Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1895 (38. évfolyam, 1-52. szám)

1895-04-25 / 17. szám

A buddhaismus érdekében a gyűlés folyamán több mint tizenhét ízben emeltek szót ceyloni, japáni, siami buddhisták, egyszer egy siami herceg is. China vallásait hét különböző iratban tárgyaltak, melyek között legkiválóbb volt Pung-Yuang Yu-é, a Chinai Legatió titkáráé. A zoroasterismus két kitűnő essavben van leirva. Mohamedanismus négy iratban, shintoismus kettőben, judaismus tizenkettőben és a görög, római, anglikán, református, lutheránus stb. keresztyénség közel százban. Dacára annak, hogy sok, a mit keleti vallásnak neveztek, tulajdonképen keresztyén igazság és európai bölcselem visszasugárzása volt, a keleti szónokok egészben mégis helyesen képviselték, ha nem is a népvallásokat, de legalább az ő hitöknek eszméit. Az elért eredmény felülmulta a rendes várakozást. Müller Miksa tanár, ki jelen lett volna, ha gondolta volna, hogy az álom megvalósul, ügy tekinti a gyűlést, mint »az idők egyik legbátorítóbb jelét, mint az első barátságos összejövetelt és hallgatólagos elismerését a világ összes vallásainak«. Nagyon könnyű lett volna ez összejövetel célját meghiúsítani, ha főleg tudományos gyűléssé teszik. De nem az volt a cél, hogy az összehasonlító vallástudomány kitűnőségeit összehívják, hogy tudományos és kritikai felolvasásokat tartsanak. Ilyen terv megölte volna a parlamentet. Bár tudományos készültség mindenütt látható volt; a száraz, hosszadalmas, vagy nehézkes, tudományos fejtegetés nem volt tűlnyomó, elannyira, hogy egy jelenlevő szerint »az összejövetel különös kedvessége abban állt, hogy nem érzett rajta a lámpaszag*. Nem várta senki azt, hogy a parlament új eszméket és eseményeket mutasson be azoknak, kik egész életükben az összehasonlító vallástudományt tanulmányozták, de épen oly fontos volt az a mit tett, hogy t. i. felhívta az általános figyelmet erre a nélkülözhetetlen tárgyra, felmutatta az emberiség vallás-erkölcsi egységét, s oly tanúbizonyságot tett a világ testvériességéről, a milyent eddig még sehol nem tapasztaltunk. Ha a történetíró azt akarja megkisérleni, hogy méltó áttekintést adjon arról, vájjon mit mondott a világ ezén összejövetelről, zavarba jön annak gazdagsága felett. A mennyi magyarázat, megjegyzés már eddig is eljutott az elnökhöz, több mint négyszáz olyan lapot töltene meg, a milyenre ez nyomtatva van. Egy vallási lap szerint, »mikor a parlament bezárta, akkor kezdte meg csak igazán üléseit. Kijelentései tovább visszhangoztak a világ hangvisszaverő termében*. Ezen bírálatok tanulmányozása egykor fontos fejezetét fogja képezni az összehasonlító vallás-tudomány haladásának. Headland pekingi egyetemi tanárnak a parlament úgy tünt fel, mint »a világ vallástörténelmének egyik legmeglepőbb eseménye és vállalkozása*; többek közt azért is fontos, mert megmutatja, hogy milyen nagyok s erősek azok a vallás-rendszerek, melyek ellen a keresztyénség küzd, s mily óriási a feladat, melyet kitűzött. Dr. Carus Pál szerint ^tartós befolyást fog gyakorolni az emberiség vallásos értelmére« ez a vallásos világgyűlés. A zantei érsek szerint a gyűlés »erős alapköve a jövő vallásos templomának*. A calcuttai brahmo-somaj képviselője azt mondja, hogy a parlament megvalósítása annak az eszmének, melyért az indiai egy Istent hivők társasága harminc esztendő óta küzd, s melyet Szt Pál »az idők teljességének* nevez, mikor mindenek egyesülnek a Jézus Krisztusban. Egy öreg izraelita Németországban, ki nem tudta elolvasni az amerikai lapokat, melyeket a fia, egy amerikai rabbi küldött neki, de bámulattal nézte a változatos képeket, hol férfiak és nők oly különböző vallásokat képviseltek a parlamentben, azt írta vissza: »A Messiás ideje eljött«. A párisi »Temps« szerint »a parlament a legújabb, legbámulatosabb látvány volt, melyet Amerika nyújtott«. Á kiállítás építője, Burnham H. Dániel azt mondta nemrég, hogy »a mire a világkiállításból ezer év múlva is emlékezni fognak, az a vallási parlament lesz*. S Higinbotham elnök szerint ez »legnagyobbszerű műve a kiállításunknak*. A mi természetes is, ha meggondoljuk, hogy míg a kiállítás maga nem volt újság, addig a parlament egyetlen és példátlan volt, s azt tűzte ki célul, hogy az az összehasonlító hittudomány nagy iskolájában a különböző vallásokat összeköttetésbe és eszmecserébe hozza; hogy a testvériesség szellemét mélyebbé tegye; hogy kitüntesse minden vallás megkülönböztető igazságait; hogy megmutassa, miért hisznek az emberek Istenben és a jövő életben hogy áthidalja azt a mélységet, mely szétválasztja a különböző nevű keresztyéneket; s mindenféle nevű vallásos embereket; hogy közös célokért való munkára indítsa a nemes lelkeket s elősegítse a nemzetközi békét. Angolból Maszák Viola. BELFÖLD. A magyarországi egyetemes ev. református egyház lelkészi gyám- és nyugdíjintézetének alapszabályai.* I. Célja, tagjai. 1. §. Az intézet célja: A magyarországi egyetemes ev. ref. egyház rendes lelkészeinek özvegyeit és árváit, sőt fogyatkozottság esetén magokat a lelkészeket is évenkénti rendszeres segélyben részesíteni. 2. §. Kötelezett tagja ezen intézetnek minden rendes lelkész, ki a magyar korona területén, vagy ezenkívül bár, de a magyarországi egyetemes ev. ref, egyház főhatósága alatt áll. II. Az intézet tőkealapjai. 3. §. Ezen intézet tőkealapjai: a) Az országos közalapból és a konvent rendelkezése alá eső felemelt államsegélyből egyszer s mindenkorra ezen intézet tulajdonába átruházandó 200,000 frt. h) Azon belépési töke-járulék ok, melyeket a lelkészek mint tagok, belépésük alkalmával egyszer s mindenkorra 100 frtban külön-külön befizetnek. c) Az alább 4. §. alatt felsorolt és az intézet működésének megkezdéséig tőkésítendő jövedelmek. d) Az évi tiszta jövedelemnek a tőke-alaphoz évrőlévre csatolandó 5%-a e) Remélhető alapítványok. * Ezt az alapszabály-tervezetet, melyet szerzője a konvent gyámintézeti bizottságában mutatott be, mint a gyámintézeti tervezgetések érdekes adalékát mutatjuk be olvasóinknak. Közlése nem a hivatalos tervezet ellen irányul, de talán vannak benne megfontolásra méltó dolgok. Az érdemes szerző megígérte, hogy tervezetéhez kommentárt, vagy a mint ő mondja, »elmefuttatás«-t is fog írni Lapunk számára. Szerk.