Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1894 (37. évfolyam, 1-52. szám)

1894-02-01 / 5. szám

* Az egységes középiskola ügyében jan. 27-én kezdte meg a tárgyalási az orsz. közoktatási tanács által e célból kiküldött bizottság. Fehér Ipoly tanácselnök elnöklete alatt jelen voltak a minisztérium részéről Berzeviczy Albert államtitkár és Klamarik János miniszteri tanácsos ; a közoktatási tanács tagjai közül Heinrich Gusztáv alelnök, Fináczy Ernő előadó. Erődi Béla, Hóman Ottó, Verédv Károly, Gvertyánffy István, Szuppán Vilmos; meghívás utján Zichy Antal főrendiházi tag, Francsics Norbert országos képviselő, Hegedűs István, Entz Géza, Alexander Bernát egyetemi tanárok. Az elnök megnyitójában fejtegette a kérdés historikumát és kitűzte a tárgyalásra váró kérdéseket. Hozzászóltak: Fináczy Ernő előadó, továbbá Berzeviczy Albert, Zichy Antal, Klamarik .János, Heinrich Gusztáv, Kármán Mór, Hegedűs István, Alexander Bernát, Entz Géza, Erődi Béla, Hóman Ottó. Az általános vita után a jogosítás kérdését tárgyalta a bizottság s abban állapodott meg. hogy a leendő középiskola olyan intézet legyen, melyben a közműveltség elemeit minden tanuló egyenlő mértékben tanulhassa meg s ennélfogva a jogosítás, melyet a középiskola ád, teljesen egyenlő. A második kérdés volt: Melyek legyenek a kötelező tárgyak? A bizottság azon nézetben van, hogy az egységes középiskolában azon humán tárgyak tanítandók. melyek a mai gimnáziumban előfordulnak, a nemzeti elemek nagyobb érvényesítésével, úgyszintén a természettudományi gondolkozás fejlesztésére szolgáló tárgyak, tehát leiró természettudományok. mathematika, fizika és kémia a szükséges terjedelemben, végül a rajz, és pedig a középiskola összes osztályaiban. A harmadik kérdés a mellék-, vagy külön tárgyak kérdése. A bizottság ily tárgyakul a görög és francia nyelvet jelölte meg. * A magyar paedagogiai társaság Heinrich Gusztáv elnöklete alatt tartotta ez évi nagygyűlését. A gyűlés első tárgyát Ember János rendes tagnak a népoktatási törvény revíziójáról szóló székfoglaló értekezése képezte. A felolvasó a revíziót akként óhajtaná keresztülvinni. hogy az elemi iskolai tanítás a 7-ik év betöltésétől kezdődjék: az iskolakényszer megenyhíttessék; a mulasztást mentő okok a törvénybe iktattassanak: a hitfelekezetnek s más iskolát fenntartó hatóságoknak jogai biztosíttassanak; az iskolák gyarló egészségi viszonyai rendeztessenek; az elemi iskolában fiuk és leányok együttes oktatásban részesüljenek; az ismétlő iskola kifejlesztessék ; a tanórák száma csökenjen, de a szorgalomidő növeltessék; az elemi iskola tárgyai megkevesbíttessenek; a felső népiskolák legyenek beszüntetve; a polgári iskolák az elemi oktatás beletőzői legyenek: a tanítóképzés az akadémiai színvonal felé törekedjék; a fizetés legalább a tisztes szegénységet biztosítsa a tanítónak ; a tanfelügyelők kizárólag a népoktatási ügykörből neveztessenek ki s a felügyeletben a nők is részesek legyenek ; az iskolaszékek, gondnokságok jogai épségben hagyandók, sőt kibővítendők. Az érdekes felolvasást megéljenezték, tárgyát pedig az elnök indítványára napirenden tartják. Azután dr. Badics Ferencz titkár felolvasta jelentését a társaság mult évi működéséről. Megemlítjük ebből, hogy a társaságnak van 10 alapító, 100 rendes és 515 külső, vagyis pártoló tagja ; számot ad a