Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1895 (38. évfolyam, 1-52. szám)

1895-05-09 / 19. szám

ismeretes részében. Mily kifogyhatatlan áldozatkészség s mily önfeláldozó munka kellett ez eredmény eléréséhez! E 90-ik évfordulót ünnepélyes közgyűléssel ülte meg a Társaság 1894. május 2-án a londoni Exeter Hallban, miről annak idején röviden meg is emlékeztünk. Az angol protestáns egyházaknak legtekintélyesebb képviselői voltak itt jelen s az elhangzott fényes beszédekben újra proklamáltatott a Társaság magasztos elve: Isten igéjét minden népeknek! Vissza nem vonulni sehol, csak ott, hol a nemzeti társaságok az anyatársulat működését szükségtelenné teszik; mert az evangelium Istennek ereje, s annak élni s hatni kell mindenütt! Ez a nemes keresztyéni gondolkozás vezérelte a Társaságot az elmúlt 1894-ik évben is s a Krisztusnak az evangelium által működő ereje volt az, mely nemes munkájában diadalra segítette. Az elmúlt év nem volt minden tekintetben kedvező a társulat működésére. A kedvezőtlen kereskedelmi és gazdasági viszonyok, mint minden téren, úgy a társulat működésében is bizonyos mértékben visszahatást hoztak létre; de mégis, tekintve a körülményeket, az anyagi ügyek elég kielégítők voltak, úgy hogy a korábbi években támadt deficit, ámbár a kiadások elég tetemesen emelkedtek, nem igen növekedett. Azok a források, melyek 1804-ben megindultak a keresztyéni szeretet mózesi vesszejének ütése alatt, ma is ömlesztik tápláló vizeiket bőven s ha mégis hiány mutatkozik, az csak annak tulajdonítható, hogy megmérhetetlen azoknak a száma, kik e forrásokból merítenek. A Társaságnak az évjáradékokból, adományokból, hagyományokból, kamatokból s a rokon társaságok évi segélyéből az elmúlt évben 140.268 font, hat shilling és négy penny (circa egy millió 550 ezer frt) bevétele volt; — a bibliák eladásából begyűlt 91.740 font, három shilling és 11 penny (circa egy millió 10') ezer frt); a deficit törlesztésére pedig külön 1316 font és kilenc penny (circa 14,500 frt) s így az összes bevételek, hozzászámítva még az előbbi tételekhez nehánv kisebb speciális célú alapítványt, az 1894. évben kitettek 234,284 font, 19 shilling és négy pennyt (circa két millió 600 ezer frt). E tételek között csak a bibliák eladásából begyült összeg kisebb az 1893. évinél, a mi a fentebb említett kedvezőtlen anyagi körülményeknek tudható be, épen azokat sújtván a nehéz természeti csapások, a kik között e jövedelmi ág forrása fakad: a közönséges néposztályokat. Mert hogy az áldozatkészség ott, a hol a természeti kedvezőtlen viszonyok visszahatása kevésbbé volt nyomasztó — meg nem lankadt : bizonysága az. hogy az önkéntes adományok öszszege majdnem 50,000 frttal magasabb, mint volt 1893-ban. E bevétellel szemben a társulat 1894. évi kiadása 222,847 font, 12 shilling és hét penny (circa két millió 460 ezer frt) volt. a mi az 1893. évi kiadást majdnem 20,000 frttal haladja felül. E nagyobb kiadás s a társaságnak újabban több oldalról igénybe vett volta okozta, hogy azt a kedvező anyagi helyzetet, melyben ezelőtt tíz évvel volt, a Társaság még a mult évben sem volt képes visszaállítani, bár alapos a remény, hogy a különbség, mely még most is 14,000 fontot tesz ki, Isten segítségével s a nemes emberi lelkek közreműködésével nehánv év alatt el fog enyészni s a munka újra felvehető lesz mindazon helyeken, hol a kedvezőtlen anyagi viszonyok miatt azt