Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1894 (37. évfolyam, 1-52. szám)

1894-02-01 / 5. szám

badon állapítják meg, e §. második bekezdésében gondoskodni kellett az oly igazságtalan kedvezmény kizárásáról is, melylyel az iskola-fentartó alkalmazottjának fizetését kivételesen, a nyugdíjazás bekövetkeztének küszöbén kivánná rendkívülileg felemelni oly célból, hogy alkalmazottja az iskola-fentartó kevés befizetése mellett nagyobb nyugdíjban részesüljön. E megszorítás tebát nem vonatkozik a rendszeres ötödéves pótlékokra vagy a rendszeres fizetés-emelésekre. Az utolsó bekezdésben pedig nz alkalmazottakat a szabadon rendelkező iskola-fentartó önkénye ellen kellett biztosítani, nehogy erőik hanyatlásával fizetésöket csökkentse. A jelenleg szolgálatban levő alkalmazottak közoktatásunk nagv fejlődése s az előbbi közoktatási állapotok nagy ingadozása folytán a legkülönbözőbb viszonyok közt voltak. Szükségesnek mutatkozik tehát (a törvényjavaslat 9. §-a\ hogy e különböző körülmények közt végbement szolgálat a nyugdíjba való beszámítás szempontjából elbírálás alá vettessék. E megbirálásnál ott, a hol lehetséges, törvényeink és országos szabályaink rendelkezéseit fogjuk alkalmazni, a hol pedig nem lehetséges, e rendelkezések analógiájára kell majd támaszkodni Gondoskodni fogok, hogy ezen elbíráló bizottságba pártatlan s a viszonyokat teljesen ismerő egyének jussanak be. Előbbi közoktatási viszonyaink folytán vannak olv tanáraink is, kik 1.8 éves korukban kezdtek mint mellékvagy rendkívüli tanítók szolgálni, oly időben tehát, mikor még egyúttal a tanári pályára kellett készülniök. Ezért volt szükséges a múltra nézve a szolgálat számításánál kezdőpontul a 24-ik életévet kitűzni. Jövőben e megszorítás elmarad, mert ujabb viszonyaink ily kora szolgálatot már nem engednek meg. Teljesen okadatolt a törvényjavaslat 10. §-ának azon rendelkezése, hogy a régi tanárok, kik csak most, lépnek be e nyugdíj-intézetbe, s csak most fizetik le azon hozzájárulásukat, melyet e nyugdíj-intézet számításai szerint szolgálatuk kezdetén le kellett volna fizetniök, s mégis azonnal jogokat nyernek, tartozásuk kamatait is fizessék le. Készségesen meg fogják ezt tenni a nyerendő nagy előnyért, de másrészt az igazság is ugy hozza magával hogy ne részesüljenek nagyobb kedvezményben azon társaik felett, kik szolgálatuk kezdetén fizetik le tartozásukat, mely egész szolgálatuk alatt fog a nyugdíj-intézetnek kamatozni. A következetesség ugy kívánná, hogy a régi tanárok után a múltra nézve az iskola-fentartók is fizessék meg hozzájárulásaikat, és pedig kamatokkal együtt, sőt azon összegeket is. melyek a tanulók után befolytak volna. E visszamenő követelés az itt felsorolt tanintézetek mindnyájánál azonban kivihetetlen volna. A számítások és kirovások nagy komplicatiőkra vezetnének, mert például némely régi tanár már a harmadik iskola fentartónál van, talán előbb oly tanintézetnél szolgált, mely nem is fog tartozni e nyugdíj-intézet kötelékébe; az iskola-fentartókra pedig oly nagy összegeket kellene kiróni, melyek nagy részöknek anyagi erejét meghaladnák. A midőn tehát ezen alkotandó törvény e követelést figyelmen kívül hagyja, azt úgyszólván elengedni, indirecte segélyt gyakorol azon tanintézetek irányában, melyek az állami segélyre csakugyan rászorulnak, s magának e létesítendő