Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1894 (37. évfolyam, 1-52. szám)

1894-05-17 / 20. szám

is tárgyaltattak. E magyarázatok a szakmunkák s a használt kézikönyvek szemmeltartásával készüllek, s terjedelmük ellen is kevésbbé szólhatunk. Ha ilyen természetű megjegyzésem még lehet, az magának a beszéd szerkezetének vázlati ismertetésére vonatkozhatik. Nézetem szerint a szerkezet fő pontjainak egészen rövid jelzése szintén elegendő lett volna, egyéb okok mellett azért is, mert annak bővebb ismeretére az előző (VI.) osztály magyar rhetorikai tanulmánya már támpontot nyújt. Még egy észrevételt! A praeparatió végén találjuk a stilisztikai összeállításokat, az író stílusbeli sajátságait, s néhány példában a latinosságokat. Egytől egyig helyes megfigyelések és finom nyelvi distinctiók! Meg lesz ez összeállításoknak az a hasznuk, hogy a tanulók vagy alkalmilag, vagy a beszéd tárgyalásának befejezésével összevetegetik a latin nyelv sajátosságait, idiotizmusait az anyanyelvvel. A vállalatról akarok végül valamit mondani. Első feltétel, hogy egy vállalat prosperálhasson, a jutányos ár. Ez idők szerint nagy a zúgolódás a szülők részéről a tan- és segédkönyvek sokasága és nagy ára miatt. Már most, ha lehetővé akarjuk tenni a klasszikusok olvasásánál célszerű segédkönyvek megszerzését, mérsékelt árat kell megállapítanunk. Ez a cél vezette bizonyára a Singer és Wolfner-céget, midőn a jelen praeparatiót már a szöveggel együtt adta ki, a három füzetet 70 krért. Ha még olcsóbbá lehetne tenni, még üdvösebb volna. Jövőre, min denesetre kívánatos, hogy a többi praeparatiók is egvesíttessenek a szöveggel. Dr. Major Károly. belföld. Az Okor-szigetvidéki »egyházi értekezlet« alapszabályai. C í m. »Okor-szigetvidéki egyházi értekezlet*. I. FEJEZET. Az értekezlet célja és a cél elérésére vezető eszközök : 1. §. Az értekezlet célja: a) a reform, egyházi életben felmerülő fontosabb elvi kérdések ismertetése, megvitatása ez által egyházi közéletünk elevenebbé tételére való közérdeklődés felköltése; b) vallás- erkölcsi kérdések gyakorlati megvalósítására, életbeléptetésére szükségelt intézkedések megbeszélése, tárgyalása; mint pl. a vallás-erkölcsi tanítás, nevelés egész vonalon behatóbbá, intenzivebbé tétele, legény-egvletek, olvasó-körök, szegényeket, árvákat gyámolító intézmények létesítésére irányuló mozgalom kezdeményezése, egyöntetű eljárás módozatainak megvitatása, megállapítás elősegítése: c) a szentkönyv valaminit minden vallásos-erkölcsi, az értekezlet támogatására érdemesnek ítélt, a hit s erkölcsi élet előbbvitelére alkalmas iratok, füzetek, lapok terjesztésének előmozdítása; d) megbeszélése, megállapítása azoknak a módoknak és eljárásnak, melylyel lelkészek, úgy mint minden vallását szerető keresztyén tagtársunk, mint királyi papság, a meglazult vallás-erkölcsi élet felelevenítésére, az eláradt mértékletlenségi, fényűzési és egyházat, nemzetet irtó egyéb bűnök csökkentésére, sőt kiirtására, ezzel a valódi evangyéliomi ker. élet visszaállítására, a haza és társadalom boldogabbá tételére munkálhatnak s kell is munkálkodniok; é) általában megtenni mindent, a mi. mint az emberiség jobbítására intézett — s már feledett — az emberiség Megváltója által felállított szent életirány követelése, az evangelizáció nevében és törekvésében benne foglaltatik. 2. §. E célokat az »egyházi értekezlet« évenként rendesen kétszer, vagyis sürgősség által indokolt esetekben rendkívüli értekezleti közgyűléseken megvitatott értekezések által iránnvzott ker. tevénykenység útján igyekszik előmozdítani, megvalósítani. 3. §. E célok szolgálatában állanak az »egyházi értekezlet * tagjai által fizetendő évi mérsékelt tagdíjak is. II. FEJEZET. Az értekezlet tagjairól, azok jogai és kötelességei. 4. §. Az egyházi értekezlet rendes tagja lehet minden, a vallásos-erkölcsi, fentebb körvonalozott czélok mellett buzgólkodó magyar honpolgár, a mennyiben önálló és az értekezlet, területén, a szentlőrinci közigazgatási járásban lakik, és az 5. §-ban meghatározott tagsági kötelességeket teljesíti. Ily tagokul azonban az értekezleti közgyűlés esetről esetre hozandó határozatával, az értekezlet területén kívül lakó ajánlkozókat is elfogadhat. 5. §. Rendkívüli tagok lehetnek azok, kik az értekezlet céljai iránt érdeklődésüknek anyagi, vagy szellemi támogatással kiváló jeleit adják, vagy a kiket az értekezlet érdemeikért tiszteletbeli tagul választ meg. 6. §. Pártoló tagok, kik a nemes célt egyszer mindenkorra, vagy rendszeresen nem kötelezett adományokkal támogatják. 7. §. Rendes tagok évenként 2 korona tagsági díjat fizetnek s az értekezlet látogatására, céljainak munkálására a belépés által magukat kötelezik. 8. §. Rendkívüli tagok, kik a cél elérését évenként 1 korona befizetésével mozdítják elő. 9. §. A tagság kötelezettsége 5 évre terjed. A tagsági díjak a rendes értekezletek alkalmával, két részletben, előre fizetendők. 10. §. Pártoló tagokul tekintetnek azok, egyesek úgy mint testületek, a kik a cél előre vitelére legalább 20 korona adománynyal járulnak. 11. §. Tiszteleti tagok, a kiket az 1. §-ban körvonalozott célok körül kifejtett kiváló tevékenységükért, az értekezlet választásával megtisztel. 12. §. Mindezen tagok az értekezleti gyűlésen résztvenni, közreműködni jogosultak 13. §. A rendes tagok a gyűlésen való részvételre magukat a belépés által kötelezik is. 14. §. Minden tag köteles a nemes célra szolgáló tevékenységet a maga körében, erejéhez s tehetségéhez mérten kifejteni. III. FEJEZET. Az értekezlet szervezete. A) Az értekezlet tisztviselői. 15. §. Az értekezlet megalakulásakor, valamint minden öt évben s ugyanennyi időtartamra a rendes tagok közül elnököt, alelnököt,, jegyzőt és pénztárnokot választ. A választás titkos szavazás útján történik. 16. §. Az elnök hívja össze és vezeti az értekezlet közgyűléseit, képviseli az értekezletet az egyházi s polgári hatóságokkal szemben. 17. §. A közgyűlés összehívása körlevél útján történik és pedig legalább egy hóval a közgyűlés előtt. 18. §. Elfogadja az értekezés végett történt jelent-