Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1895 (38. évfolyam, 1-52. szám)

1895-05-16 / 20. szám

Csak tessék beilleszteni a 14. ha az osztalékrendszert ! Ez az egész. Hidegen mellőzte a konvent Baksay tervezeté'; persze mert csak poéta és nem financier; pedig Baksay a szivével is tud okosan gondolkozni s az ő nagy lelkét szintén megdöbbenti a 6. §. lelketlensége. No hát Baksay is az osztalék-rendszert ajánlja tervezetében. Osztalék-rendszeren alapul a kecskeméti egyházmegye gyámintézete is; és pedig oly humánus, testvéries, mindamellett igazságos alapszabályokkal, a miket minden scrupulus nélkül átvehetne az országos is. Avagy szégyen volna talán, ha a nagy, a hatalmas tanulna a kisebbtől? Soh'se szégyelje biz' azt! Lám, a hatalmas oroszlánnak ép úgy két füle, két szeme, négy lába s egy szája van, mint a pici egérnek, mégis — tudjuk a tanulságos meséből — fogva maradt volna a hatalmas oroszlán, ha a pici egér el nem rágja a kötelékeit. A kecskeméti egyházmegye gyámintézetének alapszabályai szerint »a segélyezési kulcs meghatározására nézve az arány alapjául felvétetik egy évi díjfizetés után (persze az első után) 50 részlet-illeték, két év után 52, három után 54, s így tovább, minden évben kettővel több*. »Az évi jövedelem 1

/3

-da tőkésíttetik, 2

/3

-da pedig a fennebbi kulcs szerint kiosztatik*. Továbbá »a tagok jövedelmük arányában különböző díjat fizetnek ugyan, de erre való tekintet nélkül a segélyben a megállapított módozat szerint egyenlően részesülnek. Azonban a segélyösszeg ahhoz képest mégis növekedést nyer, a mint az évdíj több éven át fizettetett.« »Ez által mint egyrészről a hivatali testvériség követelményének elég tétetik, mert a különböző mértékben adózok azért a segélyben egyenlően részesülnek; másrészről az osztó igazság is szem előtt van tartva, mert a fizetési évek számaránya szolgál a segélyezési kulcs alapjául.* A segélyezés idejére nézve pedig úgy intézkedik, hogy az akkor kezdődik, mikor a hivatali fizetés élvezete teljesen megszűnt, vagyis a kegyév lejártával. Hát alkalmazza e pontokat, avagy ezekhez hasonlókat az országos gyámintézet is! Akkor igenis országos megnyugvást kelt mibennünk. Építsen az osztalékrendszer biztos bázisára, mert úgy tetszik nekem, hogy ennek az általa fixirozott (?) 250 frtos épületnek a fundamentuma futó homokra van fektetve -»- láttuk fennebb; — míg ha az osztalékrendszer kősziklájára épít, akkor: 1. Nem kell attól félnie, hogy valaha deficittel fog megküzdeni; mert csak annyit oszt ki. a mennyit kioszthat s nem a mennyit kiosztania erkölcsi kötelessége emígy; egyik évben többet, a másikban kevesebbet, a jövedelem s az özvegyek kisebb-nagyobb száma szerint. És 2. nem lesz kénytelen ama brutális lelketlenség bűnébe esni, hogy míg némelyeket rendes évjáradékban részesít, addig másokat a halál véletlen esélye folytán a legnagyobb nvomorba dönt. B—i G—a. ISKOLAÜGY. Népiskolai vallástanításunk sikertelenségének okairól. Felolvastatott az Okoi'-Sziget-vidéki egyházi értekezleten. II. De forduljunk másfelé! A valláserkölcsi képzés sikertelenségének második oka az életben, a társadalomban rejlik. Halljon bármily oktatást, lásson akármilyen jót a tanuló az iskolában, az csak nagyon nehezen bírja ellensúlyozni az élet ferdeségeinek, rossz példáinak hatását. Beszélhetünk mi ebben az órában Isten jóságáról, Mindenható hatalmáról a gyermek előtt, meglehet már a jövő órában látszólag büntetlenül hallja káromolni a Mindenhatót. Szép színben tüntetjük fel a szülők iránti tiszteletet ? Úgy lehet rövid időn tanuja lesz apja és nagyapja közt lefolyó civódásnak így járunk a többi erkölcsi eszmékkel: a felebaráti szeretettel, az igazsággal, jósággal és a többivel. Mi lesz a következés? A gyenge ítélőképességű gyermek igen sokszor hamis ítéletre vezettetik s könnyen elbukhatik vagy kételkedővé, közönyössé lesz. A cél elérésének harmadik akadálya intéző köreinknek sok tekintetben való tájékozatlansága. A legkényesebb térre léptem. Tán jobb lenne itt hallgatnom, de akkor egész dolgozatom felesleges és haszontalan munka volna s épen semmit nem eredményezne. Bár az eszélyesség azt súgja : hallgass! de a kötelesség szava hivólag int felém s megnyugtat az a tudat, hogy az igazságért épen azok, kik magok is az igazat keresik, felindulni nem tudnak. Az iskolának meg van az a veszedelme, hogy segíteni akar rajta boldog, boldogtalan s helyzetét a helyett, hogy rajta segítenének, még nehezebbé teszik. Tanácsokat tartanak a fölött, hogy milyen módon fejleszszék és sajátságos, e tanácskozásokból a legtöbbször ki vannak zárva az iskolák lelkei, a tanítók. Innen van aztán, hogy azok az intézkedések, melyek az iskolákat emelni volnának hivatva, épen azok szolgálnak akadályul. Nagyhangú, kevés velejű szavak, alaptalan rágalmak ezek mondja tán, valaki. Hogy nem azok, hadd bizonyítsam be! Ilyen tévesztett intézkedés először is az, mely falusi és városi iskola számára egyenlő kivitelű vallástanítást követel, a mint azt a tantervben előszabott tananyag, a tantervben kifejezett cél és a közös tankönyvek mutatják. Pedig talán tudták ezek készítői, hogy falusi és városi iskola és ezek növendékei között ha nem is ég és föld, legalább annyi különbség létezik, hogy azt szem elől téveszteni nem lehet? Talán tudták, hogy a mint más és más a falusi és városi élet, más a gondolkozásmód, műveltség, úgy különbözni fognak a két különböző légkörben felnőtt gyermekek képzetei is ? Hiszen paedagogus készítette a tantervet és lehet, hogy a többi intézkedések is ilyenektől veszik az irányadást. Ha így van, úgy nagy szégyen a magyar paedagogiára. Bebizonyulna ezzel az, hogy a mi kiváló férfiaink tudománya könyvből merített s azok, kik az iskolák szellemét vezetni akarják, nem ismerik e szellemet. Nem volt ezek közül sem azelőtt, sem azóta senki a falusi iskolák küszöbén belől, mert ha lett volna és látta volna, hogy az ő eszméinek keresztülvitele mily kínos fáradságot szerez a tanítónak és mily gyötrelmeket annak a szegény falusi gyermeknek, bizonyára megtagadja, hogy azok az ő eszméi voltak valaha. Kiragadják azok a gyermeket az ő egész képzet- és gondolatvilágából s egy egészen idegenbe viszik át, melyben ő ismeretlen, inelylyel ő megismerkedni teljesen sohasem tud, megbarát-