16. Az evangeliumi igehirdetés (Máté 6, 4.) 1. Föl­tárja a nem ismert igazságot, 2. az ösmertet tökéletesíti, 3. szivünkben meggyökerezteti. 17. A gonosz gazdag. (Luk. 16, 12) 1. Magára ma­rad, 2. életbevágó ügyéhez jutott, 3. a legnagyobb nyomorú­ságba került. 18. A gondviselés. (Luk. 16, 25.). Szólaltassuk meg az evangéliumot a szerencse ellen, hogy megismerhessük káprázatait, 2. szólaltassuk meg a szerencsét önmaga ellen, hogy láthassuk állhatatlanságait. 19. A halál. (János 11, 34). 1. Egyedül a halál győz meg semmiségünkről, 2. egyedül ő ismertet meg méltósá­gunkkal. 20. Gyümölcsoltó boldogasszony napja. (Ján. 3. 16.) Istennek kell adnunk magunkat 1. Jézus iránti szeretetből, 2. az ő példájára, 3. az ő útjain és közbenjárására. 21. A bűnbánat hathatóssága. (Luk. 7, 44.) Magdolna példája mutatja, hogy a bűnbánatban 1. erőt találunk, mely támogat, 2. kellemet, mely vonz. 22. A bűnbánat bensősége. (Lukács 7, 37.) Jézus a bűnössel megismerteti 1. szeretetét, 2. fenyegetéseit. 23. Ugyanaz (Lukács 7, 38.) Ne olyan bűnbána­tunk legyen, a mely megcsal, hanem 1. a mely megváltoztat, 2. a mely megaláz, 3. megóv és megerősít. 24. A királyok kötelességei. Virágvasárnapi. (Máté 21. 5.) Az ev. a királyok fején, az ev. a királyok kezé­ben, azaz: 1. a Krisztus rajtok, 2. általuk akar uralkodni. 25. Krisztus kínszenvedése. (Máté 26, 28.) Krisztus végrendelete 1. megdönthetetlen, mert saját vérével írta, 2. hasznos, mert bűneink bocsánatát hagyta meg benne, 3. méltányos is, mert azt parancsolja, hogy szenvedései­nek részesei legyünk. 26. Az emberek ítélete. (János 8, 10—11.) Két vétek van nagyon is elterjedve, 1. túlságos szigorúság mások, 2. túl­ságos elnézés magunk iránt. 27. Az utolsó ítélet. Adventi. (Lukács 21, 24.) 1. Kik rejtegették bűneiket, le lesznek leplezve, 2. a mentegetőd­zők le lesznek győzve, 3. a büszkék és nemtelenek lesújtva. 28. Jézus Krisztus Istensége. Adventi (Máté 11, 6.) Jézus Krisztus a maga személyében 1. feltétlen igazságot mutat a hit megalapításával, 2. csalhatatlan igazságot erkölcseink szabályozásával, 3. kimeríthetlen jóságot bű­neink bocsánatával. 29. Az áldicsöség. Adventi. (János 1, 19.) Kikerül­hetjük 1. ha a dolgok valódi becsét, 2. az értelemmel való összhangjukat, 3. a rendet tekintjük. 30. A bűnbánat szükséges volta. Adventi. (Lukács 3, 19.) 1. A bűnös halálos csapást mért önmagára bűné­vel, 2. ha bűnbánatot nem tart, Isten igazsága sújtani fogja. 31. A tékozló fiú. (Lukács 15, 11.) A tékozló fiú eltávozik, majd visszatér. Ebből látjuk, 1. hogy a gyönyö­rűség a fájdalom forrása, 2. a fájdalom pedig a gyönyö­rűség forrása. 32. A felebaráti szeretet. (Máté 18, 20.) abban áll, ha 1. egyesüljünk, 2. egymást javítjuk, 3. kölcsönösen meg­bocsátunk. U

Next

/
Thumbnails
Contents