Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1895 (38. évfolyam, 1-52. szám)
1895-04-25 / 17. szám
111. Az intézet jövedelmei. 4. §. Ezen intézet jövedelmei: a) A 3. §-ban foglalt tőkék évi kamatai. b) Az esetleg szervezendő ingatlanok hasznai. e) A tagok által hivatalosan megállapított fizetésük után évenkint fizetendő 2%-nyi személyi járulék, mely azonban 5 forintnál kevesebb nem lehet. Ezen személyi járulékokat az egyházmegyei gyámintézetek szedik be a lelkészektől, s szolgáltatják be. d) A magyarországi egyetemes evang. ref. egyház népességének megfelelőleg, minden lélek után évenkint egy krban fizetendő népességi járulék, melyet az egyházkerületek szolgáltatnak be. e) Az egyházak által, minden egyes lelkészi hivatal után öt írtjával évenkint befizetendő egyházközségi járulékok, melyeket az esperesek szednek és szolgáltatnak be. f) A konvent rendelkezése alá eső felemelt államsegély évi 20%-a. g) Az évi összes közalap 12 V2 °/o-a h) Kegyes adományok. IV. Segély-jogosultság. 5. §. Ezen intézet jövedelmeiből a magyarországi egyetemes ev. ref. egyház összes és pedig úgy mostani és későbbi, mint már korábban elhalt rendes lelkészeinek elmaradottai, mint segély-jogosultak a családfő rendes lelkészi szolgálatban töltött éveinek arányában (15. §.) évenkénti szabályszerű segélyosztalékban részesülnek. 6. §. Segély-jogosultsággal bírnak a lelkész családjának közvetlen tagjai; és pedig: a) a lelkész özvegye, míg férje nevét viseli; b) a lelkész árvái, 16 éves koruk bezártáig; c) maga a lelkész is, még pedig elaggottsági címen, ha 40 évi szolgálat után önként nyugalomba vonul, és fogyatkozottsági címen, ha hivatalától akár fegyelmi úton elmozdíttatik, akár saját kérelmére, vagy az egyházkormányzat előterjesztésére, a hivatal folytatását lehetetlenítő testi, értelmi, vagy erkölcsi fogyatkozások indokából végérvényes ítélettel felmentetik. 7. §. Segély-jogát elveszti az özvegy újabb házasságra lépés folytán, s azt ismét özvegyen maradása esetén nem nyeri vissza. 8. §. Ha valamely lelkész 50 éves korán túl lépett házasságra, elmaradandó özvegye segélyezésénél nem a férjnek szolgálati, hanem az özvegynek ezen házasságban töltött évei vétetnek alapul a segélyezési fokozat megállapításánál. 9. §. Oly özvegyek, kik férjüktől, annak utolsó szolgálati évében különválva éltek, valamint azok is, kik férjüktől törvényesen elválasztattak, saját személyükre csak kérvényezés útján és konventi határozat alapján remélhetnek segélyt. 10. §. Az elaggottsági és fogyatkozottsági címen biztosított segélyt végleg elveszti mind magára, mind családjára nézve, a ki időközben rendes fizetéssel és nyugdíjigényekkel ellátott közhivatalt vagy közszolgálatot vállal. 11. §. A segély a családoknak csak azon tagjaira terjed ki, a kik a segély-jogosulíság kezdetére már tagjai voltak a családnak. 12. §. A ki az evang. ref. egyház közösségéből kilép, segély-jogát végkép elvesztette. V. Segélyezési módozatok és fokozatok. 13. §. Ezen intézet a segélyjogosultaknak számarányokban megállapított évi osztalékot nyújt. 14. §. A 4. §-ban megnevezett évi jövedelmekből mindenekelőtt a kezelési kiadások vonatnak le; azután a 3. §. d) szerint tőkésítendő 5% elkülöníttetik és a tőkéhez csatoltatik. 15. §. A 14. §. szerint történt eljárás után mutatkozó segélyezési főösszeg a segélyjogosultak között két címen osztatik ki: á) személyi osztalék, mely címen minden egyes segél yjogosultra (özvegy, árva, fogyatkozott stb.) külön-külön és egyformán 1 egy rész-osztalék számíttatik; b) családi osztalék, mely címen minden segélyjogosult család, összes segélyjogosult tagjaival együtt (akár több tagból, akár csak egyetlenegyből álljon is) egy egységet képezvén, a családfő rendes lelkészi szolgálati éveihez mért osztalékban részesül, és pedig oly módon, hogy 0—5 évi szolgálatra két rész-osztalék, azontúl minden öt évi szolgálatra, egész 40 évig egy-egy rész-osztalékkal több számíttatik. E szerint: 0— 5 évi szolgálatra. 6—10 » 11-15 » 16—20 » 21—25 » 26—30 » 31—35 » 36—40 » 40 éven felül bármeddig terjedő szolgálatra . . . VI. 10 rész osztalék esik. Kezelési módozatok. 16. §. Az egyházmegyei gyám- és nyugdíjintézetek alapszabályaikat igyekezzenek egyeztetni ezen egyetemes gyám- és nyugdíjintézet alapszabályaival. Köteleztetnek egyszersmind, hogy alapszabályaikat felülvizsgálás és megerősítés végett, illetékes egyházkerületükre terjesszék fel, máskülönben nem bírnak érvénynyel. 17. §. Az ezentúl hivatalba lépő lelkészek, saját egyházmegyéjük gyám- és nyugdíjintézetének csak a 16. §. szerint érvénynyel bíró alapszabályzatok alapján köteleztetnek tagjaivá lenni, máskülönben 3. §. b) és 4. §. c) 34
