Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1895 (38. évfolyam, 1-52. szám)

1895-03-21 / 12. szám

ményezett intézkedéseket jóformán vita nélkül megerősí­tette. Megerősítette a Kolozsvárra meghívott theologiai tanárokat is, kimondván egyúttal azt is, hogy az új theol. tanárok az erdélyi szervezet értelmében az egyházkerületi közgyűlésnek örökös tagjai. Egyben elhatározta azt is, hogy a nagyenvedi theologián ürességben levő tanszékek a nyár folyamán tartandó rendkívüli közgyűlés által be­töltessenek. A lelkész-árvák részére alapítandó Szeretetház eszméjét lelkesedéssel elfogadta. Megválasztotta konventi képviselőit Szász Gerő, Deésy Gyula, Bartha Miklós lel­készek, Kolozsvári Sándor, Simó Lajos és Farádi Kálmán világiak személyében; ezenkívül betöltötte az ürességben levő egyházmegyei és kollégiumi gondnoki és tanári állá­sokat, valamint a bizottsági tagsági helyeket. Március 17-én papszentelést tartott, mely alkalommal Szász Gerő lendü­letes imája és Szász Domokos püspök hatásos alkalmi beszéde mellett 14 újonnan választott lelkészt avatott fel. A közgyűlés több folyó ügy elintézése után március 18-án véget ért. Chiniquy Károly, a világhírű amerikai evangeli­zátor, kinek két polemikus művét (A pap, a nő stb. és Ötven év) Révész Mihály fordításában magyar közönsé­günk is ismeri, Montrealban a mult hónapokban súlyosan megbetegedett. A 85 éves aggastyán ellen ebből az alka­lomból az amerikai pápista püspökök és jezsuiták min­denféle ócsárlásokat és rágalmakat szórtak világgá s többek közt azt is mesélték, hogy Chiniquy visszatért az egyedül üdvözítő egyházba. Az erőteljes aggastyán azon­ban felgyógyult s a montreáli pápás püspökhöz intézett francia levélben miután felsorolja, hogy a pápások részé­ről mennyi üldöztetést kell kiállnia, egész sorozatát állítja fel a hittani és egyházi tételeknek és azok felett nyilvános disputádéra szólítja fel a püspököt. Hatalmas, energikus lélek lehet az, a mely 85 éves korában is ily nagy erőt igénylő munkára vállalkozik. ISKOLA. Az országos és egyetemes tanügyi kongresz­szust rendező országos gyűlést egybehívta az előké­szítői bizottság. A gyűlést 1895. április 11-dikén, nagy­csütörtökön délután 4 órakor tartják meg a Lipót-utcai városháza közgyűlési termében. Az előkészítő bizottság március 8-án hozott határozata értelmében az országos szervező gyűlés tagja, lehetnek: a) az előkészítő bizottság tagjai; b) az egyesületek és testületek küldöttei: c) a ne­vezetteken kivül azok, kik a 2 forint tagsági díj lefizeté­sével a kongresszus tagjaiul jelentkeznek. A jelentkezése­ket április 4-ig Nagy László-hoz, az előkészítő-bizottság titkárához (Budapest, József-körút 85.) kell intézni s a tagsági díjakat Mauritz liezsŐ igazgató, pénztároshoz (Budapest, VI. ker., állami reáliskola) kell küldeni. Azok. a kik kedvezményes vasúti jegyre számítanak, márc. 25-ig Somlyai Józsefnél, a »Magyarországi tanítók országos bizottsága alelnökénél (II., városmajor-utca, árvaház) jelent­kezzenek. A magyar pedagógiai társaság március 16-án Bcgedüs István dr. elnöklése mellett szép számú közönség jelenlétében tartotta havi felolvasó-ülését az Akadémia heti üléstermében. Az első felolvasó Körösi Sándor volt, a ki az olaszországi középiskolai reform-mozgalmakról ér­tekezett. A felolvasó abból indul ki, hogy a tudományok minden ágának és kivált a reál-tárgyaknak óriási ará­nyokban való fejlődése magával hozza a középiskolai reform-mozgalmakat. Ezek Olaszországban, a hol