Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1895 (38. évfolyam, 1-52. szám)

1895-03-07 / 10. szám

iánál fogva feltűnést kelt. de visszatetszést nem szül, mint szerző előszavában gondolja. Nem, mert egyik-másik zsoltárunk és dicséretünk hangja egészen beillik az ima keretébe s épen ezért, mint szerző ugyancsak előszavában helyesen mondja, méltán tekinthetők azok oly imáknak, melyeket énekelve szoktunk elmondani. Ha az ének fenszárnyaló dallamain felemelkednek azok az Örökkévalóhoz, miért ne tehetnék meg ugyanezt az utat úgy is, mint a benső buzgóságnak egyszerű szavakban kifejezői. Az imádságos könyvet szerző nem kiadványképen nyomatta ki, hanem újévi ajándékul, barátai s egyházmegyei tiszttársai számára. Ezért csak röviden annyit jegyzek meg róla, hogy míg alaki tekintetben, a rhitmus és a kötetlen beszéd váltakozása az elmondást döcögőssé teszi, úgy hogy ez imákat csak beható tanulmányozás után lehet sikerrel használni. És a tanulmányt ez imák megérdemlik, nem kárbaveszett munka lesz az. Tartalmi tekintetben egy mély vallásos kedély, imádkozni szerető s e legszentebb érzelmet méltó szavakban kifejezni is tudó lélek müve. Az imádságra vonatkozó ó- és új-testamentomi felfogás szépen érvényesül ez imákban. A kérés, könyörgés, esedezés hangja mellett megzendül bennök a hála, dicséret, öröm hallelujája is. A kötet 12 vasárnapi, 8 ünnepi és 12 időszaki imádságot tartalmaz. Megjegyzendő, hogy utóimádságok csak a. kiválóbb alkalmakkor mondandóknál találtatnak. (Gy. J.) ** Az 1848-iki tanügyi kongresszusról. Az első egyetemes és közös magyar tanítógyűlés dolgozatai után írta Péter fy Sándor. Budapest, 1895, Singer és Wolfner kiadása. 34 L. ára 25 kr., jövedelme az »Eötvös-alap« gyarapítására fordíttatik. — E dolgozat egy részét Péterfy a »Paedagogiai Társaság* mult hónapi ülésén olvasta fel, hol azt tetszéssel fogadták. Rövid általános megjegyzések után ismerteti az első egyetemes tanügyi kongresszus keletkezésének történetét, azután szervezetét és lefolyását, majd a gyűlés nevezetesebb határozatait, végre az 1848. július 20—24-ik napjain tartott gyűlésen jelen volt tagok névsorát közli. Az érdekes füzet az 1848-ban megjelent dr. Tavasi Lajos szerkesztette »Nevelési emléklapok« nyomán készült. Érdekes tudni, hogy ez a Tavasi pesti prot. tanár volt, hogy az 1848-iki tanügyi kongresszust az akkori prot. tanférfiak kezdeményezték s ők voltak a nagyszabású mozgalomnak vezetői. Vájjon a mostani utódok fognak-e oly jelentős szerepet játszani a jövő évben tartandó II. egyetemes tanügyi kongresszuson ? ** A magyar néptanítók és a népoktatásügy helyzete című munkára hirdet előfizetést Dobó Sándor a «Tanítók Lapja« szerkesztője H.-Böszörményben. Előfizetési felhívásában azt mondja: Hazánk a jövő évben ezeréves fennállását ünnepli. Egy ezeréves állam civilizációját semmi sem tüntetheti fel méltóbban, mint oktatásügyi viszonyainak hű leírása. Tudom, érzem, hogy a kettő között nálunk óriási űr van. Igen, mert az ezeréves Magyarországhoz, de bármely ezeréves államhoz sem méltó helyzetben van hazánkban a népoktatásügy és a néptanítói kar. Azt akarja az én munkám, hogy feltüntetvén az abnormis helyzetet, bebizonyítsa, miszerint a magyar nemzet újabb ezredévre fenmaradását kulturája fejlettsége által eszközölheti. Nekem az a célom, hogy használjak az ügynek és a tanítóságnak s bizalommal kérhetem pályatársaimat és a tanügy barátait, miként anyagi támogatásukkal tegyék lehetővé munkám megjelenését. Előfizetési (megrendelési) ár 60 kr. A munka, mely egy levelező lapon is megrendelhető, május hóban kerül ki sajtó alól, akkor az előbb írott díj beküldése után portómentesen küldetik szét. Gyűjtőknek öt példány után egy tiszteletpéldányt adunk. Könyvem terjedelme 8-rét alakban 8—10 ívre van tervezve. EGYHÁZ. Egyházi gyűlések. A reformátusok egyetemes konventje, mint már jeleztük, április 2-án kezdi meg üléseit. A közalap végrehajtó bizottsága március 29-én d. e. 10 órakor ül össze. A konvent gyámintézeti bizottsága március 28-án tart ülést. A lelkészi fizetések összeírására kiküldött bizottság április 1-én kezdi meg tanácskozásait. Mindezek az ülések Budapesten a Lónyay-utcai főgimnáziumban tartatnak. — Úgy halljuk, hogy a Prot. Irodalmi Társaság is a konventi ülések idején, április elején tartja meg ez évi választmányi és közgyűlését. — A tiszántúli egyházkerület tanügyi bizottsága márc. 20-án Debrecenben ülést tart, a tiszántúli egyházkerületi közgyűlés pedig május 7-én veszi kezdetét. Az országos lelkészi gyámintézet új alapszabályjavaslatát a ref. konvent gyámintézeti bizottsága elkészítette. Szövegét jövőre közölni fogjuk. A javaslat tisztán csak a gyámintézetet szabályozza, nyugdíjintézetről egyáltalában nem szól. A gyámintézetnek kötelezett tagja minden rendes és missziói lelkész, tagjai lehetnek a theol. tanárok is. A tagok özvegyeinek rendszeres segélyezése a férj öt évi szolgálata után, árváinak segélye az apa halála után azonnal kezdetét veszi. Özvegyek különbség nélkül 250 frt, félárvák személyenként 50 frt, egész árvák 75 frt évi állandó segélyben részesülnek. Az intézet alapja: a tagok 10%-°s