törvénynek is célja az. hogy e tanintézetek a segélvzésnek egy indirect nemében részesüljenek. Átmenetileg (6 évre) annak kikötését, hogy csupán a 80 szolgálati évnek betöltése alapján (tehát az alkalmazott teljes egészsége és alkalmazhatósága mellett a (í5-ik életév előtt) nyugdíjazásnak nincs helye (törvényjavaslat 11. §-a). megengedte az. hogy a mostani tanárok nagy része nagyon fiatalon került szolgálatba, másrészt megkövetelte azt a megalkotandó nyugdíj-intézet pénzügyi érdeke, mert azon összegek elmaradása miatt, melyeket a régi tanároknál az imént kifejtették szerint az iskolafentartók s a tanulók hozzájárulása címén a mult időre nézve elengedünk, ha még a kora nyugdíjbalépés is megengedtetnék, a nyugdíj-intézet szükséglete rendkívül megnövekednék. Az e reven megtakarítandó összeg körülbelül évi 10.000 frtra tehető. A 12. §-nak azon rendelkezései, melyek a nyugdíjba lépésről s a közszolgálat érdekében szükségelt nyugdíjazási eljárásról szólnak, hasonlók azokhoz, melyek a néptanítói nyugdíj-törvényben fordulnak elő, miért is magyarázatra nem szorulnak. A törvényjavaslat 13. §-a a különböző iskoláknál eltöltött szolgálat beszámításának viszonosságáról szól. Ennek szükségét már fennebb a törvényjavaslat 2. §-ánál kifejtettem. Most. még csak azt teszem hozzá, hogy e viszonosságot kiterjesztettem a nyilvános népoktatási, kisdedóvó- és egyéb idetartozó intézeteknek az 1875. évi XXXII. és 1891. évi XLTIL törvénycikk rendelkezése alá eső alkalmazottjaira is. Tettem pedig ezt azért, mert a minő nagy igazságtalanság volna, hogy valaki az itt szóban forgó intézetekhez történt átlépése folytán elveszítse előbbi szolgálatának számbavételét ép oly csekély azon áldozat, melyet az alkotandó nyugdíj-intézetnek s részben az államnak kell majd e tekintetben meghoznia, mivelhogy e beszámításnak szüksége csakis egy-két egyénre vonatkozik A 14. és 1:k §. magyarázatra nem szorul. Budapest, 1894. évi november 15-én. Gróf Csáky Albin. magyar királyi vallás- és közoktatásügyi miniszter. T Á R C Z A. A vallás lélektani eredete. (Vége.) A természet jelenségeinek ilynemű tiszteletét naltirismtisnak nevezzük, felosztva azt kis és nagy naturismusra. a mint fák és források, továbbá hold és ég tiszteletére vonatkozik. Ellentét a kettő között seholsem tapasztalható, csakis a fejlettebb polynesiaiakuál és finneknél van bizonyos rangkülönbség a természeti istenségek között. A többieknél a különbség csupán a gazdagság kisebb-nagyobb formájában nyilvánul, mint a délafrikaiak, hottentották, buschmannok, délamerikaiak és pápuáknál, valamint a kaffereknél látható. Egyébként a naturismus gazda- és szegényvolta függ a klímától, a talaj minőségétől és más helyi viszonyoktól, melyekhez aztán még az illető nép egyéni sajátsága is járul. Sok helyen állatimádással is találkozunk, ott t. i., hol az ember az állatban isteni szellem jelenlétét látja. E jelenség egyébként megvan a naturismus által személyesített és istenített dolgoknál is, mert a mennydörgő ég egy szárnyait csattogtató óriási madár lehet, a nap pedig egy roppant tengeri hal, a folyó tovasikamló kígyó, a hold legelésző tehén stb. Innen érlhető meg a totemismus, vagyis azon vallásos tisztelet, melyben valamely állat szelleme részesül. A fejlődés további folyamán előáll az anthrnpnmnrphismiimidőn már az istenek emheri alakot