Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1894 (37. évfolyam, 1-52. szám)

1894-04-19 / 16. szám

ben. Tagok a választmánybelieken kívül csekély számmal voltak jelen. A közgyűlést dr. Kovácsy Sándor egyes, elnök vezette, ki Szász Károly püspök megnyitó imája után kegyeletes szavakban emlékezett meg hazánk és egyházunk nagy halottjáról, Kossuth Lajosról, kinek halála fölött az egyesület jegyzőkönyvileg fejezte ki részvétét. A választmány jelentéséből, melyet dr. Csengey Gusztáv titkár olvasott fel, örömmel értesült a közgyűlés az egyesület szép haladásáról, melyet a lefolyt évben is tett. Az egyesületnek volt a mult évben 432 rendes és 84 rendkívüli tagja ; szaporodás az előző évhez képest 21. Anyagilag is haladast jelez a mult év. A női választmány által rendezett karácsonyi gyűjtés 161 frttal, a szokásos bál 684 frt 24 krral jövedelmezett többet az előző éveknél. A belügyminiszter a néhai gróf Karácsonyi Guidó-féle alapból 4000 frtot engedélyezett, Fuchs Rudolfné néhai férje emlékére 1000 frtot, hatvani Deutsch Bernátné elhunyt férje nevére 500 frtot, Bodendorfer Sándorné 500 frtot, dr. Takács Lajos 200 frtot, Drexler Béláné 200 frtot, Kéler Napoleon szintén 200 frtos alapítványt tettek. Nagyobb adományok folytak be : a jótékony célú állami sorsjáték jövedelméből 906 frt 49 kr., a »Protestáns Egyházi és Iskolai Lap« gyűjtéséből 586 frt 15 kr., Budapest városától 400 frt, a pesti hazai első takarékpénztártól 300. az első magyar által, biztosító társaságtól 100, Gaál Lajostól 100, a magyar orsz. központi takarékpénztártól 50, az egyesült budapesti takarékpénztártól 50. Bupprecht Káldy Zina úrnőtől 50, egy vidéki közjegyzőtől 80, egy névtelen (rákospalotai földműves-) asszonytól 50 frt stb. A Zámory Kálmán-féle 50 ezer frt hagyaték a folyó évi bevételek között lesz elszámolva. Az egyesület árvaházában a mult évben ellátást és nevelést nyert 100 fiú és leány-gyermek, nevelési segélyben részesült 30—100 frt közötti összegekben 1222 frt 50 kr. erejéig az ország különböző részeiben 22 árva és árvasegélyezési célra a komáromi ev. és ref. gyülekezeteknek kiadatott a Wagner-alapból 240 frt. Az árvaházban nevelt 100 árvának csaknem fele vidéki, a többi fővárosi, a segélyezettek csaknem mindnyájan vidékiek. Az egyesület kiadása volt a mult évben 21,739 frt 83 kr., bevétele 19,580 frt 73 kr. Az egyesület vagyoni állása 1893. december 31-én volt a mintegy 150 ezer frtos Wagner-alappal együtt 327,642 frt 20 kr. Vagyonszaporulat 2795 frt 6 kr. Az úgynevezett továbbképzési intézménynek, azaz a szabály szerint kilépésre érett növendékek továbbképzésének áldásában a lefolyt évben 9 növendék részesült, közűlök 3 ki is tanulta az önkényt választott szakpályát: egy kisdedóvónő, kettő könyvezető lett, 2 fiú-növendék vidéki tanítóképezdébe, 1 leány óvóképezdébe s 3 leánynövendék az árvaházból jár ki szakiskolába. A mult évi 100 árva között 59 fiú és 41 leány; 75 növendék az intézet 6 osztályú elemi iskolájában tanul; a református főgimnáziumba kijár 2, a belvárosi reáliskolába 1, polgári fiúiskolába 8, polgári leányiskolába 13, női ipariskolába 1, a háztartásnál van alkalmazva 1. Az árvaházban, mint e Lapban ennek idején említve volt, f. évi január 1-én meghonosíttatott a fiúk számára a kézügyessági oktatás, az úgynevezett »slőjd« ; a leányok számára a fehérnemű és ruha-varrás és szabás. Azt Guttenberg Pál tanár, ezt két kézimunka-tanítónő tanítja. Az intézet egészségi viszonyai nagyon kedvezők voltak a mult évben is. Az árvák a nyarat Zebegényben, a zöldben töltötték; intézeti orvosként a mult évben is dr. Szontágh Félix működött. A közgyűlés a szép haladásról tanúskodó jelentést örömmel vette tudomásul, a választmánynak a pénzkezelésben a fel mentvényt megadta s egyszersmind a választmány javaslatához képest felkiáltás útján megejtette a választásokat. Az egyesület körül sok éven át kiváló érdemeket szerzett, báró Kochmeister Frigyest és nejét, özv. Székács Józsefnét, özv. Haberern Jonathánnét, özv. Hunfalvy Pálnét és özvegy Zámory Kálmánnét tiszteletbeli tagokká választotta. Az igazgató választmányba beválasztotta Horváth Sándor budapesti ev. lelkészt, a számvizsgáló bizottságba pedig Nádossy György, dr. Jármay Gyula és Grötschel Imre egyes, tagokat. A most lefolyt közgyűlésen felolvasott évi jelentés is bizonyítja, hogy országos árvaegyesületünk évről-évre gyarapszik, erősödik, terjeszkedik. S ezt bizonyára örömmel szemléli minden prot. ember. Mi azonban ezt a fejlődést még erősebnek szeretnők látni. Különösen azt, hogy egyes nemzetiségt és vegyes vallású vidékek alkalmas helyein az országos egyesület erejével támogatva vidéki árvaházak és szeretetházak, alapíttatnának, melyekben az ezer és ezer elzüllésnek induló árva menedéket nyerve, a magyar haza és prot. egyház fiává, leányává neveltethetnék. Részünkről nem szűnünk meg addig zörgetni, mozgolódni, míg a székes fővárosi országos árvaegyesület szavunkat meghallva, kezébe nem veszi a vidéki árvagondozás szervezésének megindítását. Ekkor lesz nevének megfelelőleg igazi »országos* árvaegyesület. Sz. F. A tiszántúli egyházkerület köréből. A tiszántúli egyházkerület közgyűlése április 9. és következő napjain tartatott meg Debreczenben. A közgyűlésen Kiss Áron püspök és Horthy István főgondnokhelyettes elnököltek. Kiss Áron püspök évi jelentésében meleg szavakban emlékezett meg Kossuth haláláról. »Kossuth Lajos — mondá az ősz püspök — életének minden mozzanatában, úgy elért csudás sikereiben, mint a balsors sujtolása alatt, a száműzetés és hontalanság égető fájdalmai között, az igazi protestáns nagyság mintaképe gyanánt ragyog, örök dicsőségére hitelveinknek, örök büszkeségére a magyar protestantismusnak.« A közgyűlés egyhangúlag hozzájárult a püspök előterjesztéséhez. Az egyházpolitikai kérdésekről szóltában, a püspök azt mondá: »Egyházunk a maga Szentíráson alapuló hitelveinél fogva csak bizalommal tekinthet e küzdelem óhajtott diadala elé, mert a liberalizmus győzelme a mi győzelmünk is. s minél inkább vérévé válnak az igazi felvilágosodás és szabadság eszméi egész nemzetünknek, annál inkább várhatni,