Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1894 (37. évfolyam, 1-52. szám)

1894-05-10 / 19. szám

állami és egyéb ösztöndíjakban is, érdemességük s az azokra nézve fennálló szabályok szerint, részesíttessenek. A tantárgyak hallgatására nézve, a szorosan vett theol. tantárgyakat, mint a hit- és erkölcstant, a bibliai nyelveket, a szentiratok ismeretét és magyarázatát, a gyakorlati lelkészet minden ágát, az egyetemes és protestáns, valamint a magyar egyháztörténelmet és a protestáns különleges egyházjogot saját tanáraiktól s theol. intézetünk tantermeiben hallgatván, a theologiai tanfolyamot kiegészítő egyéb tanulmányokat, jelesen a klasszikai és modern s összehasonlító nyelvészeti, bölcsészeti, történelmi, paedagogiai tantárgyakat s esetleg az egyetemes és különös egyházjogot is a kir. egyetem tanáraitól, mint rendes hallgatók hallgathassák. Kívánatosnak, sőt szükségesnek s állami szempontból is megengedhetőnek hangsúlyozza a felirat azt is, hogy, mint a theol. karral bíró minden külföldi egyetemen s legközelebbről a protestáns theologiai karral kapcsolatban álló bécsi cs. és kir. egyetemen is van. theologiai fakultásunk, kapcsolatban az illető egyetemi karokkal, azoknak hozzájárulásával s tényleges közreműködésével, tudori szigorlatokat tarthasson, az egyetem egyéb karaiban fennálló szigorlati szabályok és módozatok mellett; jelesen, hogy a szigorló által kidolgozandó tudori értekezés a tisztán theologiai tárgyak mellett, az általa hallgatott más tantárgyak köréből is vétethessék; a szóbeli szigorlaton pedig a theol. tanárok az illető egyetemi tanárokkal együtt vizsgáljanak s a szigorlat eredményét együttesen állapítsák meg s mindezek alapján az egyetemi theol. tudori rangot és képesítést adhasson. * A vallás szabad gyakorlásáról szóló törvényjavaslat a képviselőház igazságügyi bizottságában is letárgyaltatott. A bizottság dr. Wlasics Gyula előadó javaslatára néhány lényeges módosítást tett a javaslaton. A 7. §-t két részre osztották, új nyolcadik szakaszba foglalván azokat az eseteket, melyekben a megalakulni kivánó vallás felekezet által a vallás- és közoktatásügyi miniszternek jóváhagyás végett bemutatott szervezeti szabályzat jóváhagyása megtagadható. Az eredeti 8-dik §-ba fölveendőnek határozta a bizottság azt a rendelkezést, hogy a szervezeti szabályzat jóváhagyása után megalakult vallásfelekezet mint törvényesen elismert, az állam védelme és főfelügyelete alatt álló nyilvános vallási testületet alkot. A §. utolsó bekezdését akként állapította meg a bizottság, hogy a törvényesen elismert vallásfelekezetek az egyházi adó és egyéb szolgáltatásokat közigazgatási uton s nemcsak bírói ufón hajthatják be. A 16-dik §-ba fölvétetett, hogy törvényesen elismert vallásfelekezet semminemű külföldi vallásfelekezeti testülettől sem állhat egyházi függésben. A 23. §-nak az a rendelkezése, mely szerint, a ki valamely bevett vallásfelkezetbői kilép, a nélkül, hogy más felekezethez csatlakoznék, köteles a kilépés idejéig esedékessé vált egvházi tartozásait annak az egyháznak, melyből kilépett^megfizetni, a törvényesen elismert vallásfelekezetből kilépőkre is kiterjesztetett, l^elvétetett továbbá a szakaszba az a rendelkezés is, hogy a ki valamely bevett vallásfelekezetből kilép, a nélkül, hogy más felekezethez csatlakoznék, tartozik a kilépést követő naptári év végéig az egyházi tartozásokat — amaz összeg erejéig, melyet addig fizetett — megfizetni annak az egyháznak, melyből kilépett. Végül felvétetett az a rendelkezés, hogy a szakaszban megállapított