Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1894 (37. évfolyam, 1-52. szám)

1894-11-22 / 47. szám

r EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. Szerkesztőség: IX. kerület, I'ijm-utra 23. szám, hová x kéziratok cimzendök. Kiadtf-liivatal : IJornyánszki/ Viktor könyvkereskedése (Akadémia bérháza), hová az elöfiz. és hirdet, díjak intézendök. Felelős szerkesztő és laptulajdonos : SZŐTS FARKAS. Kiadja: HORNYÁNSZKY VIKTOR. Megjelenik minden csütörtökön. Előfizetési ára : Félévre: 4 frt 50 kr ; egész érre : 9 frt. Egyes szám, ára itO kr. Róma legújabb egyesítési kísérlete. Róma és diplomáciai ügyességű feje legutóbb encyklikáinak sorát egygyel újból megtoldotta. A lehető legszívélyesebb hangon fölszólítja abban a gör. keleti s a prot. egyház híveit, hogy térjenek vissza a pápához, s hogy vele, ki üdvösségükért annyira aggódik, ugyanegy evangélium alapján, ugyanazon hitben, reményben és szeretetben osztozzanak. A Vatikánban néhány hót óta több gör. k. egyházfő jelenlétében tanácskozás foly a latin és görög szertartású egyházak egyesítése érclekében. Az ilyen vendégszerető ós meghívó szózatok Rómában koronként ismétlődnek. Hasonlítanak e meghívások a fővárosi nagyüzletek eljárásához, a midőn cikkeiket így karácson körül reklámszerű móclon kínálgatják ós terjesztik. Azokat a szívélyes meghívásokat azonban olykor-olykor fenyegetések és kiátkozások is váltják fel. Eddig azonban sem ezek, sem amazok nem tudtak célt érni. A pápák úgy vannak az eretnekekkel, mint Pyrrhus király a római legátusokkal, ki ritka hidegvérűsóggel így kiáltott fel: »Sem a ti aranyatok nem veszteget meg engem, sem peclig elefántjaitok nagy számától meg nem ijedekcc. A föld népeit e pápai csalhatatlan szózatok nagyon is hidegen érintik. Ugy tűnnek fel előttünk e pathológiai jellegű szózatok, mint egy elaggott alvajárónak önmagát s az emberiséget ámító szózatai. Milyen félreismerése ez a történetnek, s milyen megtévesztés e az a jelenkori viszonyok és szellemi hatalmak felfogásának, mely lehetségesnek tudja tartani azt, hogy a gör. keleti egyház pápássá legyen, vagy a protestantismus a maga vérálclozatok árán szerzett drága szellemi szabadságát Rómának feláldozza ! Többi között a hit egységének ámító középkori cégére alatt arra emlékezteti az encyklika a görög keletieket, hogy elődeik a római pápát elismerték, s ígéri, hogy a teljes egyesülés elfogadása esetén hajlandó nekik nagyiéikűleg meghagyni »egyházi szokásaikat és patriarchális előjogaikat«. A pápa e legújabb tervére s velünk és a gör. keleti keresztyénekkel szemben tanúsított történeti szívességére vonatkozólag megjegyezzük, hogy még a téli álmáBan levő keleti egyháznál sem tételezünk fel annyi theol. tájékozatlanságot, hogy ne ismerné a római szent szék universalis hatalmának és tekintélyének Döllinger által forrásszerű alapon megsemmisített »meséit«. Közelebbről bennünket protestánsokat peclig arra emlékeztet a pápa, hogy nálunk a szabad vizsgálódás elve Krisztus istenségének félreismerésére s a szent iratok tekintélyének megtagadására vezet, következőleg : Krisztus istenségének a hitére s a szent iratok kanonikus tekintélyére az alapot Rómában s a Vatikánban kell keresnünk. Nem kérünk e képzelt »dogmás hitegység« pápás gyógyszeréből, mert nem hihetünk olyasmit, a minek szivünk ellent mond, s a mi az észszel, lelkiismerettel s az Isten igéjével ellenkezik ! Mert ha ezt tennők, »haszontalan szolgáknak« nevezne bennünket a Megváltó. A mi pedig ama határtalan szeretetet illeti, a melylyel a római egyház bennünket aggódó anyai egyedülüdvözítő kebelébe befogadni készül, úgy arról az egyházhistória világánál és kétségbevonhatlan tanúbizonyságai szerint jobb lesz Rómának ós diplomáciai fogásokhoz szokott fejének hallgatnia. Ugy tudjuk ugyanis, hogy ez a szeretet igen gyakran Polyphem ama szeretetének bizonyult, mely Odysseus társait csupa szeretetből felfalta. Forgassa csak ő szentsége Róma és egyháza történetének lapjait, a melyek annak nagyobb dicsőségére eretnekek vérével vannak tele írva. Az inquisítió s az eretneküldözés pápás rémei a szeretet vallása nevében tán csak nem mentek már feledésbe a Vatikánban ? ! De hát van-e oka és joga Rómának ily kiváló történeti szívességek gyakorlására? Igaz, hogy ott áll a maga szoros egységével s az 93