Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1895 (38. évfolyam, 1-52. szám)

1895-03-07 / 10. szám

nézetünk szerint, egyetemesnek kell lenni s nem egyház­kerületinek; aztán nagy körültekintéssel és nagyon tapin­tatosan kell intézkedni. Leghelyesebb volna, ha az áprilisi egyetemes konvent venné kezébe az ügyet s egy e végből kiküldött szakbizottság által egyetemes szabályrendeletet készíttetne s az őszi konventen azt felülvizsgálva életbe­léptetné. Addig pedig a püspökök kollégiumából közös meg­állapodás szerint egy ideiglenes utasítás adatnék ki min­den püspök által a maga egyházkerülete számára. Az ügyet különben az áprilisi konvent figyelmébe ajánljuk. Vallásos estélyek Budapesten. A Református Ifjúsági Egyesület és a Lorántffy Zsuzsán na egylet által március 10-től március 27-ig minden szerdán este 6 óra­kor a református gimnázium dísztermében vallásos estélyt rendez. Tárgy: A Jézus szenvedései. Szerda, március 6-án Jézus a Getsemaneban. Szerda, március 13-án Jézus el­fogatása. Szerda, március 20-án Jézus Pilátus előtt. Szerda, március 27-én Jézus a keresztfán. Jegyzet. E vallásos estélyek programmja ének, ima s rövid beszédek. Az esté­lyek pont 6 órakor kezdődnek és 7 órakor végződnek. Kérjük a meghivottakat, hogy ez estélyekre ismerőseiket is hívják meg. Perselyek az estélyek alkalmával nem tétet­nek ki, A kik adományaikkal az estélyek rendezésének költségeihez hozzájárulni s az egyesületek valamelyikét támogatni óhajtják, adományaikat adják át Hamar Jstván püspöki titkárnál, akár az estélyek alkalmával, akár a püspöki hivatalban d. e. 10—l-ig, d. u. 3—6-ig. Budapest. 1895. márc. hó. Szilassy Aladár né, a Lorántffy Zsuzsán na egylet elnöke Szőts Farkas, a ref. ifjúsági egylet alelnöke. A ref. ifjúsági egyesület f. évi március 4-én este fél két órakor az ág. ev. egyház dísztermében (Deák-tér) felolvasó és zeneestélyt rendezett a következő programmal: 1. Rubinstein: Sonata hegedűre és zongorára. Előadják : Farkas János zene-tanár és Szánthó Tivadar zongora­művész. 2. Alice története. Elbeszélés. Irta és felolvassa: Szabó Aladár. 3. Liszt: VI. Rhapsodia. Zongorán előadja : Szánthó Tivadar. 4. Liszt: Lorelev. Énekli: Geyer Ida kisasszony. Zongorán kiséri: Hornyánszkv Jolán kisasz­szony. 5. Camille Saint-Saens : Rondo capriccioso. Hege­dűn előadja: Farkas János. Zongorán kiséri: Szánthó Tivadar. — Az estélyen nagy és díszes közönség- gyönyör­ködött a szép zene- és énekdarabokban. A gyülekezeti belmisszió köréből. Hódmező­vásárhelyről írják Lapunknak: Igen életrevaló és ered­ményeiben nagyon üdvös hatású eszmét testesített meg egyházunkban ama mult évi december havi presbyteri gyűlés az által, hogy egyházunk egyik oszlopembere, a nagy tudományáról, emberbaráti nemes érzelmeiről és egyházunk iránti lángoló szeretetéről egyaránt híres Kovács Ferenc kir. tanácsos indítványára, kebeléből egy bizott­ságot küldött ki, a népies vallásos felolvasások ügyének rendezésére. Megvoltak a felolvasások nálunk már régebb idő óta. A téli hónapokban, a város különböző részein, lelkészek, segédlelkészek, tanárok, tanítók tartottak ilye­neket. Ámde a vallásos jelleget e felolvasásoknak, a már nevezett bizottság adta meg az által, hogy énekléssel és imádkozással kapcsolta egybe azokat. Az eredmény nem is maradt el. A legszegényebb néposztály örömest láto­gatja e felolvasásokat. Szive