Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1894 (37. évfolyam, 1-52. szám)
1894-01-18 / 3. szám
* Egyetemek statisztikája. Az 1892—93-ik iskolaév téli félévén a föld száztizennégy egyeteme között, népesség tekintetében első helyet foglalta el a berlini egyetem (rendkívüli hallgatókkal együtt) 7771 hallgatóval, második a madridi 5830 hallgatóval. A bécsi egyetem 4904 hallgatóval a harmadik, a nápolyi 4891 hallgatóval a negyedik, a budapesti 3676 hallgatóval az ötödik egyetem a földön, utána hatodiknak a moszkvai egyetem következik 3649 hallgatóval. A kolozsvári egyetem a nyolcvannegyedik helyet foglalja el 024 hallgatóval. Előtte van a zürichi egyetem 651 hallgatóval, utána a sidney-i egyetem 598 hallgatóval. A zágrábi 410 hallgatóval a kilencvenhetedik helyen áll. Utolsó az olasz urbinoi egyetem 63 hallgatóval, de ezek közt is legtöbb, 25, a bába-növendék, e kis egyetem joghallgatóinak száma 18. * Adományok a debreczeni egyetemre lassan bár, de szüntelen folynak be. A Debreczenben megkezdett házankénti gyűjtés eredményével, mint ottani laptársunk irja, kezdenek beszámolni a megbízottak. Az I-ső tizedben Hajdú lgnácz és dr. Medgyaszai Dezső gyűjtöttek készpénzben 1710, alápító levelen 2040 koronát, a csapóiutcai külvárosban dr. Erdős .1. és Gsiky Lajos gyűjtöttek 1468 koronát stb. Simonffy Emil 500 korona alapítványt tett. A vidékről is szépen gyűlnek az adományok. Szabó .lános békésbánáti esperes egyházmegyéjéből 6223 koronát jelentett be, miből 4000 korona a békési egyház adománya. Ilarsányi Sándor turkevei lelkész egyházában 400 koronát, Szegeden a debreczeni főiskola egyik hálás növendéke szintén 400 koronát gyűjtött. Csege község képviselő testülete 1000 koronát szavazott meg. * A római püspökök körleveleit, hév és buzgóság tekintetében érdekes párhuzamba állítja egyik napilapunk az 1849-iki muszka invázió idejében irt körlevelekkel. Ezek a mostani körlevelek, mondja többek között, melyekkel a közös pásztorlevél kihirdetését elrendelik, nagyon érdekes okmányok, de nem ugy magukban, hanem egy kis összehasonlítással. Így például fölöttébb nevezetes ezeket a leveleket összehasonlítani azokkal a püspöki körlevelekkel, a melyeket 1849-ben írtak meg a magyar püspökök: arra buzdítva híveiket, a magyar hazafiakat, hogy minő erélyes és elszánt ellentállást tanúsítsanak az orosz invázió ellenében. Azaz, amennyiben egyáltalán bocsátottak ki a magyar püspökök ilyen körleveleket. De mégis voltak, a kik ezt kötelességüknek tartották. És megtéve az összehasonlítást, azt találjuk, hogy a muszkák ellen sokkal kevesebb tűzzel, kevesebb elszántsággal izgatták a püspökök az Ő híveiket, mint a hogy most izgatják a magyar apostoli király kormányának törvényjavaslata, és Magyarországnak véletlenül nem rótn. katholikus polgártársai ellenében. — Biz' ez nagyon jellemzi a magyar állam adományaiból uraskodó római püspökök hazafiassá gát ! * A katholikus nagygyűlés programmja. A jan. 10-iki budapesti katholikus nagygyűlés szónokai a kibocsátott programúi szerint ezek: l.A bíboros hercegprímás megnyitó beszéde. 2. Eszterházi Miklós Móricz elnök üdvözli a nagygyűlést. 3. Üdvözlő iratok XIII. Leo ő szentségéhez és a király ő felségéhez. 4. Mi a katholikus egyház ? Előadó Póda Endre soproni kanonok. Hangsúlyozása annak, hogy Isten törvényeinek inkább kell engedelmeskedni, mint az emberieknek. 5. A katholikusok kötelességeiről. Előadó Bajner Lajos esztergomi kanonok. 6. Az autonómia kath. felfogás szerint. Előadó Havdin Károly budapesti ügyvéd. 7. A házasság a kath. egyház szempontjából. Előadó Otoeska Károly pozsonyi ügyvéd. 8. A kath. oktatás és nevelés. Előadó if'j. Zichy János gróf. 9. Záró beszéd. Tartja Zichy Nándor gróf. * Az ultramontán vallási izgatás hátárt nem ismerő ádáz dühvel tört ki a túlzó pápisták táborában. Arra a vak lármára, hogy a szocialisták tüntetni akarnak a budapesti nagygyűlés ellen, a M. Állam ekként válaszolt: »Ha a tüntetések megtörténnének, ez annyit jelentene, hogy a kormány az egyházpolitikai küzdelmet az utcára akarja vinni. Erre is van válaszunk. Mi (már tudniillik ők) bármily tüntetésért az izraelitákat teszszük felelőssé, mert ők vezetik a szocialistákat, ők vezetik a katholikusok ellen a hírlapi háborút; azért, ha minket megtámadnak, ez jeladásul fog szolgálni, hogy szent Yineze napjának előestéjén, azaz jan. 21-én, az ország minden falujában egyszerre megkezdődjenek a tüntetések, a mai vallási háborúnak egyedüli okai, a zsidók ellen és pedig nem szórványosan, hanem egyszerre. A magyar nép még nem feledte el az 1883-iki nótát s fog találni módot, hogy az egyházpolitika helyett a zsidókérdés jöjjön napirendre. Ebben a kérdésben aztán minden keresztyén egyet fog érteni«. — Erre a szent Bertalan éji eseményekre izgató ultramontán kegyes fenyegetésre, ugy halljuk, a királyi főügyész szándékozik megadni az érdemleges választ. * Római kath. püspökök tanácskozmánya lesz ismét Budapesten, a kath. nagygyűlést követő napokban, jan. 17., 18. és 19-ik napjain. A kongrua ügve. az autonómia kérdése s az egyházpolitikai reformokkal kapcsolatos több más kérdés lesz napirenden. * Gyászrovat. Biró Ádám kökösi (Háromszék m.) nyug. ev. ref. lelkész életének 78-ik, lelkészségének 49-ik évében Kökösön f. hő 11-én elhunvt. Béke hamvaira! Pályázat a kói'osi lelkészi állomásra. Nevezett állomás 618 forintra van értékelve hivatalosan. E fizetés 36 kat. hold földön kívül áll: terményből, igás és gyalog napszámból, s a gyermekek valláserkölcsi oktatásaért 66 frt tandíjból. Megjegyzendő, hogy a 617 forintból 12 frt állam-adó czímen lefogatik. Kötelességei: 1. Mindenféle kántori szolgálatot teljesíteni. tehát ugy a templomban, mint a temetések alkalmával. 2. A tanköteles gyermekeknek hetenként öt órán valláserkölcsi tanítást adni a tanterv szerint. A pályázni szándékozók felszerelt kérvényöket. folyó évi február 10-ik napjáig Lukács Ödön f.-szabolcsi ev. ref. espereshez Nyíregyházára intézzék. A megválasztott hivatalát azonnal elfoglalandja. Debreczen, 1894. január 15-én. Kiss Áron, püspök. HOHNYANSZKY VIKTOR KÖNYVNYOMDÁJA BUDAVESTEN.