járulékok az illetőnek vagyoni viszonyaihoz képest a községi képviselőtestület, törvényhatósági joggal bíró városokban a tanács által mérsékelhetők. A javaslat többi §-át változtalanul fogadta el a bizottság. * Az egységes középiskola ügyében az országos közoktatási tanács középiskolai szakosztálya utóbbi ülésében következő megállapodásra jutott: 1. Az egységes középiskola egységes kvalifikációt ad. 2. Az egységes középiskolának minden tanulóra nézve kötelező tárgyai: a) Hit- és erkölcstan, b) Magyar nyelv és irodalom, c) Magyarország történelme és földrajza. d) Latin nyelv, e) Német nyely, f) Egyetemes történelem, g) Filozófiai propedeutika. h) Földrajz, i) Természetrajz, k) Kémia, 1) Fizika, m) Mathematika, n) Rajz (valamennyi osztály- ban.) Ezenkívül a testi nevelés tárgyai. 3. A nemzeti tárgyak az eddiginél fokozottabb mértékben tanítandók. 4. Viszonylagosan kötelező tárgyak: görög vagy franczia nyelv. 5. A viszonylagosan kötelező tárgy arra nézve, a ki választotta, épp oly rendes tantárgy, mint a többi. 6. A viszonylagosan kötelező tárgyak négy éven át tanítandók. 7. Az első osztályban csak az anyanyelv (magyar nyelv) tanítandó. A második osztályban a latin nyelv, a harmadik vagy negyedik évben a német nyelv tanítása veszi kezdetét. 8. Arra a kérdésre, hogy 8 vagy 9 osztályú legyen az új középiskola, a középiskolai szakosztály nem tudott megállapodni, ellenben a tanács népiskolai szakosztálya, szavazattöbbséggel a 8 osztályú középiskola mellett nyilatkozott. * A kis-székelyi egyesület a protestánsokról. A tolnavármegyei Kis-Székely katholikus községben, mint Lapunknak irják, megvetette a lábát a protestántizmus. A legutóbbi időben Nagy-Székelyből német és magyar ev. reformátusok (mintegy 70 lélek), Szentlörinczröl magyar ág. evangélikusok (mintegy 20 lélek), kicsiny serege költözött oda s csatlakozott a már ott levő pár protestáns családhoz (jegyző, ispán és erdész). Minthogy a plébános prot. halottra nem harangoztatolt (bár mi prot. mindig harangoztattunk és harangoztatunk ezután is a római kath. halottra), Mányoky Tamás]n.-székelyi magyar ev. ref. lelkész, Keck Endre n.-székelyi német ev. református és Sántha Károly szentlőrinczi evang. lelkészszel egyetértve, gyűjtést indítottak meg harang beszerzésére. Közel 200 forint gyűlt össze s ezt nemcsak protestánsok adták össze K.-Székelyben, Nagy-Székelvben, Szentlőrinczen, Uzdborjádon és a vidéken, hanem a k.-székelyi római katholikusok és izraeliták is. Az adakozók közt van Fonyó László főszolgabíró is Gyönkről, ki szintén r. katholikus. A harangot ápr. 29-én a helyből és vidékről összesereglett nagy közönség jelenlétében ünnepélyesen felavatták, megáldották. Az ünnepélyt a n.-székelyi dalárda nyitotta meg Paul tanító vezetése mellett, ezután Keek n.-székelyi ev. ref. segédlelkész imádkozott németül, majd a szentlőrinczi dalárda énekelte Diebold tanító vezetésével a »Jövel Szentlélek Uristent«, utána Sántha Károly szentlőrinczi ev. lelkész tartott magyar beszédet, János ev. XVII. r. 17. verséből indulva ki, fejtegette a harangok szavát: Az élőket hívogatom, A holtakat elsiratom, A tűzveszélyt eloszlatom. Rámutatott az utolsó részben a harag, a békétlenség tüzére s egyetértésre, békességre intette az egybegyűlt sokaságot. A beszédet alkalmi imával zárta be és felolvasta az adakozást, névszerint is felolvasván a róm. kath. és izraelita adakozókat. A hittestvéries ünnepélyt a szentiőrinczi dalárda fejezte be egy szép alkalmi énekkel. Kis-Székely egyik alkalmas misszió-pontja a protestantis-