jelentés a mult évben tartott szellemi munkásságról. a havi felolvasásokról, melyek a közoktatásügynek csaknem valamennyi ágát érintették; kiegészítik ezeket a társaság havi közlönye: a Magyar Paedagogia közleményei. A pénztárvizsgálóbizottság jelentést tesz a számadásokról, s e szerint a társaság mult évi bevétele 2615 frt 69 kr., kiadása 2470 frt 44 kr., s előterjeszti a f'. évre szóló költségvetést Végül választások következtek. Tiszteletbeli tagokká megválasztották: Bartal Antal, dr. Berzeviczy Albert, báró Eötvös Loránd, gróf Csáky Albin, Fehér Tpolv, Szász Károly, Leövev Sándor, Szathmáry György, Vaszary Kolozs, Zichy Antal, Zirzen Janka, Zsilinszky Mihály jelölteket. A megüresedett rendes tagsági helyekre Lévay Ferencz, Neményi Imre és Mauritz Rezső jelölteket választották * A magyarul nem-tudó tanítók ügyében a közoktatási miniszter 3812. sz. a. következő rendeletet intézte a közigazgatási bizottságokhoz: A magyar nyelv tanításáról szóló 1879. évi XVIII törvénycikk követelményeinek meg nem felelő tanítókkal és a népiskolákkal szemben követendő eljárás tárgyában mult évi szeptember hó 25-én 43.760. szám alatt kibocsátott körrendeletem kapcsában s a végből, hogy annak végrehajtását ellenőrizzem és céljainak helyes megvalósítását biztosítsam, felhívom a közigazgatási bizottságot, hogy minden oly esetben, a midőn valamely néptanító alkalmaztatását az előbb idézett, illetőleg a hivatali elődöm által 1885. május hónap 28-dikán 20 301. szám alatt kiadott körrendelet alapján érvénytelennek kell kimondania, az érdekelt iskolafentartó, illetőleg iskolai főhatóság értesítésével egyidejűleg tegyen hozzám is jelentést s intézkedése megbirálhatása végett jelölje meg külön-külön minden egyes kifogásolt tanítóra nézvn, hogy képesítő oklevele mikor és hol állíttatott ki, nem láttamozta-e azt a királyi tanfelügyelő s mely időtől kezdve van az illető e minőségében alkalmazva? Oly esetekben továbbá, a midőn a közigazgatási bizottság az 1872. év előtt oklevelet nyert s a magyar nyelv tanítására nem képes tanító mellé segédtanító alkalmazását látná szükségesnek, tegyen a felől is jelentést, vájjon az iskolafentartó képes-e a segédtanítói állással járó terhek viselésére? Budapesten, 1894. évi január hónap 20-án. Csáky gróf. s. k. * Gyászrovat. Meghaltak: Hering János kemeneshőgvészi nyug. ev. lelkész, kemenesaljai kiérdemült esperes január 23-án életének 80-ik' évében Vönöczkön. Halálát hat gyermeke, 16 unokája gyászolja. — Özv. Kiss Lajosné szül. Márton Anna jan. 29-én hosszas szenvedés után élete 71-ik, özvegysége 29-ik évében Gyömrőn. Kiss Lajosnak, az áldott emlékű gyömrői lelkésznek és pestmegyei esperesnek jóságos özvegye, Kiss Benő gombai lelkésznek édes anyja, Lapunk szerkesztője feleségének nagyanyja volt az elhunyt, kit nagyszámú család gyászol. Béke hamvaira! Pályázat a saápi ref. lelkészi állomásra. Javadalma: évi 600 frt, egy négv kapás szőllő használata és a szabályszerű stólajövedelem. A megválasztandó lelkész hivatalát a f. évi május 1-sején foglalandja el, s az első évi jövedelemnek felerészét — a stólán kívül — a meghalt lelkész özvegyének leend köteles átadni. A pályázati kérvények f. évi február 21-ig Szeremlei József espereshez Hajdú-Böszörménybe küldendők. Debreczen, 1894. január 29-én. Kiss Áron, püspök. hohnyánszky viktor könyvnyomdája budapesten.