Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1895 (38. évfolyam, 1-52. szám)

1895-03-21 / 12. szám

a legnagyobb elismerés. Az egyesület mult évi bevétele 15,551 frt 86 kr., kiadása pedig 13,905 frt 75 kr. volt. Az elhelyező iroda forgalmát nagyban emelte az egyesület azzal az 5000 ismertető körlevéllel, a melyet szétküldött. Az egyesületnek most 91,348 frt 69 kr. vagyona van. tehát a gyarapodás egy év alatt 7192 frt 64 kr. A középiskolai tanárok fizetése Németországban sokkal magasabb, mint hazánkban. Berlinben és Frankfurtban a törzsfizetés 3200 márka, a többi poroszországi városokban 2760 m., Lübeckben 3000, Badenban 2620, Anhaltban és Elszasz-Lotharingiában 2600, Hessenben és Brémában 2500, Oldenburgban 2400 márka. A legmagasabb fizetés, mit egy középiskolai tanár elérhet, Berlinben és Brémában 6500, Frankfurtban 6600, Poroszország nagyobb városaiban 6060, Elszaszban és Lübeckben 6000, Anhaltban 5900, Oldenburgban 5700 márka Legkisebb a törzsfizetés Lipcsében, hol 2200 márkával kezdik a tanárok és korpótlékkal 5700 márkáig vihetik. Oly fizetések, minőket nálunk a főiskolai tanárok sem élveznek. Tolna vármegye tanügye. Tolnamegye területén a mult évben volt 41,612 tanköteles gyermek, ezek közt mindennapi tanköteles 29,580, ismétlő-iskolás: 1*2,332. Iskolába nem járt összesen: 1256 gyermek. Tanintézet volt a megye területén 229; ezekből egy volt állami, állami segélyzett volt a szegzárdi két polg. iskola és 13 községi elemi iskola. Felekezeti iskola volt: 210, s pedig róm. kath. 119, gör. keleti 5, ev. ref. 34, ág. ev. 33, izr. 19. A magyarosodás az egész megyében örvendetesen halad előre. A megye jövőre a megszavazott pótadóból évenként 2500 frtot fog azon tanítók jutalmazására fordítani, a kik a magyar nyelv terjesztésében különösen kitűnnek, úgyszintén az idegenajkú tanulók is jutalomban fognak részesölni, ha a magyar nyelvben előmenetelt tanúsítanak. Kötelező népoktatás Oroszországban. A minden oroszok ifjú cárja, mint az orosz lapok újságolják, elhatározta, hogy kötelező népoktatást szervez egész birodalmában. Eddig csak a Balti-tenger körüli három tartományban volt kötelezővé téve a népoktatás, a birodalom többi részében nagyon alacsony színvonalon áll a népnevelés. Német lapok azt írják, hogy az orosz népnevelés jókarba állítására kellene legalább 150 ezer néptanító, a minek most csak tizedrésze van meg; kellene vagy 100 ezer új népiskola stb. Mindez oly rengeteg költséget igénye], hogy megvalósítása csak fokozatosan eszközölhető. GYÁSZ ROVAT. f Horváth József visontai lelkész haláláról következő jelentést kaptunk: A visontai ev. ref. gyülekezet szomorú szívvel tudatja szeretett lelkipásztorának. Horváth József ev. ref. lelkésznek, 48-as honvédnek, volt csurgói tanárnak, egyházmegyei tanácsbirónak életének 65-dik, lelkészsége 35-dik évében folyó hó 12-én történt gyászos elhunytát. A boldogult hült tetemei március 13-án, délután 2 órakor a visontai gyülekezet sírkertjébe fog örök nyugalomra letétetni. Áldás, béke hamvai fölött! f Baróthy József b.-udvari ev. ref. lelkipásztor élete 54-ik, lelkészsége 26-ik, özvegysége 3-ik évében folyó hó 14-én B.