Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1894 (37. évfolyam, 1-52. szám)

1894-10-18 / 42. szám

Józseftől és Az igaz és hamis gyöngy, Sz. Kiss Károlytól. Vili. Huszár Gál, Thury Etelétől. IX. Dévai Biró Mátyás, Budai Jánostól. X. Testámentum, Kecskcméthy Istvántól. Mint a címek is jelzik, az I., III., részben a IV., VI., VII. és X. számúak elbeszélés-félék, határozott vallás-erkölcsi tartalommal és irányzattal. A II. számú füzet egyháztörténelmi rajz. Az V., VIII., IX. számú füzetek vallásos életrajzok. Változatosság, nemcsak tartalmi, hanem úgyszólván, műfaji változatosság is van a »Koszorú« első évi termésében, Költészet és történet: e két legkedveltebb és legsikeresebb műfaj van itt a vallás-erkölcsi építés szolgálatába vonva. A vallásos szívhez és lélekhez férés e két leghatályosabb irodalmi eszköze, nézetünk szerint, jól van választva, el van találva. Az ismeretterjesztő, az oktató előadást, mely később jöhet s kívánatos, hogy jöjjön is, megelőzi a könnyedebb és kellemesebb előadási alak, az elbeszélés. A vallás-erkölcsi elbeszélések között vallásos erő és népies zamat tekintetében a Kecskeméthy »Testamentum* -a áll legelői; de jók a Forgács Endre, S. Szabó és Székely Lilla füzetkéi is. Az életrajzok között a legsikerültebb a Budai Jánosé, míg a Vajda Ferencé már inkább az iskolázottabb olvasónak való. Építő erő, valláskedveltető íz mindenik iratkában van, bár e tekintetben is nagy a fokozati különbség az egyes írók és munkáik hitereje s erőközlési ügyessége között. Kivetős, feltűnő gyenge azonban egy sincs a »Koszorú* eddigi tíz füzete között, sőt elmondhatjuk, hogy a népiratkák mindenike bátran használható hiterősítésre. Mi, kik évek óta sürgetjük a magyar traktátus irodalom megteremtését, most mikor e műfajból az első kis koszorút együtt látjuk : benső örömmel kiáltunk föl: Csakhogy ezt is megértük! Elismerés érette az áldozatkész ügybarátnak és tiszelet a jóakaratú íróknak. Csak előre ezen az úton, majd az erkölcsi siker s a föllendült hitbuzgóság buzdítani fog másokat is, hogy nyomdokaiba lépjenek s eshetőleg fölülmúlják a »Koszorú« első íróit. Az irodalmi társaság pedig haladjon tovább ezen az úton, népszerűsítse, kedveltesse, terjeszsze az evangéliumi vallásos eszméket minél tetszetősebb és minél változatosabb formában. A »Koszorúdba a jövő évre is fonasson illatosnál illatosabb virágokat. Az egyházi közönség is vegye ki a maga részét a reá háramló kötelességből. Lelkészek a gyülekezetben, tanárok és tanítók az iskolákban, férfiak és nők a társadalomban ajánlják, terjeszszék e hiterősítő füzetkéket. Jó munkát végeznek vele. Nevelik, nemesítik a népet, tisztítják és erősítik vallás-erkölcsi életüket. Örömmel halljuk, hogy egyes községekben, egyes lelkészek, tanítók és presbyterek buzgóságából százanként rendelik a »Koszorú« füzeteit s a hat első füzetből második kiadást kellett rendezni öt-ötezer példánynyal. Vajha minden gyülekezetben tömeges pártolásban részesítenék a »Koszorú« jóravaló füzeteit! Sz. F. ** Előfizetési felhívás. Vannak családok, melyek hazánk politkai és egyházi terén úttörő szerepet játszottak és melyeket mégis a feledés pora fed. Ilyen a Gradeczi Stansith család, melynek egyik kiváló tagja Horváth Gergely, ki a külföldi egyetemnek szorgalmas látogatása után főként a Szepességen, az ősi fészekben Nagy-Eőrön mint tudós, író, művész, gimnázium-alapító, tanár és megyei alispán sokoldalú tevékenység által tüntette ki magát és oly áldást terjesztett, melyhez hasonlót ma hiába keresünk. Ennek a nagy férfiúnak emlékét — a gazdag családi levéltár felhasználásával — föleleveníteni célja és föladata művemnek, melyre ezennel előfizetést nyitok. A mű ily címmel fog megjelenni: Gradeczi Stansith Horváth Gergely és családja történelmi korrajz kivált a XVI. század második felében. Az előfizetési pénzek 1 frt 10 krral az alólírotthoz ez évi november hó végéig beküldendők. A megrendelőknek a könyv, mely Horváth Gergely arcképével lesz díszítve, portómentesen küldetik meg. Azon esetre, ha a nyomtatási költségek fedezve nem lennének, a pénz visszaszármaztatik az előfizetőknek. Szepes-Bélán, október hó elején 1894. Weber Samu ev. lelkész. KÜLÖNFÉLÉK. Az utolsó évnegyed alkalmából olvasóinkat előfizetésük megújítására, hátralékosainkat hátralékuk beküldésére tisztelettel fölkérjük. A megrendelőkkel, továbbá az egész- ós féléves hátralékosokkal tisztelettel tudatjuk, hogy tartozásukról a napokban külön értesítést fognak kapni. A kik november elejéig tartozásukat ki nem egyenlítik, azoknak tovább nem küldjük a lapot. Szerkesztőség és Kiadóhivatal. * Személyi hírek. A sajó-vámosi ref. egyház lelkipásztorává Csík Dániel és Csizmadia Jenő pályázókkal szemben szavazattöbbséggel Simon István harmaci (Gömör megye) lelkész választatott. — Baltik Frigyes dunántúli evang. püspökről az a hír járta be a napilapokat, hogy nem sokára Pozsonyba költözik s állandóan ott fog lakni; a legbiztosabb forrásból vett értesülésünk szerint ez a hír teljesen alaptalan. — Dr. Müller Frigyes erdélyi evang. püspököt Nagy-Szebenben nov. 10-én fogják ünnepélyesen beiktatni a hivatalába. — Droba Dániel zacskói, Velky Jenő murány-hosszuréti ág. ev. lelkészeket a napokban iktatták be lelkészi állásukba. — A pestmegyei péleri ev. egyházközség lelkipásztorává f. hó 14-én szavazattöbbséggel Sárkány Béla s. lelkész. Sárkány Sámuel bányakerületi püspök fia választatott. Gratulálunk! * Konventi gyűlések. Az ágostai evang. konventet november 8-ára, az ev. reformátusok konventjét november 20-ára hívta össze az elnökség. * Az elsó' vallásos összejövetel a Reformátusok közművelődési egyesületében f. hó 14-én tartatott a Lónyayutcai főgimnázium dísztermében. Az egyesület tagjai szép számban jelentek meg, kik előtt a »Jövel Szentlélek Úristen « eléneklése után Petri Elek theol. tanár, az egyesület elnöke tartott nagy figyelemmel hallgatott felolvasást »Szegények gondozása az ókorban« cím alatt. Az össze-