Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1894 (37. évfolyam, 1-52. szám)

1894-04-05 / 14. szám

lati díjat fizetnének az olvasók. A könyvtárra való közvetlen felügyeletet a lelkésznek kellene elvállalni, valamint neki kellene a könyveket beszerezni, illetve a beszerzendő munkákat kijelölni. Az olvasási kedv fokozása végett üdvös dolog volna olvasó-köröket szervezni. Az egyházközségi könyvtárakat a néhol már meglevő iskolai könyvtárakkal is kapcsolatba lehelne hozni. Az egyházközségi könyvtárak szervezése ügyében minél szélesebb körű irodalmi és társadalmi akciót kellene indítani. A vallás-erkölcsi élet fejlesztésére nézve kétségtelen fontosságú ügyben az egyházi sajtónak minden ágában agitációt kellene kezdeni. A kik e tekintetben immár tényleges tapasztalatokkal bírnak, közöljék ezeket egyházi lapjainkban a közönséggel. Másfelől a lelkészi és egyházi értekezletek tegyék bizalmas eszmecsere tárgyává az egyházközségi könyvtárak szervezésének ügyét. A budapesti lelkészek értekezlete a tél folyamán, alólirott kezdeményezésére, két tanácskozmányában behatólag megvitatta ezt a belmissziói kérdést, és egyik alföldi gyülekezetünk felkérésére könyvjegyzéket is állított össze egy parókbiális könyvtár számára. E mellett azt is elhatározta a fővárosi lelkészértekezlet, hogy konkrét indítvány alakjában felkeresi a Magyar Protestáns Irodalmi Társaság igazgató választmányát, hogy vegye kezébe a parókbiális könyvtárak szervezésének ügyét; intézzen vagy közvetlenül vagy az egyházkerületek útján buzdító felhívást a gyülekezetekhez; készítsen alkalmas könyvjegyzéket parókhiális könyvtárak számára stb. stb. Mi hírlapírói tisztünkből kifolyólag a kérdés fontosságáról való erős meggyőződéssel s teljes bizalommal kérjük és figyelmeztetjük a gyülekezetek pásztorait és elöljáróit, terjeszszék ki hit- és erkölcsgondozó figyelmöket az egyházközségi könyvtárak ügyére. Hathatós védő eszközt szereznek ezzel az egyház és a keresztyénség és részben a maguk számára azok ellen a sokféle kísértések és megpróbáltatások ellen, melyeknek híveink a vakhit és hitetlenség részéről hova-tova nagyobb mértékben ki lesznek téve. Egy jóravaló parókhiális könyvtár valóságos fegyvertár az egyházak kezében a hitetlenség és erkölcstelenség ellen. Használjuk fel ezt a fegyverkészletet is, úgy mint a XVI. és XVII. századbeli elődeink tevék! Oly időben élünk, melyben az egyházi élet intenzivebbé tételének minden eszközét kézbe kell vennünk és bátran forgatnunk. Sz. F. ISKOLAÜGY. A népoktatás állapota hazánkban. VII. A tanítóképezdékröl. A tanítóképzés állapota az 1891/92-iki tanévben lényeges változást nem mutat. A felekezeti képző intézetek csekély kivétellel a jelentés szerint nem állanak azon színen, a hol az államiak. Első hiányuk az, hogy nem mindenik képző intézet szerveztetett teljesen önálló intézet gyanánt. Ilyenek: a római kath. zárdai tanítónő-képezdéknek majdnem mindegyike, továbbá a nagyváradi g. kath , a nagyenyedi ev. ref., a felsőlövői, beszterczei, brassói, selmeezbányai, a szarvasi, segesvári, nagyszebeni, medgyesi ág. ev. tanítóképző-intézet. Második hibájuk az, hogy a legtöbbnek nincs önálló gyakorló iskolája, ha van is a hitközség engedelmébői, az nem áll a tanítóképezde igazgatójának paedagogiai gondnoksága alatt az intézettel szerves összefüggésben s így benne a törvény szándéka sem érvényesül teljesen. Harmadik hibájuk, hogy a tanárok nagy része kisegítő, óraadó: a rendes tanárok egy része túl van halmozva órákkal, még sem élhet kizárólag a tanítóképzés ügyének, mert igen kevés a javadalmazás. A 25 állami intézet közül 1.8 férfi. 7 nőket képző volt. Elemi van 17 férfi és 5 női intézet. Egy állami polgári tanítóképző intézet van a férfiak, egy a nők részére. Rom. kath. tanítóképző intézet van, elemi férfi 14, elemi nő 9, 1 polgáriskolai. Görög kath. 4. Görög kel. 4, Ev. ref. van 3. ág. ev. 10. A tanítóképző intézetekben összesen 4915 növendék volt; fiúnövendék 8378, nő 1537. Ezen tanévben összesen 2793 növendék részesült különféle segélyezésben ; az e czélra fordított költség 243,654 frtra rúgott. Ez összegből jutott a 25 állami intézetben 1.812 növendék közül 1421-nek 156.153 frt, — a felekezeti képezdékben 2575 tanuló közül 1372-nek 87,105 frtnyi segély. Átlagos segélyezés egy-egy növendékre az államiakban 109"9 frt, a felekezetiekben 63'7 frtnyi évi segély. A 71 tanítóképző-intézetben összesen 238 tanfolyam volt. Tanítással 712 tanár foglalkozott. A létszám 27-tel emelkedett. A tanárok közül 342 rendes és 97 segéd tanári minőségben volt alkalmazva Óradijas tanár 157, hitoktató 116 volt. A jelentés ezután a tanítóképző-intézetek tanfolyamait és tantermeit hasonlítja össze. »A legszomorítóbb állapot létezik azonban első sorban is a selmeezbányai ág. hitv. ev., azután a hasonló jellegű felső-lövői és szarvasi képezdéknél.« »Nem sokkal különb állapot mutatkozik az erdélyrészi ág. hitv. ev. intézetekben.* A tanítóképző-intézetek fentartási költségeire vonatkozólag csak 67 intézet küldött be kimutatást. E szerint a 67 intézet összes szükséglete 1.052,030 frt. Ez összegből jutott: a) a 18 állami férfi képezdére 422,746 frt. b) a 7 » nő » 312.867 > c) a 14 r. kat. férfi » 86,117 » d) a 10 » » nő » 57,066 » e) a 4 g. kat. férfi » 17.339 » 0 a 4 g. kel. » » 43;

592 » g) a o O ev. ref. » » 35,327 > 10 a 10 ág. ev. » » 55,531 » i) az 1 izr. > » 21,385 » Az 1891/92. tanévben, 66 tanképesítő vizsgálatot sikerrel kiállotta 989 jelentkező: ezek között 381 mint