Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1895 (38. évfolyam, 1-52. szám)
1895-05-09 / 19. szám
István és Balogh Ambrus. A gyantai egyházban történt lelkészi választás tudomásul vétetik, s a választás 14 nap fentartása mellett megerősíttetett. A nagyváradi leányiskolái internátus ügyében tett jelentés szerint az épület tervrajza elkészült, de a begyült adományok összege, mintegy 17,000 frt nem elég a cél elérésére. Az egyházkerület felkérendő a célnak lehető, legnagyobb mérvbeni segélyezésére. A többi tárgyak inkább helyi érdekűek voltak. (S.) A templomépítészet emelése ügyében. Kivonat a beregi ev ref. egyházmegye Beregszászban 1895. március 12—13. napjain tartott közgyűlése jegyzőkönyvéből. Tárgyaltatott Szilágyi Zsigmond okleveles mérnök és egyházmegyei szakértő indítványa, mely szerint azon tapasztalatból indulva ki, hogy templomaink általánosságban minden styl és megengedhető dísz nélkül vannak építve; hogy azok tervelésénél az előrehaladt építészeti technika semmi vívmánya, az épületméreteknek az igénybe vételhez mért megállapítása csak a legritkább esetben, s akkor is drága pénzen van igénybe véve; hogy ez egyházközségek legtöbbnyire ki vannak szolgáltatva, — sajüálva a tervelés díjazását, — egyes kontár kőművesek, ácsok vagy legalább is gyakorlatlan és az épület rendeltetését a rendelkezésre álló vggyoni eszközökkel összhangba hozni nem tudó, s az iránt érzékkel sem bíró építőmestereknek; hogy ugyanaz az eset fordul elő legtöbbször a lelkészi és tanítói lakok és iskoláknál is, a melyek hiányos tervek, előméret, költségvetés, szerződés mellett csak arra szolgálnak, hogy a vállalkozók — szabadon szólva, — becsaphassák az építő egyházközségeket: ezen hátrányos állapotnak, mely pedig ha összegeznők az egyes egyházak kárait, hitsorsosainkra nézve tekintélyes anyagi kárt jelent, megváltoztatása céljából indítványozza, hogy az egyházmegyei közgyűlés keresse meg a főtiszteletű egyházkerületi közgyűlést, hogy hasson oda, miszerint az egyetemes konvent megfelelő pályadíjak kitűzése mellett a magyar mérnök- és építészegylet közvetítése űtján egy szabványtervek, előméret, szerződés, építési feltételeket megállapító, a leszámolás és felülvizsgálatok mikéntjére is kiterjeszkedő műre és tervekre pályázatot hirdessen, s a tervgyűjteményt sokszorosítva, lehetővé tegye, hogy egyházainkban az építés ügyében célszerű rendszer honosodjék meg. Indítványának részletezése végett felemlíti, hogy a szabványterveknek ki kell terjeszkedni nem csak a különböző építési anyagokkal való építkezésre, de a díszesebb és egyszerűbb építkezésekre is, az előméreteknek nem csak a költségvetéshez szükséges méret felsorolásokra kell kiterjeszkedni, hanem tekintve, hogy a szerződések gyakran olyanok, hogy a nyers anyagot az egyházközségek adják, a szükséglendő nyers anyag is kitüntetendő lenne. A szabványterveknek általában annyira részleteseknek kell lenni, hogy a lelkészek ennek alapján maguknak tiszta képet tudjanak alkotni. Ezzel azt óhajtja elérni az egyházmegyei szakértő, hogy a szépet, célszerűt, jót s az adott építési viszonyok között a legolcsóbbat a hitközség minden nagyobb megterheltetése nélkül saját jószántából vihesse keresztül, s erre nézve útbaigazító normativuma legyen. De egyszersmind azt is el akarná érni ezen indítványával, hogy a felügyelő hatóságok a hitközségek építési gazdálkodását teljes világossággal vizsgálhassák felül. Az egyházmegyei szakértőnek körültekintő megfigyelés s alapos tapasztalatból merített, s a körülmények által teljesen indokolt célszerű s nagyfontosságú indítványát elismerésének és köszönetének kifejezése mellett örömmel fogadja közgyűlésünk. Egyszersmind elhatározza, hogy kerestessék meg a főtiszteletű egyházkerületi közgyűlés oly célból, hogy hasson oda, miszerint az egyetemes konvent az indítványban körülírt és részletezett műre és tervezetre pályázatot hirdessen. Egyidejűleg kimondja közgyűlésünk. hogy ezen határozat pártolás végett az egyházkerületben levő többi egyházmegyéknek is megküldetik. Kiadta Zámbory Béla, egyházmegyei főjegyző. KÜLFÖLD. A brit és külföldi bibliaterjesztő-társaság. (A 90-ik évi jelentés alapján.) I. Bár jól megkésve s hosszú hallgatás után. mégsem mulaszthatjuk el. hogy olvasóinknak — habár röviden is — be ne számoljunk a brit és külföldi bibliaterjesztőtársaság 1894-ik évi jelentéséről. A mi szép és a szivet felemelő, az nem veszti értékét az időben, s idő és tér nem korlátozhatják lelkünk csodálatát, mit mindannyiszor érezünk, valahányszor e nemes társaság évi vaskos jelentését átfutva, látjuk, hogy az igaz hit s a Krisztus evangéliuma iránt való olthatatlan szeretet miként hat el áldó működésével a világ legelrejtettebb zugába is s viszi magával az életet; miként támaszt virágzó tenyészetet az ős pusztaságokban s miként valósítja meg a Krisztus segedelmével azt, mi az ó-testamentum nagy prófétája előtt csak mint a messze jövendő magasztos képe lebegett: »a pusztában vizek fakadnak és patakok a kietlenben*. (Ézs. XXXV: 6. v.) Igen, a hol az Úrnak Lelke él, ott életnek, viruló tenyészetnek kell fakadni; életre kell kelniök még a köveknek is, hogy bizonyságot tegyenek arról, ki e világ váltságára küldetett. Ezt a Lelket élni s hatni látni oly felemelő s oly inspiráló; épen azért nem lesz felesleges reánk nézve annak eredményeit — habár csak röviden is — felmutatni. Mi is kezdünk már — Istennek legyen hála! — egy kissé éledezni, hadd éledezzünk még jobban is, látva másoknak nemes cselekedeteit! Nem szólva a Társaságnak olvasóink előtt is már ismeretes céljáról, most csak azt jegyezzük fel, hogy az elmúlt 1894-ik év a Társaságnak 90-ik munkaéve volt s mint kezdettől fogva mindig, úgy most is a legnemesebb s legszentebb munkáé. A 90-ik munkaévnek hatalmas záróköve az a 319 nyelv, a melyre a Társaság a szentírást eddig lefordíttatta s az a 139.559,008 biblia és újtestamentum, mit 90 éves fennállása óta elterjesztett, s a mely által hirdettetik az Istennek igéje a világ minden