-Udvariban elhunyt. Buzgó lelkipásztor, jó családapa volt. Négy gyermeke s számos rokona gyászolja. Egyik fia, B. Béla, segédlelkész. Béke poraira! KÜLÖNFÉLÉK. * Személyi hírek. A két bányavárosi evang. egyházmegye esperesévé az illetékes gyülekezetek szavazatával Ujágh Károly merényi lelkész választatott meg, kit rokonszenves tisztelettel üdvözlünk emez új tisztében. — Az iháros-berényi ev. gyülekezet egyhangúlag Borbély Gyula odavaló helyettes lelkészt választotta rendes lelkipásztorává. — A mezőtúri ev. ref. egyház S. Tóth Sándor lemondásával megüresedett főgondnoki állásra dr. Ádám Sándor ügyvédet választotta meg. Úgy halljuk, hogy ez némi irányváltoztatás is, s újabb és szebb éietet jelent e nagy alföldi eklézsia életében, mely az utóbbi időben sajnálatos pártviszályok szintere volt, a mi bénítólag hatott a haladás minden kellékeivel biró egyházra. * Március 15-ikét iskoláink s néhol gyülekezeteink is országszerte nemzeti ünnepként ünnepelték. Iskolai ünnepek programmjait kaptuk a budapesti, debreceni, soproni, lcésmárki prot. főiskolák köréből, ünneplés hirét vettük valamennyi nagyobb iskolánkból. Az iskolai ünnepeken ének, szavalat, beszédek, itt-ott zenedarabok előadása stb. volt a műsoron. De templomainkban is több helyen felhangzott a hálaima, hogy a jó Isten hazánkat, »annyi balszerencse és oly sok viszály után« tartsa meg békességben s tegye hatalmassá és boldoggá. Az ünneplés érdekes adalékául fölemlítjük, hogy Tóth Dániel alsóborsodi esperes felhívta az egyházmegye lelkészeit, hogy március 15-én templomaikban alkalmi isteni tiszteletet tartsanak. A legtöbb helyen meg is tartaltak az alkalmi isteni tiszteletek. * A társadalmi kérdések és a protestantizmus. Az angolországi, amerikai és a németországi protestantizmus már régebbi idő óta behatólag foglalkozik a társadalmi kérdésekkel. Lelkészi értekezleteken, vallásos összejöveteleken. belmissziói társulatokban mostanság úgyszólván állandóan szőnyegen van a társadalmi kérdés. A francia protestánsok mintegy tíz éve foglalkoznak társadalmi kérdésekkel. A római katholicizmus szintén sokat foglalkozik velük. Mi magyar protestánsok nem fogtunk még ehhez sem. Érdekes az a különböző szempont, melyből a protestáns és római keresztyén egyház ezeket a kérdéseket tárgyalja. A protestantizmus mindenütt az egyént akarja emelni, nemesíteni és az egyén emelése által hatni a társadalom emélésére. A romanizmus meg megfordítva akarja: a középkori eszmékhez és intézményekhez törekszik visszavezetni, hogy a társadalmat reformálja. A romanizmus azt vallja: a mennyit ér a társadalom, annyit ér az ember. A protestantizmus meg annak áz elvnek hódol: a mennyit ér az egyén, annyit ér a társadalom. Meggyőződésünk, hogy e téren is a protestantizmusé a jövő. Először jó emberek kellenek, azután megjavul a társadalom is. Csak a legelső javító, nemesítő erőről ne felejtkezzünk meg, mely az evangelium, Istennek ama sz mlséges ereje és hatalma. * A magyar birodalom népesedése Az országos magyar statisztikai hivatal közleményeinek hetedik kötete a magyar korona országainak 1892. és 1893. évi népmozgalmáról ad képet. Egyik fejezetében ki van mutatva a magyar birodalom polgári népessége 1890-től, tehát a népszámlálás esztendejétől 1893. végéig. Ebből a kimuta-