Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1894 (37. évfolyam, 1-52. szám)

1894-11-29 / 48. szám

hogy a tiszáninneni egyházak 880 frtot, az erdélyiek 1020 Irtot, a dunántúliak pedig 3100 frtot kaptak. S ezzel a rendkívüli konvent Kun Bertalan püspök imájával bezáratott. Dunamelléki A lőcsei evangélikus gyülekezet köréből. Adalék a belmissziói tevékenység áldásos voltához. A lőcsei ev. gyülekezet a legrendezettebbek közé tartozik Magyarországon. Áldozatkészségéről, hithűségéről és egyháziasságáról fényes bizonyságot tesz igazán szép temploma, a mely a város főpiacán az ősrégi városháza s a római kath. dóm tőszomszédságában még a 30-as években épült s a mult években eszközölt renoválása 10 ezer frtba került. A gyülekezet külső állapotainak és mintaszerűen rendezett anyagi viszonyainak megfelel annak belélete is, a melynek positiv evangéliumi irányú fejlesztése és erősítése Dianiska András lelkésznek, JSagg Árpád felügyelőnek s a presbyterium buzgóságának az érdeme. Figyelemre méltó a derék gyülekezet belmissziói munkássága is. E téren 1883-ban a Luther-jubileumi évben a Gusztáv-Adolf nőegyletet alapította s a mult évben a gyülekezeti diakoniát szervezte. A nőegylet a magyarhoni gyámintézettel s a külföldi Gusztáv-Adolf egyesülettel a legszervesebb összefüggésben áll s azokkal hasonló célokat követ a hitsorsosok szükségeinek enyhítésében. Segélyez iskolákat, tanítókat, özvegyeket; fölszerel templomokat, készít templomi eszközöket, s különös figyelmet fordít a szegények és betegek ápolására saját gyülekezetében. A szegények és betegek ápolása végett mult évben a gyülekezeti diakoniát is szervezte, a melyet a zsinati törvények is a két prot. egyház egyik legfontosabb ügyének mondottak. Gladischefsky lelkésznek 1892. dec. 14-én Lőcsén tartott lelkes előadása nyerte meg a lőcsei egyházat s annak nőegyletét a diakonissza ügynek, s mult év március hava óta Klimó Mártha nővér nagy buzgósaggal és ritka feláldozással s már nagy áldással működik a gyülekezetben a szegények és betegek ápolása és gondozása terén. A lőcsei gyülekezet elnökségének a Bethesda-diakonisszaintézet elnökségével 1893. jan. 10-én kötött szerződése szerint évi 120 frtot fizet a gyülekezet a Bethesdának. A diakonia munkássága népszerűvé vált a gyülekezetben, s Mártha nővérnek a presbyterium. a lelkész s a nőegylet íelügyelete alatt gyakorolt önfeláldozó működése a gyülekezet teljes elismerésével találkozik. Prichradni (ki 300 frtot adott) és mások önkénytes adományai olyan állapotokat teremtettek, hogy a diakonissza eltartása a gyülekezetnek, illetve nőegyletének ma már alig 7 frtjába kerül. Kívánatos volna, hogy a diakoniát Budapest, Pozsony és Lőcse módjára más gyülekezetekben is, p. o. Kassán, Miskolcon, Nyíregyházán stb. meghonosítanék, de egyúttal gondoskodnánk e nagy áldású prot. intézménynek lehető nemzetivé tételéről s magyar viszonyainknak megfelelőbb átalakításáról. Lőcse példája igazolhatja azt. hogy az a kis költség, a mibe az intézmény kerül, korántsem éri fel. azt a nagy áldást, a mely annak munkásságát kiséri lépten-nyomon. S mihelyt az gyülekezeteinkben gyökeret ver, önmagát fogja az fentartani. Megemlítjük még. hogy a lőcsei ev. gyülekezetnek iskolái is buzgó tanítóikkal jó hírnévnek örvendenek, és - hogy igen szép, ritka kéziratokban és lőcsei magyar és német Breuer-féle nyomtatványokban gazdag könyvtárral bír, a melynek gyarapítása és rendezése körül dr. Veszter Lajos törzsorvos valóban önfeláldozó munkásságot fejt ki csupa ambícióból, minden díj nélkül. Méltán sorakozik e könyvtár a városnak Demkó Kálmán tanár és történetíró által rendezett könyv- és levéltára mellé, mely protestáns multunkra vonatkozólag sok becses adalékot foglal magában. Számra nézve ugyan nem, de vagyon és intelligencia tekintetében a protestantismusé az elsőség Lőcsén, mely a felvidék összes városai közül kőfalaival, bástyáival és Thurzó-korabeli házaival régi jellegét leginkább megtartotta. S végül még megemlítjük, hogy Lőcse filiáiban is buzgó egyházias s anyagilag rendezett viszonyokkal találkozunk, a mi ugyancsak a lelkész buzgóságának s a külföldi Gusztáv-Adolf egyletekkel való személyes érintkezéseinek és jóakaró információinak az eredménye. Lelkem épült azokon, a mit Lőcsén szemeim láttak és füleim hallottak! Vajha többi prot. gyülekezeteink életképe is ilyen volna! Több buzgóság, nagyobb áldozatkészség, élénkebb érdeklődés, s evangéliumibb érzület és gondolkozás meghozná a maga gyümölcsét az egyháziasság terén a többi gyülekezetekben is! Adja Isten! Eperjes, 1894. november 21-én. Dr. Szlávik Mátyás. A római k, autonomia és a püspöki kar, A kik eddig abban a boldog hitben éltek, hogy a pápás püspökök komolyan veszik ama sokszor hangoztatott szavakat, hogy ők is akarják a római kath. autonómiát, azokat most teljesen kijózaníthatja az a leleplezés számba menő nyilatkozat, melyet báró Eötvös L. kultuszminiszter Polonyi Géza interpellációja alkalmából a képviselőház nov. 24-iki ülésében a püspökök magatartásáról telt. A nyilatkozat politikai mozzanatát, mely a kormány és a magas klérus között nem valami bizalmas viszonyt dokumentál, e helyen nem említjük. Csak arra a következetlenségre és megbízhatlanságra akarunk rámutatni, melvlyel a magas klérus míg nyíltan autonomistának mutatja magát, addig titkon egész erővel azon dolgozik, hogy az autonomia létesülését megakadályozza. Ezt a perfid eljárást a miniszter okmányszerűleg bebizonyította, a képviselőház s az autonomia minden barátja ámulva és boszankodva tapasztalta, hogy a püspöki kar csak játszik az autonomia szavával, de megvalósítására távolról sem gondol. A miniszter érdekes nyilatkozata következőleg hangzott: »A római és a gör. kath. egyházak autonómiájának életbeléptetése iránt teendő intézkedésekre vonatkozó kérdés tárgyában azt felelem, hogy hivatali elődöm a hercegprímással egyetértőleg egy kongresszus összehívásában állapodott meg. A kongresszus egybehivása céljából tíz egyházi és 20 világi egyénből álló előkészítő bizottság alakult. E bizottság a következő határozatot hozta: »Tekintettel arra, hogy a magyarországi katkolikus egyház önkormányzatát szervező gyűlésnek ő cs. és apostoli királyi felsége által is legkegyelmesebben megerősített és mindeddig érvényben levő választási szabályai vannak, annálfogva javasolja a bizottság, hogy a magyarországi, tehát az erdélyi részekre is kiterjedő katholikusok önkor-96*