egyelőre fel kellett függeszteni. Nem érdektelen tudnunk, hogy a rengeteg kiadásból az osztrák-magyar agenciára (a melyhez Ausztria. Magyarország, Orosz-Lengyelország, Szerbia és Rumánia tartoznak) a társaság az 1894-ik évben majdnem 200.000 frtot ^öltött, a melynek ellenében ugyanezen agenciából csak körülbelül 50.000 frt volt a bevétel. Bizony, bizony, igyekeznünk kellene, hogy ily nagy jótéteményt legalább azzal hálálnánk meg, hogy a kiadványok terjesztésében működnénk közre nagyobb buzgósággal, mint eddig tettük. Igen tevékeny munkát fejtett ki a társaság a bibliának új nyelvekre lefordításában s a már lefordítottaknak revideálásában is. A 313 nyelvhez, melyre a biblia, vagy annak egyes részei le voltak fordítva, a mult évben még hat járult a társulat buzgólkodása következtében s így összesen 319 azon nyelvek száma, a melyek által az Urunk igéje hirdettetik minden népekhez. India, China, Afrika s a sziget világrész számára revideáltatnak a fordítások s 94 különböző nyelven eszközöltettek részint egészen új, részleges vagy revideált bibliakiadások. A revízió alatt állók közt van a mi magyar bibliánk is: a mint értesülve vagyunk, a revideáló bizottság igen tevékeny munkát fejt ki, hogy nemes feladatát minél rövidebb idő alatt megoldhassa s nemzetünk kezébe így egy lehetőleg tökéletes fordítást adjon. A kiadott teljes bibliák, új-testamentumok s bibliarészletek száma a mult évben 3.664,456 volt, a melylyel a társaság kiadványainak száma — 1804-től számítva — 139 millió 559 ezer és nyolc példányra emelkedett. Ezek a számok önmagok beszélnek legjobban arról a fényes eredményről, melyre Istennek kegyelme a társaságot elsegítette. A világ minden részében szervezett agenciákon és raktárokon kívül 600 kolportőr és 402 bibliaolvasó és terjesztő asszony állott a társaság szolgálatában, kik közül a kolportőrök inkább a műveltebb világrészekben, a bibliaolvasó asszonyok pedig Indiában s az indiai szigeteken voltak szétosztva, hogy szellemi s erkölcsi nevelői legyenek egyszersmind az Indiákon annyira semmibe sem vett s az értelemnek és erkölcsnek legalsó fokán tengődő női nemnek. Ez agenciák, kolportőrök és bibliaolvasó asszonyok által a mult évben majdnem négy millió bibliát és bibliarészt adott el a társaság éspedig e négy millióból 971,172 példányt a kolportőrök és 15.931 példányt a bibliaolvasó asszonyok által. Az eladott példányok száma 386 ezerrel volt kevesebb, mint az előző évben, azonban ennek oka csakis a kedvezőtlen anyagi viszonyokban rejlik s korántsem abban, mintha az embereknek lelke ne áhítoznék Istennek igéje után; mert a kolportőrök jelentései épen azt bizonyítják, hogy az evangelium kovásza mind továbhtovább terjeszti életadó erejét s gondolatokat, nemes vágyakat támaszt még azoknak lelkében is, kik csak nem régen is még megvetéssel, vagy legalább is hidegen fordultak el az evangéliumtól. Hamar István. RÉGISÉGEK. Az evang-. protestánsok 1821. körüli állapotja. Harmadik szakasz. A magyarországi evangélikusok apologiája. (Mentsége.) A magyarországi evangelica anyaszentegyházat 300 esztendő óta üldözik. Ez az üldözés nem az uralkodó háztól származik, nem is a jelenlegi t. i. a kézirat keletkezésekor uralkodó felségtől (Ferenc királytól,) hanem az igen hatalmas klérusnak a dikaszter iumokba való szerfeletti befolyása okozza azt. A magyar constitutio a klérusnak nagy hatalmat (no meg vagyont is adott) és mégis azt a 38*