Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1894 (37. évfolyam, 1-52. szám)
1894-07-26 / 30. szám
Községenként külön-külön alapítjuk a községi hitelszövetkezeteket, melyek azonban egymással szerves összefüggésben állanak. Szövetkezeti tag lehet: minden a szövetkezet területén lakó egyén. Vallás és nemzetiségi különbség nélkül minden becsületes ember. A ki uzsoráskodást folytat, vagy a felekezetek és nemzetiségek között a békés egyetértést felbontani törekszik, azt be sem veszik, ha már bevették, kizárják. Minden szövetkezet ügyeit függetlenül, önállólag intézi. A szerves összefüggés csak annyi, hogy a felügyeletet gyakorolja a központ és ugyancsak a központ szerzi meg a hiteligények kielégítésére a fedezett. Az egész szövetkezeti üzletvezetést, könyvvitelt, pénztár-kezelést egyöntetüleg eszközlik. Ez már annyira egyszerűsítve van, hogy legtöbb szövetkezetünkben az általunk nyújtott útmutatás szerint egyszerű földműves emberek is azonnal pontosan tudják vezetni. Eltekintve a vagyoni előnytől, a községi hitelszövetkezetek a szabadság, testvériség és egyenlőség eszméjét is szolgálják, mert a községi hitelszövetkezetek a tagok között a szabadság érzetét erősítik, ugyanis a falú, mint ilyen, szabaddá lesz és saját közgazdasági és hitel-ügyeit otthon vasárnaponkint a vecsernye után maga igazítja el szabadon. Testvérivé is válik a falú népe, mert érzi hogy együtt, egymásra támaszkodva, maga képes mint jó testvér közös vagyont, közös jóra hasznosan kezelni. Egyenlővé is válik a falú népe, mert ha hetenkint egyszer — az üzletrészek befizetése napján — ügyeit együtt intézi, úgy egymástól •— mindig az értelmesebbektől — tanul és önművelődés útján egyenlőbbé válik; úgy hogy községi hitelszövetkezeteink útján hiszszük és reméljük: meg fog szűnni a falukból a városokba vonuló, a sociális és anarchikus tévtanok befogadására alkalmas anyag termelése. Egyik célja az is községi hitelszövetkezeteinknek, hogy a társadalom különböző osztályait egymáshoz közelebb hozza, a barátságos érintkezést lehetővé tegye. Községi hitelszövetkezeteinknél a nyerészkedés vagy uzsoráskodás teljesen ki van zárva, mert többet, mint 2°/0 -ot alapszabályaink szerint nyereségül nem vehet és az osztalék maximuma meg van állapítva; a tartaléktőke pedig, mint közös közgazdasági célra szolgáló vagyon feloszlás esetében sem osztható a tagok között fel. Az rendszerint a falú közös céljára: iskola, kisdedóvoda stb. fordítandó. Községi hitelszövetkezeteink hitele a hazai szövetkezetek központi hitelintézete, mint szövetkezet közvetítésével ma 5 és l /2 és % a hitel mérve a szövetkezeti tagok által aláirt minden 25 frtos üzletrész után, mely öt év alatt hatosonként hetenkint lesz törlesztve, átlag mintegy 75 frt, úgy hogy ha például 100 üzletrész lesz jegyezve és hetenkint 100 hatos befizetésére történik ígéret, úgy a szövetkezetnek már az első üzleti nap 7500 frt hitele lehet. Ezen összeg rendszerint elég arra, hogy egy kis község a terhes adósságok alól teljesen felszabaduljon. Községi hitelszövetkezeteink, vagy korlátlan felelőséggel alakulnak vagy pedig — és ez gyakoribb — a jegyzett üzletrész után még annak kétszereséig vállalnak felelősséget. Akkor fognak e szövetkezetek igazán áldásosán működni, ha már a falú népét a nyomasztó adósságok alól felmentették ; ezt pedig elérik öt év alatt, mert fél évenkint mindenki tartozik 10%-°t adóssága tőkéjéből is törleszteni. Akkor fog beállani az együttes vásárlás és eladás nyújtotta előnyök élvezete és akkor fogják majd a szövetkezeti üzletrészek hasznai a közterhek egy részét az egyes polgárok helyett viselni. Tehát röviden összefoglalva az elmondottakat, miért is alapítunk községi hitelszövetkezeteket: azért, hogy a ki velünk szövetkezik, az érezze, hogy Magyarországon legyen valaki szász, román, zsidó, magyar vagy tót és imádja az Istent bármely templomban, bármely nyelven, az: ha becsületes — ha falúja népe ilyennek ítéli — közöttünk vagyonilag is saját erején boldogul. Hogy érezze a ki közénk belép, hogy ő egy társadalmi tényező, a ki a heti hatosos befizetésekkel egy önálló pénzintézetet képes fentartani. Hogy érezze és élvezze a függetlenséget és a szabadmozgás örömeit legkevésbbé képzett polgártársunk is, hogy tudja a kölcsönvett összeggel magának illetve társainak tartozik és ne kelljen minden esedékességi napon vagyona elkobzásától tartania. Hogy érezze és élvezze a mívelődés gyönyöreit az is, a ki hétköznapon erős napszám munkával keresi kenyerét. Hogy érezze azt is, hogy a becsület egy vagyon, melyre a községi hitelszövetkezet még akkor is, ha más vagyona nincs, hitelezni fog. Hogy lássa, hogy az elesett becsületes emberek újból talpra állanak. Hogy érezze végre azt, hogy hazánkban nem a felekezeti és nemzetiségi izoláltság azon út, melyen haladni kell, hanem az, ha minden nemzetiség egyetértéssel, közös jóllét okozásával a hazának, egyházának és nemzetiségének derék polgárokat nevel, kik vállvetve működjenek egymás javára boldogulására és hogy a közöttünk rossz indulattal támasztott félreértésekből eredt ellenségeskedésnek csiráját is kiolthassuk. Ezeket várjuk mi a községi hitelszövetkezetektől, azért akarjuk ezeket mindenkivel megkedveltetni. Nem szépítünk e képen semmit, az a teljes valóságnak felel meg. Azért mutatjuk meg e képet mindazoknak, kiket illet, hogy azt megszívlelve a községi hitelszövetkezeti eszme zászlaja alá minél számosabban csatlakozzanak. A görgényi ev. ref. egyházmegye 1894. junius hó 13 án Szász-Régenben tartott közgyűlésén nyert megbízás folytán. Pulszky Ágost államtitkári beköszöntője. Pulszky Ágost, az új vallás- és közoktatásügyi miniszteri államtitkár július 18-án vette át hivatalát. A minisztérium nagytermében Gömöry Oszkár miniszteri tanácsos az egybegyűlt tisztikar élén üdvözölte az államtitkárt. Dr. Pulszky Ágost államtitkár erre a következő beszédet mondotta: »Méltóságos uram, mélyen tisztelt uraim! Az államtitkár állásánál fogva szükségképen közvetítő a miniszter és a tisztikar közt. Részben a miniszter politikai felelősségében is osztozik és természetes, hogy habár a kezdeményezésnek, az eszmék megindításának és a nagy koncepciók fővonalakban való megállapításának teendője tisztán a miniszteré, az államtitkárnak e tekintetben a miniszterrel szükségképen a legbensőbb egyetértésben kell lennie, mivel különben a miniszter felelősségében nem osztozhatik. De a míg ennyiben az államtitkár politikai jellegű egyéniség, addig másrészről ez állásnak speciális tulajdona és sajátossága az, hogy az államtitkár egyszersmind hivatalnok a szó legszorosabb és legtüzetesebb értelmében
