Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1894 (37. évfolyam, 1-52. szám)

1894-02-08 / 6. szám

Szerkesztőség': IX. kerület, JPi/ia-utra 23. szám, hová a kéziratok cimzeiidök. Kiiuitf-hivaliil : Hornyánszky Viktor könyvkereskedése (Akadémia bérháza), hová az elöfiz. és hirdet, dijak intézendök. Felelős szerkesztő és laptulajdonos : SZŐTS FARKAS. Kiadja: HORN YÁNSZK Y VI KTOR. Megjelenik mindeu csütörtökön. Előfizetési ára : Félévre : 4 frt .5O kr ; egész évre : 9 frt. JSgyes szám ára 20 kr. EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. Roma loeuta. Tisztelt olvasóink bizonyára emlékezni fognak arra, hogy a magyar római kath. fényes klérusnak milyen sok időre volt szüksége, míg megtanulta Rómában azt, hogy a híres elkeresztelési rendelet dogmába ütközik. Most már annyira bele lovagolta magát ezen új meggyőződésébe, hogy a házassági törvényjavaslatot is hitelvi szempontból ostromolja. Áz is élénk emlékezetében lesz olvasóinknak, hogy a római pápai székben ülő harcias lelkű öreg úr a mult évi szepfc 2-kán milyen encyclikát bocsátott Magyarország püspökeihez. Ebben kapják ezek azt a kegyes oktatást, hogy jól viseljék magokat, jó katholikusok legyenek, mint őseik valának; aztán tartsák össze híveiket ós buzdítsák a magyar kormány javaslatai ellen! Tartsanak püspöki elnöklet alatt gyűléseket. Aztán arról is gondoskodjanak, »hogy a törvényhozók gyülekezetébe ismert vallásosságé és kipróbált erényn r. kath. férfiak választassanak, kik a kath. ügyek jogainak kivívásában készek és serények«, Nem tartja megvetendő fegyvernek a sajtót —ós az iskolát; no meg a szószéket se! 0 Szentsége reméli, hogy ezen küzdelemben nem fog hiányozni az uralkodónak jóakaró támogatása sem. Körülbelől ez a pápai encyblika tartalma. Most már mérjük ehhez az azóta hazánkban történt eseményeket. Nem órezzük-e a középkor bűzhödt légkörének hatását a lapokban és a politikai pártok bomlásában. Homa lócuta, s a büszke magyar katholikus nyakak époly alázatosan vetik alá magukat a római igának, mint ezer év előtti elődeik ! Ne mondja senki, hogy a középkori sötétség nem térhet többé vissza, .. Már közeledik ! Csodálatos időket élünk. Róma parancsszavára Magyarországon kath. nagygyűléseket tartanak. Róma parancsszavára a törvényhozók egy része reversálist ad arra, hogy a katholikus ügyeket elő fogja mozdítani ... és csodák-csodája, erre nemcsak hű kath. férfiak vállalkoztak, de — a mi hallatlan ! — még jóhangzású, fényes nevű 'protestánsok is! Mit kell itt bámulnunk inkább: a vakságot, vagy a gyávaságot? Mert csak a vakok nem látják, hogy az egész egyházpolitikai mozgalom Rómából származik, és pedig a r. katholicismus hatalmának érdekében, ós csak a gyávák nem merik szavokat felemelni ezen lealázó üzelmek ellen. Ne csodálkozzék senki azon, hogy hajdanában hatalmas császárok mentek Canossába vezekelni. Ennél sokkal lealázóbb látvány az, a mit; a protestáns vallású némely törvényhozóknak és evang. dignitáriusoknak eljárása tanúsít. Ezek az urak elfelejtik, hogy a XIX. századnak utolsó évtizedében vagyunk. Ezek nem érzik, hogy — akár tudva, akár nem tudva — saját szegény ós elhagyatott egyházuk romlásán dolgoznak. Avagy nem értették-e meg az új bíboros prímásnak azon híres beszédjét, melylyel a folyó évi január' 16-kán a római pápa rendeletére tartott nagy kath. gyűlést megnyitni kegyeskedett? Nem értik ők, mit jelent az, mikor a magyarhoni római egyháznak feje, a lehető legelőkelőbb hallgatók előtt érthető magyar nyelven azt mondja, hogy ők se többet, se kevesebbet nem kivannak, mint azt a szabadságot, melyet a protestánsoknak az 1890/91-ik évi XXVI. t.-c. 3-ik pontjában a katholikusok adtak!! Nem értenék ők azt, mit jelent, ha ilyen ünnepélyes alkalommal mondatik ki, hogy a római egyház nem hajolhat meg az állam előtt, s ugyanott követeltetik a protestánsoktól irigyelt autonomia! Lehetetlenség ezt meg nem érteni. Hiszen már az a körülmény, hogy a hercegprímás és vele az egész főpapság párhuzamot vonnak a római kath. egyház és az evangéliomi protestáns