Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1895 (38. évfolyam, 1-52. szám)

1895-03-14 / 11. szám

EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. Szerkesztőség: IX. kerület, Pipa-utca 23. szám, hová a kéziratok cimzendök. Ki adó-hivatal: Hornyánszk 1/ Viktor könyvkereskedése (Akadémia bérháza), hová az elöfiz. és hirdet, dijak intézendök. Felelős szerkesztő és laptulajdonos : SZŐTS FARKAS. Kiadja: HORNYÁNSZKY VIKTOR. Megjelenik minden csütörtökön. Előfizetési ára : Félévre: 4 frt 50 krf egész évre : í> ;>•• lügyes szám ára 20 kr. Még egyszer a konfirmáltakról. Egy új szempontból szándékozom ez alkalommal a kórdóst megvilágítani, a melylyel e helyen néhány héttel ezelőtt már foglalkoztam. Sokszor panaszkodnak egyesek és testületek egyaránt, hogy a baptizmus és nazarenizmus terjed mindenfelé. Ajánlanak is eszközöket, a melyekkel e rettenetes nagy baj terjedését meggátolni lehetne. Néha alkalmas eszközöket ajánlanak, de legtöbbbnyire olyanokat, a melyek nem méltók az evangeliomi protestantizmushoz. Általánosságban a helyes eszközre e Lapok szerkesztője többször rámutatott, a mikor egyes hírekhez csatolt megjegyzéseiben a keresztyén evangeliomi életnek felelevenítését, buzgóbb egyháztársadalmi munkásság kifejtését ajánlotta. Most ón az alkalmas eszköz egy részletére akarom felhívni a figyelmet. Mielőtt azonban tulajdonkópeni tárgyamra rátérnék, megjegyzem, hogy sok hitsorsosom gondolkodásmódját feltüntető ama syllogismust: A baptizmus nagyon terjed; a baptizmus nagy baj ránk nézve, tehát mi mindnyájan nagyon derék emberek vagyunk s nem a mi kötelességmulasztásunkban, hanem az átkos baptizmusban van a baj oka: nem tartom egészen tökéletes syllogismusnak. Az a meggyőződésem, hogy minél tovább halasztjuk a baj főokának önmagunkban való felfedezését, annál tovább halasztjuk az igazi reformálás megkezdését is, melyre pedig evangeliomi keresztyén ós protestáns nevünk egyaránt kötelez. Es a baptizmussal szemben nem azt kellene néznünk, hogy annak milyen bűnei vannak. Mert akármelyik felekezetnek is van annyi bűne, mint a baptistáknak, csakhogy más felekezeteknek más bűnük van. Azt meg, hogy a baptizmus új felekezet nálunk, bűnnek tekinteni én sohasem fogom, mert az újság magában véve épen úgy nem bűn most, mint nem volt 1895 vagy 380 évvel ezelőtt. Különben is a nagy közöny, a chablonhoz, a megszokotthoz való ragaszkodás, az evangéliomi életadó erők érvényesítésének elhanyagolása lehetővé tette már a baptizmus megalakítását hazánkban. Mi most már csak a fölött tanakodhatunk, hogy akadályozhatjuk meg tovább terjedését s túlsúlyra vergődését. Mert ha még vagy 20 évig nem látunk hozzá az alkalmas eszközök felhasználásához, akkor elérjük, hogy saját bűneink következményeként minden protestáns, különösen kálvinista templom mellett ott lesz a baptista kápolna. Ha pedig valaki azt kérdezné, hogy hát miért akarok én is intézkedéseket tenni a baptizmus terjedésének gátlására, ha nem akarom elismerni, hogy valami különösen átkos, gonosz felekezet? A felelet erre a következő. A baptizmus szélső, radikális irányzata a protestáns fejlődésnek. Abból a gondolatból származott, hogy : dobjunk el lehetőleg mindent, a mit a pápistáknál látunk. Mikor a nagy reformátorok fel akarták építeni az Isten anyaszentegyházát, először a római egyházat akarták az evangeliom kovászával áthatni s azt belülről megújítani. Mikor aztán látták, hogy Rómával nem boldogulnak, hogy az nem hajlandó a Krisztus evangeliomából a következtetéseket kivonni : kiléptek a pápista egyházból, elvetették az emberi tekintélyt, mely az isteni tekintély előtt meghajolni nem akart. Elhagytak sok mindenféle pápista szokást is. Luther mérsékeltebb volt, Zwingli és Kálvin radikálisabbak. Már most előállt az unitarismus s körülbelől azt mondta: vessük el az isteni tekintélyt is. Ily határozottan ugyan nem beszélt, de a Megváltó valóságos isteni voltának tagadásával rálépett a lejtőre s tényleg egészen el is száradt, el is sekélyesedett. A baptisták pedig a gyermekkeresztelés ellen agitáltak. Eltekintve az elfajulás néhány igazán rettentő esetétől, eltekintve attól, hogy itt-ott köztük is mutatkoztak unitárius irányzatok s a két szélső árnyalat ilyenkor egyesült: a baptisták általában bibliás emberek s a pozitiv keresztyénség alapján állanak. Ez az oka annak, hogy 21