Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1894 (37. évfolyam, 1-52. szám)

1894-05-17 / 20. szám

kezeseket és azok tárgyát legalább két héttel a gyűlés előtt a tagok tudomására hozza. Ha értekező nem jelentkeznék, egy vagy több tagot értekezésre hív fel, mely felhívás elől a tagok rendkívüli okok nélkül ki nem térhetnek. 19. §. A jegyzőkönyvi megállapodásokat a tagok tudomására hozza. 20. §. Az alelnök, elnök akadályoztatása esetén, azt minden elnöki teendőkben helyettesíti. 21. §. A jegyző a közgyűlésről jegyzőkönyvet vesz fel, az értekezések tárgyának s a történt megállapodásoknak hű bevezetésével. A hitelesített jegyzőkönyvet legalább két példányban az elnök rendelkezésére bocsátja. A netaláni kinyomtatandó értekezések nyomtatása felől elnöki utalványozásra gondoskodik. A jegyzőkönyvet a tagok között körözi. 22. §. A pénztárnok beszedi és kezeli a tagdíjakat s adományokat, és azokat a közgyűlés által meghatározott célokra fordítja elnöki utalványozás mellett. A pénzkészletet 5 frton felül postatakarékpénztárig gyümölcsözteti. B) Értelcezleti közgyűlés. 23. §. Az »egyházi értekezlet« a maga céljait az »értekezleti közgyűlések« útján igyekszik megvalósítani, melyek a járás e célra alkalmas s az előző közgyűlés által előre elhatározott helyein a 33. §-ban meghatározott időkben az elnök által hivatnak össze a 17. §-ban meghatározott módon. 24. §. Az értekezletet, ha csak lehetséges, reform, templomi istentisztelet előzi meg. Ellenkező esetben a gyűlés helyiségében éneklés és rövid imával nyittatik meg. 25. §. A közgyűlés tárgyai a 18. §-ban említett módon előre köröztetvén, elnök az értekezőket értekezésük felolvasására, általa meghatározott sorrendben hívja föl. 16. §. Az értekezésben foglalt tárgyhoz minden tag egyszer hozzá szólhat. A szólásra jelentkezőket a jegyző irja fel. A mennyiben az értekezésben indítvány foglaltatik, ellenindítvány is tehető, a midőn ilyenkor a zárszó joga az indítványozókat megilleti. A többség határozata az értekezlet megállapodásául tekintetik ugyan, de csak elvileg; a gyakorlati kivitelben a tagok szabadságát nem érinti. 27. §. Előre be nem jelentett s értekezésben fel nem dolgozott indítványok csak kivételes, sürgős esetekben, és csak a gyűlés engedélyével vétetnek tárgyalás alá. 28. §. Politikai kérdések vita tárgyát nem képezhetik. 29. §. A közgyűlés az elfogadott nemes célú indítványok megvalósítására erkölcsi és a mennyiben teheti, anyagi támogatást is nyújt. A szent célú egyletek és intézmények létesíthetése végett egyes tagjait közreműködéssel bízza meg, hasznos füzeteket ajánl, esetleg ajándékoz s általában mindent elkövet, hogy a jól megfontolt, vallásra ébresztő, erkölcsöt nemesítő intézkedések életbe léphessenek. 30. §. Kívánatos lévén, hogy az egész egyházmegyét felölelő erkölcsi társulat létesüljön, erre nézve mindent elkövet. A megalakulandó e. m. értekezletre képviselőket küld, kik az értekezlet megállapodásainak képviselői, szószólói legyenek. 31. §. A lelkészek és tanítók e szent törekvésben az egyes egyházak képviselői gyanánt tekintetvén, az egyházmegyei közgyűlés azoknak az értekezletre leendő elszállítására az egyes egyházakat ez alapszabályok megerősítésével kötelezi. 32. §. Az értekezleti közgyűlés egy folytában tartatik s egy napnál többet igénybe — rendszerint — nem vehet. 33. §. A rendes közgyűlések a tavaszi és Őszi hónapokban tartatnak, az utóbbi az e. m. közgyűlést megelőzőleg, mindenkor tekintettel arra, hody a nagy területen lakó tagok a megjelenésben, a gyűlésben való részvételben idő rövidsége vagy kellemetlen időviszonyok által, a menynyire ez kikerülhető, ne gátoltassanak. IV. FEJEZET. Az i egyházi értekezlet«-re vonatkozó egyéb rendelkezések. 34. §. Az egyházi értekezlet, mint erkölcsnemesítő egyesület fennállónak tekintetik mindaddig, a míg az ügy mellett buzgó, legalább is öt tagot számlál az elnökön és a jegyzőn kívül. 35. §. Megszűnik az értekezlet, ha az előbbi §-ban említett működő tagja sem leend; a mikor is az egylet vagyona mindenkor a felsőbaranyai ref. lelkész-testületi gyámintézet tőkéjéhez csatoltatik, mint a volt értekezlet által tett alapítvány. 36. §. Ez alapszabályok egyházhatósági jóváhagyás és a felügyeleti jog gyakorolhatása szempontjából a felsőbaranyai ref. e. megyei közgyűlés elé terjesztendők. Elfogadtatott a B.-Sellyén 1894. április hó 11-én tartott első »Egyházi Értekezlet« rendes közgyűlése által. Morvay Ferencz, értekezleti elnök. nekrolog. Hegedűs János. 1821—1894 Az erdélyi ev. ref. egyházkerület nagyenyedi Bethlenfőiskoláját, s benne főleg a theologia akadémiát alig egy évtiz leforgása alatt súlyos vesztések érték. Még sajgott a seb, melyet az oly korán elhunyt, nagy tudományu, lángbuzgóságu Keresztes József halála ejtett, midőn a helyébe lépő Józsa Zsigmondot legszebb reményekkel biztató pár évi működése után, élete tavaszán sírba fektette a halál. Józsa után alig pár hóval, a munkát jóformán meg sem kezdve, egy másik ifjú erő, Kis Albert dőlt ki a munkások sorából. Most pedig, pár nappal ezelőtt, a legöregebb, az erdélyi egyházkerület tanári karának legrégibb tagja, Hegedűs János, az egyháztörténelem professora hagyta üresen székét, melyben 48 éven át szolgálta nemes odaadással. önzetlen munkával, zajtalanul, a magyar protestáns tanügy magas rangú érdekeit. Az erdélyi ref. egyházkerületben kevés ember halála kelthetett volna szélesebb körben őszintébb részvétet, mint épen a Hegedűs János halála. Az egyházkerület lelkészi karában csak igen kevés lehet azok száma, kik »az ő tanítványai« nem valának. Ezek közt pedig bizonyára nincs egyetlen egy, ki az őszinte tisztelet és ragaszkodó szeretet érzelmeit ne vitte volna magával, midőn megválva a szeretett tanártól, rálépett a pályára, hirdetni a szeretetet, a mely kevés emberben jutott követésre méltóbb kifejezésre, mint épen a Hegedűs