szintén sok a panasz a középiskola ellen, az egységes közép­iskola félé vezetnek. A tanügyi kormányok célja itt a latin tanítást redukálni, a görög nyelvet fakultatívvá tenni és a nemzeti műveltséget megszilárdítani, általában véve a túlterheltséget megszüntetni. A felolvasó kiterjeszkedik Martini volt miniszter tervezetére és fölemlíti, hogy Bacceli jelenlegi miniszter legközelebb radikálisan reformálni fogja a középiskolákat. — A második felolvasó Csengeri János dr. volt, ki a görög-póilo tanterv reformja című érteke­zésében kimutatta, hogy a görög-pótló tárgyak behozatala következtében a gimnáziumi irodalmi tanítás egysége le­hetetlenné vált. Másfelől azonban a görög-pótló tárgyak az általános műveltség szempontjából minden tanulóra nézve szükségesek. Indítványozza tehát, hogy a társaság indítson akciót az 1890. XXX. t.-c. revízió alá vételére oly irányban, hogy a görög-pótló tárgyak nagyjából a közös tanítás tárgyaivá tétessenek és a görög nyelv alól föltnentettek számára francia nyelvi tanfolyam rendez­tessék be. Tanfelügyelők értekezlete. Tisztelgésük alkalmá­ból a tanfelügyelők a közokt. minisztérium tanácskozó termében minap értekezletre gyűltek, a melynek célja főleg az volt, hogy azokat a hiányokat, a melyek a felügyelet sikeressé tételét megakadályozzák, konstatálva, egyúttal a megszüntetésökre vonatkozó intézkedéseket is egybeállít­sák. Tudvalevőleg a közokt. miniszter is nagy súlyt fektet arra, hogv a reformok iránt épen az érdekelt körök szol­gáltassák az irányító útmutatásokat. Tanfelügyeletünk egyik árnyoldala az a sokféle adminisztráció, mely folytonos újabb keletű rendeletekkel a tanfelügyelők irodai teendőit szaporítja annyira, hogy föladatuk megoldására, az iskola­látogatásra majdnem képtelenek. A tanfelügyelők ugyan külön-külön fogják fölfejteni azokat a javaslatokat, a me­lyekkel a fenforgó nehézségek eltávolítását elérni vélik; de már eddigelé bizonyos, hogy azok főleg az irodai teen­dők apasztását és az iskolalátogatás emelését fogják célozni. Különösen szükségesnek bizonyult, hogy az évi statisztikai adatok földolgozása a statisztikai hivatalra bizassék. mert oly mérvű statisztikával, minővel a magyar tanfelügyelő van terhelve, talán csak Törökország foglalkoztatja a tan­felügyelőket. Ha az adminisztratív teendők apasztása elér­hető lesz, akkor a tanfelügyelők abban a helyzetben lesz­nek, hogy az iskolai elöljárókkal és tanítókkal érintkezhetni fognak, a mi az államnak nem aktaszerű, de közvetlen befolyást fog biztosítani. Napirendre került a tanfelügye­lők fölötte gyarló javadalmazása is, melynek emelése a siker conditio sine qua non-ja. Az értekezleten részt vett miniszternek és tanácsosainak kedvező nyilatkozatai foly­tán egy szebb jövőbe vetett hittel távoztak a tanfelügyelők. A Mária Dorottya-egyesület választmánya most adta ki jelentését az egyesület mult évi működéséről. A részletes jelentés szerint, a melyet a március 31-én tar­tandó évi közgyűlésen olvasnak föl, az egyesület minden tekintetben haladt s gyarapodott. Sokoldalú munkálkodá­sából a budapesti tanítónői szakosztaly működését illeti meg első sorban a megemlékezés. Oly eredményes volt ez osztály munkálkodása, hogy azt maga a kultuszminisz­ter is elismeréssel említette egy izben a képviselőházban. Az egyesületet az elmúlt évben is buzgón támogatták tö­rekvéseiben a vidéki körök, a melyek közöl különösen az erdélyrészi, az újvidéki, a győri s a fiumei kört illeti meg

Next

/
Thumbnails
Contents