belépti díja és 2 72

%~o

s

évi díja; a közalaptól 100 ezer frt tőke négy év alatt fizetve s a közalap összes jövedelmének 10% -a; az eddigi gyámintézeti alap. A gyülekezetek tehát semmit sem fizetnek. Az alapot a közalap végrehajtó bizottsága kezelteti pénzintézettel. A meglevő részleges gyámintézetek tovább is megmaradhatnak, tagokat jövőre is vehetnek fel. Az intézet 1896. január 1-én lép életbe. — A szabály-javaslat egyszerűen, körültekintőleg és óvatosan van szerkesztve. Biztosra veszszük. hogy jelen alakjában egészben véve országszerte meg fogja nyerni az érdekelt lelkészi kar tetszését. A házasság egyházi megkötése a polgári házasság életbelépte után hogy minő szertartások közölt menjen végbe, ennek a liturgiának egyházhatósági megállapítását többfelől sürgetik lelkészi körökben. Legutóbb a D. Pr. Lapban Barakonyi Kristóf a dunántúli püspöki hivatalhoz nyilt levelet intézett ebben a tárgyban, azt sürgetve, hogy az egyházkerületek lépjenek föl kezdeményezőként, alkossanak egyházkerületi szabályrendeletet s ebben határozzák meg a lelkészek által követendő házassági liturgiát. — Kétségtelen, hogy ebben az ügyben intézkedni kell, mihelyt a polgári anyakönyv és a polgári házasságkötés hatályba lép. De ennek az intézkedésnek