Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1894 (37. évfolyam, 1-52. szám)

1894-06-07 / 23. szám

PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. Szerkeszlíísíjí: IX. kerlllet, Pij/a-utra 23. szám, hová a kéziratok cimzendök. Kiadó-hivatal : Hornyánszky Viktor könyvkereskedése (Akadémia bérháza), hová az elüfiz. és hirdet, dijak intézendök. Felelős szerkesztő és laptulajdonos : SZŐTS FARKAS. Kiadja: HORNYÁNSZKY VIKTOR. Megjelenik minden csütörtökön. Előfizetési ára : Félévre: 4 frt 50 kr ; egétsz évr« : » frt. Egyes szám ára 90 kr. »A jövő egyháza.« így nevezi Görömbey Péter, Nagy-Kálló érdemes lelkipásztora azt az egyházat, melynek képét »A jövő egyháza® című röpiratban evangéliumi nemes idealizmussal s nagy gyakorlati érzékkel, jövőbe tekintő éleslátással s a jelenkor hibáit feltáró férfias bátorsággal, határozott körvonalakban, biztos kézzel megrajzolta. Az egyházi korkérdéseket tiszta elvi alapon, de egészen gyakorlatilag tárgyaló füzetke nagyon megérdemli, hogy agyon ne hallgattassék, hanem eszmecsere tárgyává tétessék, kivált ebben a Lapban, mely »A jövő egyházaa eszméit régóta fejtegeti s programmszerűleg sürgeti. Milyen az a jövő egyháza? »A jövő egyházáénak egészen más lesz a hivatása, rendeltetése, mint a múltnak volt. Sok tekintetben egészen másnemű teendők várakoznak mind az egyház egyetemére, mind az egyház szolgáira, a lelkipásztorokra »a jövőben, mint a melyeket végeztünk egyenként és egyházilag is a múltban. « Az iskolából az egyház kiszoríttatván az állam által, »befolyását más úton-módon kell keresnie a hívek egyetemére; más eszközökhöz kell nyúlnia az Istenországa építése érdekóbencc; »az evangélium erejével, szellemével, a ker. vallás jótékony melegével az egyes emberek, a családok, a társadalom, az emberiség életét — a sok viszszásság, nyomor és szenvedés enyhítése mellett — kedvessé, vonzóvá és boldogítóvá® kell tennie. E végből az egyháznak »oltalmába kell vennie az embert s szerető gondjával, éber figyelmével, gyámolító és vezető kezével át kell kisérni az egész életen, bölcsőtől a koporsóig.« A jövő egyháza tehát lelkeket gondozó vallás-erkölcsi intézmény lesz. A lelkek evangéliumi gondozása G. szerint már a születéskor mindjárt megkezdendő s egész a sírig szüntelen teljesítendő. E végből sürgeti, hogy újítsuk fel az egyházkelés régi jó szokását, kisérjük figyelemmel a gyermekek nevelését az óvóktól kezdve az iskola minden fokán, vegyük át mi lelkészek az iskolai vallástanítást minden fokon, tanítsuk magunk a konfirmándusokat, az ismétlő iskolákat vegyük vallásos gondozásunk alá, a legényeket gyűjtsük ifjúsági egyesületekbe, a házasuló feleket vegyük lelki oktatás alá. Ezek a főbb lelkipásztori teendők a gyermekek és mindkét nemű ifjúság gondozása érdekében. A felnőttek lelki gondozására első sorban az evangélium prédikálását sürgeti, még pedig a tiszta evangélium bibliai és egyszerű hirdetését, vasárnap és ünnepnap délelőttjén prédikáció, hétköznap ós ünnep délutánonként bibliamagyarázat alakjában. Itt az a fődolog, hogy lélekkel ós hittel hirdessük az evangéliumot, azzal a meggyőződéssel, hogy az evangélium Istennek hatalma minden hívő üdvösségére. Másik eszköze a felnőttek gondozásának a presbyteriúm, melyet vissza kell állítani eredeti hivatásába, hogy ne csak adminisztráljon és építkezzék a külső egyházban, hanem a vallás-erkölcsi céloknak is szolgáljon a belső egyházban. Közelebbről szervezni kell a diakónust intézményt minél előbb, hogy ebben és a presbyteriúm arra való elemeiben állandó szerve ós közege legyen az intenzivebb valláserkölcsi munkásságnak s különösen a belmissziói tevékenységnek. A belmissziói tevékenységet a cura pastoralissal kell kezdeni s kiterjeszteni az egyháztagok szerencsés vagy szerencsétlen állapotára, betegségére, házasságára, temetésére s minden jelentősebb életmozzanatára, melyek tapintattal és óvatossággal mind-mind alkalmul kínálkoznak a hívekkel való érintkezésre. Magának a cura pastoralisnak az a titka és ereje, hogy közvetlenül és személyesen minél többet foglalkozzunk az egyes egyháztagokkal. Az egyéni cura pastoralist továbbá ki kell egészíteni a társulati vagy egyesületi úton való lelkigondozással. Erre alkalmas eszközül kínálkoznak a vallásos összejövetelek, az olvasókörök, az énekkörök s az ezekben