teljességéből, buzgóságtól áthatottan énekel és imádkozik az egyszerű iskolateremben s templomi figyelemmel hallgat a felolvasóra. De míg ezt örömmel konstatáljuk, nem zárkózhatunk el annak ki­mondása elől sem, a mi fájdalommal méltán töltheti el a felolvasókat, hogy az intelligencia, sőt még a jobbmódú osztály is távol tartja magát a felolvasásoktól. — Nem hall­gathatjuk itt el azon másik nevezetes eseményt sem. a mi különben már érintve volt e Lapban, hogy Szeremlei Sámuel lelkészünk kezdeményezésére, megalakult nálunk az úgynevezett >új-templomi vegyes énekkar«. A százat jóval felülhaladó számú, leginkább gazdálkodó és iparos osztály fiai és leányaiból alakult énekkar, Tóth Sándor ref. énekvezér és orgonista páratlan szakértelmet tanú­sító, lelkiismeretes buzgó vezetése alatt, már annyira elő­haladt, hogy bár csak kiváló, ünnepi alkalmakkor való templomi működésre lett szervezve, már e hó 24-én a helybeli ev. ref. jótékony nőegyesület évi rendes közgyű­lésén. a gyűlés megnyitásánál, a XC. zsoltár éneklésével, nagy hatással működött. Míg a népies tárgyú vallásos felolvasások, inkább a korosabb férfiak és nők szellemi szükségleteit kívánják kielégíteni, addig az énekkar, a templomi buzgóság határozott emelésén kívül, különösen az ifjabbaknak, a hiábavaló mulatságoktól való elvonását s értelmök, ízlésük és buzgóságuknak. a művészies szép ének által való nemesítését, illetve emelését célozza. Gy. J. Könyves Tóth Mihály utóda. A nagynevű deb­receni pap halála által megüresedett történeti nevezetes­ségű parókhiát (itt laktak azelőtt a tiszántúli püspökök s itt hált meg hazánkon átutaztában XII. Károly svéd király) Dicsöfi József foglalja el s így a megválasztandó lelkész az ő mostani lakásába (Kossuth-utcai templom mellett) költözik. A választási mozgalmak már megindul­tak s többen Szabó János békésbánáti esperest óhajtják megnyerni az előkelő papi állásra. ISKOLA. Kihallgatások a közoktatási minisztériumban. Wlassics Gyula a vallás- és közoktatási miniszter minden héten szombaton 12—2 óráig, Zsilinszky Mihály állam­titkár minden hétfőn 12—2-ig tartja meg a rendes kihall­gatást. A lelkész-tanítói állások ügyében különösen Csáky gróf idejében az 1868-ik évi népiskolai törvény 141. §-a alapján többször voltak zaklatásoknak kitéve az olyan gyülekezetek, melyekben a tanítói és lelkészi hivatal az eklézsia szegénysége miatt egy személylyel, ügynevezett lelkész-tanítóval van betöltve. Wlassics miniszter most e zaklatásoknak véget vet egy átiratával, melyet a »N. I.* szerint f. évi február 2-án az egyházi főhatóságokhoz intézett. »Számos hitközségben, mondja az átirat, külö­nösen a gör. kath., gör. kel., ev. ref. és ág. ev. hitfele­kezeteknél gyakran előfordul, hogy a lelkész tölti be a tanítói tisztet is, azaz a tanítói és lelkészi állás egyesítve van«, mert ezek a szegény hitközségek csak így képesek az iskolát is fentartani. Ha a lelkész- és segéd-lelkész­tanítók mereven eltiltatnának az iskolától az országban. azonnal mintegy 8000 okleveles tanítóra volna szükség. »Ezen kényszerhelyzetből kifolyólag, mondja tovább az átirat, szándékom általános intézkedéssel megnyugtatni a hitfelekezeteket, hogy ott. a hol a tanítói és lelkészi állások egyesítve vannak, a jelenlegi állapotot, ha csak különös ok fenn nem forog, kényszerítöleg megváltoztatni nem fogom«

Next

/
Thumbnails
Contents