Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1894 (37. évfolyam, 1-52. szám)

1894-04-19 / 16. szám

hogy a teljes jogegyenlőség a hitfelekezetek közt is meg­szilárdul. Legyünk azért erős hittel és jó reménységgel*. A különböző bizottságok megalakítása u^ín hosszas vita indult a beregi esperesválasztás ügyében, melyre vonatkozólag a kiküldöttvizsgáló bizottság bár több sza­bálytalanságot konstatált, a közgyűlés a pro et contra történt felszólalások meghallgatása után szavazattöbbséggel mégis az előadó Tóth Sámuel azon indítványát fogadta el, hogy a választás erősíttessék meg A beregi esperes tehát SütÖ Kálmán b.-somi lelkipásztor. Lapunk régi munkatársa. Az új Egyházi törvények végrehajtásának módoza­tairól szóló rendszabály-tervezetet a közgyűlés némi eszme­csere után elfogadta. Nevezetes benne, hogy a kisebb gyülekezetekben a vagyoni ügyek intézésére a teljes köz­gyűlés, a nagyobb gyülekezetekben pedig képviseleti gyűlés szerveztetik. Az egyházkerület gyülekezeteinek összes sza­vazata az eddigi 583 helyett 743 lesz. A második napi ülésen főként iskolai ügyek voltak szőnyegen. A debreczeni főgimnáziumi tanárikar javaslatára az igazgatóságról és tanári állásáról is lemondott Tüdős János helyére igazgatónak 6 évre egyhangúlag megválasz­tották Dóczy Imre főgimnáziumi tanárt. Egyszersmind szerveztek egy új classicaphilologiai tanszéket, melynek betöltését a nyáron rendkívülileg összehívandó tanár­választó küldöttség eszközli, mely tudvalevőleg az egyház­kerület és a debreczeni eklézsia 8—8 tagjából szokott megválasztatni. A debreczeni tanítóképeedében szervezett rajztanári tanszék betöltésére megalakulván a tanárválasztó küldött­ség, az bejelentette, hogy három pályázó jelentkezett, ú. m. Bakos Tibor nagy-kőrösi, Krisztiani István szentesi és Dékáni Árpád halasi tanár. A beadott 16 szavazat közül Bakos Tibor 15-öt, Krisztiáni 1-et kapván, Bakos a tanítóképezde rendes tanárává megválasztatott. Az egyházkerületi világi aljegyzői állásra beérkezett 553 érvényes szavazatból 318-al dr. Baczoni Lajos debre­czeni jogtanár választatott meg s másnap a hivatalos esküt le is tette. A dr. Török József halálával megüresedett orvos­tanári tanszék ideiglenesen dr. Tüdős Kálmán-nal töltetett be. Búzás Pál jogtanár kértére, ki huzamosb idő óta betegeskedik, tanszékét Des Combes Henrik és Takács Ferencz ügyvédek látják el helyettesi minőségben. A debreczeni jogakadémián a tanárikar előterjesztése szerint két új tanszék volna szervezendő. A közgyűlés a javaslat értelmében átír Debreczen városához, hogy általa a főiskola fejlesztésére már megszavazott 100 ezer frtot vagy ennek 5%-os kamatját tegye folyóvá. Az »Őrálló* szerkesztője által kért subvenció tárgyá­ban a közgyűlés kimondja, hogy ily célra nincs pénz­alapja, még a Debreczenben szerkesztett prot. lapnak sem adhat segély; de erkölcsi támogatását szívesen megigéri s e végből az esperesek fel fogják szólítani a gyülekezetek elöljáróságait, hogy támogassák a »Őrálló «-t, mely a protestantismusnak hasznos szolgálatokat tesz. A baptisták, nazarénusok ügyében kiadott miniszteri rendelet tárgyában elfogadtatik a bihari egyházmegyének azon indítványa, hogy felirat intéztessék a vallásügyi miniszterhez az iránt, hogy mindaddig, míg a baptisták és