Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1894 (37. évfolyam, 1-52. szám)

1894-09-06 / 36. szám

Nagyon kellemesen lepik meg a szemet a kiállított fényképek, melyek a cég új fényképészeti papirján — aranyfürdő nélkül — készültek és szép kék alapjuk által tűnnek ki. A földrajzi taneszközök tekintetében kétségtelenül Hölzel és társa magyar földrajzi intézete Budapesten viszi a főszerepet, mely a vallás- és közoktatásügyi minisztérium megbízásából egy 24 fali térképből és négy iskolai atlaszból álló ciklust ad ki, melyeknek nagyrésze a kiállításban már láthaló. Ez intézetnek minden munkája úgy tudományos, mint technikai szempontból teljesen a korszellem magaslatán áll és a külföld legjobb készítményével bátran versenyezhet, miért is a szakkörök osztatlan elismerésének örvend. Fölötte örvendetes, hogy valahára egy ilyen szakintézetünk is van az országban, mely a térképeknek külföldről való behozatalát teljesen fölöslegessé teszi. Magas pedagógiai értékűek, tehát pedagógiai szempontból szerfölött praktikusak a számos tanító által ismert és sok iskolába már is bevezetett, Biehter-féle építőszekrény ek. Egy nagy teremben egy egész várost, házakkal, várakkal, templomokkal, hidakkal stb. találunk ilyen Richter-féle építőkövekből összeállítva. — Az építőkő-szekrény még az érettebb ifjúság részére is nagyon instruktiv és képző tanszer. A F. A. Biehter és Co. cég gyára egész Ausztria-Magyarországban az első, mely az építőkő-szekrények előállítását bevezette s számos kiváló tanférfi elismerő levele tanúskodik az eddig utói nem ért Richterféle építőkő-szekrények kitűnősége mellett, melyeknek építési anyaga valóságos kőagyagból exakt és pontos kivitelben, különféle színekben, ú. m. homokkő-sárga, tégla-vörös és palakő-kék színben kaphatók. Minden szekrényben mintalapokat találunk, melyek rendkívüli gondossággal és könynyen felfogható módon vannak rajzolva, úgy, hogy a gyermeknek a látszólag legnehezebb építkezések is sikerülnek. A Richter-féle építőkő-szekrények különös előnye a kiegészítési rendszer, mely az építési anyag folytonos szaporítása, miáltal a kevésbé módos szülőknek is módjában áll gyermekeiknek valósággal tanulságos, ösztönt ébresztő s szórakoztató játékszert megszerezni. E céget 15 éves fennállása óta minden kiállításon első dijakkal, oklevelekkel, érmekkel, sőt még első állami díjakkal tüntették ki, mindez eléggé bizonyítja, hogy milyen jeles készítmény a Richter-féle építőkő-szekrény. Stowasser J. budapesti cég hangszerei kitűnő jó hangjuk és olcsó áraikkal a külföldi versenyt messze túlszárnyalják. Mellettük fölösleges a külföldhöz fordulni. Ezt szívleljék meg iskoláink vezérférfiai is. Klamarik miniszteri tanácsos e hírneves cégről nagy elismeréssel nyilatkozott. Knuth Károly budapesti cég egészségügyi kiállítása különféle egészségügyi berendezései által tűnik ki. Találunk számos különböző szerkezetű szivatyut és fűrdőberendezést, a milyeneket különösen iskolákban és intézetekben lehet előnyösen alkalmazni s a melyek tényleg számtalan ily helyen találtak is már alkalmazást. Különösen megemlítendők a különféle vízvezetéki és csatornázási tervek Sopron, Pécs, Kolozsvár, Arad és Nagyvárad városok részére. Tudvalevőleg Kolozsvár város vízvezetékét e cég építette 1886-ban. Ezenkívül még számos nagy művet vitt keresztül e cég, főképen központi fűtéseket, szellőzőket és csatornázásokat, melyek sok iskolaépületben igen jóknak bizonyultak. Ezek a sokféle tervek nagyon érdekes képet nyújtanak, melyeket Degenfeld gróf főispán és Simonfy polgármester is behatóan megtekintett s mindenfelől legnagyobb elismerésben részesültek. Ez a körülmény annál nevezetesebb, mert Debrecen városa is éppen felépíttetni szándékozik a városi vízvezetéket. A népiskolák államosítása. A magyarországi tanítók országos bizottsága által Debrecenben tartott nagygyűlésen hozott határozatok között politikailag is kiváló jelentőségű az, melylyel kívánják, hogy az összes elemi iskolák, sőt a magasabb népoktatási intézetek is államosíttassanak. Fontosabbá teszi ezt az a körülmény, hogy azon a gyűlésen az ország legtöbb tanítóegyesülete képviselve volt. A száztagú országos bizottságot a IV. egyetemes tanítógyülés alakította s bízta meg a tanítóság érdekeinek képviseletével. Nyári nagygyűlésein a bizottsági tagokon kívül részt vesznek a tanítóegyesületek képviselői is s így az ezen gyűlésen kimondott szó a tanítók közleményének tekinthető. Konstatálhatjuk tehát, hogy a hazai tanítóság közvéleménye kívánja az összes elemi iskolák államosítását. Konstatálhatjuk még azt is, hogy nálunk ez óhajtás kimondásánál egyenlő lelkesedéssel vettek részt a felekezeti iskolák tanítói is.* Oly fontosnak tartjuk e tényt, hogy foglalkoznunk kell vele. Tájékoztatnunk kell a közönséget a felől, hogy mit jelent nálunk az iskolák államosítása. Az egyes hitfelekezeteknek nemcsak törvényesen elismert, de részben nemzetközi jellegű szerződésekbén is biztosított önkormányzata van iskolaügyekben. — Nem egy hitfelekezet hozta századok óta a legnagyobb áldozatokat a köznevelésügynek. Kérdéssé tehető tehát, van-e erre elég fontos ok, kivánja-e azt elég erős szükség, hogy a hitfelekezeteknek ezen jogát a nemzet megszüntesse s az egész népoktatás-ügyet államivá tegye? Ezt a kérdést egy egyszerű igennel, vagy nemmel, a szerzett jogokhoz való ragaszkodással, vagy azoknak nem sokba vevésével megoldani nem lehet. Erre csak úgy adhatunk feleletet, ha jogokat jogokkal, nagy érdekeket nagy érdekekkel szembeállítva, végezzük a mérlegelést. Az kétségtelen, hogy könnyű szerrel megszüntetni nem okos dolog; de az is igaz, hogy a nemzetnek joga van a maga ügyeit úgy rendezni, a miként létérdekei kívánják s megszüntetni — a maga nemzeti életkörében — mindazt, a mi az ő létérdekeire káros, veszedelmes, vagy tények bizonysága szerint, veszedelmessé válhat. Tények bizonyítják, hogy a hazafias hitfelekezetek iskolai önrendelkezési joga érdekeivel összhangba hozható ; de viszont tények, szomorú tények bizonyítják, hogy ez az önrendelkezési jog a legerősebb várát képezi a hazaellenes, a magyar nemzet létérdekét veszélyeztető törekvéseknek, azoknak a kezében, a kik a magyar nemzet erősödésének nem barátai. * Tanítóinknak ez a nisusa régebbi keletű. Elvileg nem is perhorreskálható. De a kivitelnek még sok legyőzhetlen akadály áll útjában. A mi álláspontunkat e Lap 35-ik számában elég híven tolmácsolta Varadi F. De azért kiadtuk ezt a nem egyházi körből eredett cikket is, hogy lássák az egyházi férliaink, miként gondolkoznak »extra muros«. Szerk.