nazarénusok törvényes formában ki nem lépnek a ref. egyházból: köteleztessenek a ref. lelkészi, tanítói és egyházi terhek viselésére. A harmadik napi tárgyak között a legfontosabb a tanítói fizetések rendezése, melyre vonatkozólag a köz­gyűlés felhívja az egyházmegyéket, hogy a tanítói fize­téseket a törvényben előirt 300 frt minimum és 250 frt korpótlék alapján haladéktalanul eszközöltessék; a nagy­bányai egyházmegye 400 frt minimumot ajánló indítványa mellőztetett. A negyedik napon kiválóan fontos ügy volt a tiszán­túli gimnáziumok kerületi felügyeletéről szóló1 szabály­rendelet, melynek lényege az, hogy külön díjazással egyház­kerületi felügyelői hivatal szerveztetik. Tiszántúli. Első egyházi értekezlet Felsőbaranyában. Az evangelizáció eszméje, melynek ez a Lap a megindítója és fő-fő szószólója, mind nagyobb tért hódítva terjed, áthatván nemcsak nekünk protestáns lelkészeknek — kiknek ez életkérdés — hanem világi urainknak kebelét is. Ennek tanúbizonysága az a jelentőségteljes esemény, hogy felsőbaranyai egyházmegyénk területén, Morvay Ferencz egyházmegyei tanácsbiró és főjegyző lelkes felhívására megalakítottuk »Okor-sziget-vidéki egy­házi értekezlet* nevezete alatt az első felsőbaranyai egy­házi értekezletet, folyó év és hó 11-én Baranya-Sellyén. Még a mult 1893-ik év november havában bocsá­totta ki Morvay Ferencz emlékiratát, melyben a beállandó változások, hogy készületlenül ne találjanak bennünket, a sziget- és okor-vidéki lelkészeket, tanítókat s az eszme iránt lelkesülő minden nemes emberbarátokat tömörülésre hívja fel. A felhívás nem volt a pusztában kiáltó szó! Megértettük a kor intő szavát, az ige testet öltött, és az értekezlet megalakult. A felhívásra megjelent 20 lelkész, néhány tanító- és világi uraink közül is egy hithű protestáns, Fazekas Sándor földbirtokos és a felsőbaranyai egyházmegye világi tanács­birája. A lelkészek között ott volt egyházmegyénk új esperese, Dányi Gábor. Az értekezletet az összehívó Morvay Ferencz nyi­totta meg, felhiván egybegyűlteket a 37. dicséret 1-ső versének eléneklésére, miután Bosznai Sándor egyház­megyei tanácsbiró úr, szívből jövő s szívhez szóló imája következett, melyben Isten áldó és óvó kegyelmét esdi az összegyűlt értekezletre. Majd Kimithy Lászlót a kor­elnöki és Józan Sándort a korjegyzői szék elfoglalására felhiván felolvassa az általa kidolgozott alapszabály terve­zetet, melyből én, meglévén győződve arról, hogy ez alap­szabálytervezetet maga a kidolgozó részletesen ismertetni fogja, csak az értekezlet célját említem fel. Az értekezlet célja: a) a reform, egyházi életben felmerülő fontosabb elvi kérdések ismertetése és megvitatása; b) a vallás­erkölcsi élet intenzivebbé tételére ú. n.: legényegyletek, olvasó-körök, szegényeket, árvákat gyámolító intézmények kezdeményezésére és támogatására irányuló mozgalmak kezdeményezése; c) a hit és erkölcsi élet előbb vitelét célzó vallásos füzetek terjesztésének előmozdítása stb. Melyet hogy az értekezlet meg is valósíthasson, alap­szabályilag csekély tagsági díj fizetése is elfogadtatott. Az alapszabálytervezet elfogadása után következett a tényleges megalakulás, megválasztván az értekezlet az alapszabályok értelmében tiszti karát 5 évi idő tartamra.

Next

/
Thumbnails
Contents