Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1894 (37. évfolyam, 1-52. szám)

1894-04-05 / 14. szám

magántanuló vizsgázott. Okievet nyert: elemi iskolára 630 férfi, 264 nő, polgári iskolákra 60 férfi 35 nő. A magántanulók túlnyomó része felekezeti iskolákban szerezte oklevelét, miből a jelentés azt következteti, hogy ezek az intézetek vizsgálataiknál rendszerint enyhébb mértéket alkalmaznak. Talán nem mindannyian! A tanítóképző-intézetek reformálásáról hasábokra terjedő cikkeket, javaslatokat, tervezeteket hoznak a nevelésügyi lapok, a mi azt igazolja egyrészről, hogy a gyökeres javításokra szükség van, másrészről hogy a reformálást a tanügyi kormány is komolyan akarja. Ha egységes tanítónevelést lehetne behozni, az volna üdvös, áldásos! De ha a reformálás csak az állami tanítóképzőintézetekben érvényesül; a felekezetek továbra is toldoznifoldozni fogják e fontos ügyet, akkor a jelentés azontúl is csak panaszokat halmozhat egyre-másra örvendetes javulást, haladást jelző tények helyett. Adja Isten, hogy ne ügy legyen. A kisdedóvásról. A kisdedóvó-intézetek száma és jellege. Ilynemű intézet összesen 1256 volt; egy év leforgása alatt 375-tel szaporodott, ez az előbbi évhez képest 42'56%-nyi emelkedés, mi mindenesetre örvendetes tény. Magyarországot »újból meghódítani«, azaz a magyar nyelvet, szellemet terjeszteni, megizmosítani csak is úgy lehet, ha e műveletet az alapokon a kisdedóvóknál, népiskoláknál kezdjük. A kisdednevelésre már e szempontból is semmiféle anyagi áldozat sem lehet eléggé nagy; mennél több, annál jobb, mert a közös anyát, a hazát izmosítjuk, erősítjük vele. Tulajdonképeni kisdedóvó volt 771, állandó menedékház 54, nyári menedékház 431. Számszerint legtöbb ilynemű intézetet a községek tartottak fent. A kisdedóvó-intézetekben 102,649 óvodaköteles gyermek részesült törvényszerű gondozásban. Egy év alatt a létszám 28,822-vel szaporodott. Fiúgyermek 48,647, leány gyermek 52,002 volt. Óvodai szolgálatot teljesített 2296 nevelő egyén, ezek között 864 okleveles, 506 nem képesített. 926 óvó dajka található. Az okleveles óvók száma 205 fővel szaporodott. Rendes óvó 1040, segéd 330. kisegítő 926 volt. Érdekes, hogy 1040 rendes óvó között 864 okleveles van. Nem szerint 63 férfi, a többi nő. A magyar nyelvet 1.266 bírta, kévéssé beszélte 56, magvarúl nem tudott 48. A magyar kisdedóvók száma egy év alatt 286 tal növekedett. Foglalkozási nyelv szerint: 1089 magyar, 35 német, 45 román, 1 tót, 4 szerb, 1 horvát, 1 olasz, 30 németmagyar, 3 román-magyar, 30 tót-magvar, 11 szerb-magyar 1 horvát-magyar, 2 olasz-magyar, 1 magyar-német-román, 2 magyar-német-dalmát kisdedóvó volt. Az alapítványok összege 3.020,260 frt értéket tesz ki, egy évi vagyonemelkedés 257,102 frt. E tények szerint a kisdedóvás ügye hatalmas lendületet vett; virágozzék is, hogy legyen a hazának sok jó, önálló gondolkozású, művelt polgára. Isten áldása lebegjen a kisdedóvás felett! A népiskolai kir. tanfelügyelőit működéséről. Ezúttal első sorban szól a miniszter úr a t. képviselőház óhajához képest a tanfelügyelők hivatalos működéséről is. A tanfelügyelők működését nyilvánosságra hozni czélszerű intézkedés; mert tisztelet a nagyszámú kivételeknek, vagy a kinek nem szűre, ne vegye magára, ez állás egyiknek-másiknak csak eszköz, a czél kényelmes megélhetés. Mentsvár, sőt talán ez is megesik, hogy akarata ellenére jut bele némelyik. Hogy az ilyenek nem sokat lendítenek a népnevelés ügyén, az gondolható. Pedig a jó, szakértő tanfelügyelet, elengedhetetlen kelléke a népnevelés ügyének. A tanfelügyelők működését 4 főbb iránypontból világítja meg a miniszter úr, ezek a következők : iskolai látogatás, irodai munka, előadói szereplés a közigazgatási gyűléseken, végre a társadalmi téren való tevékenység. Az ország 64 tanfelügyelője a 16,917 iskola közül meglátogatott 5761-et vagy negatív eredményt mutatva fel 11.256 iskolát nem látogattak meg a múlt évben, ennyi iskolában nem gyakoroltatott közvetlen állami felügyelet. A 25.505 tanító közül csakis 9945 tanító munkássága ügyeltetett meg. Bíz ez nem kedvező állapot. Az ország egyetlen iskolájának sem volna szabad egy év leforgása alatt látogatatlanúl maradnia. Nem azért, mintha a tanítók nagy többségét oly hivatalnokoknak tekinthetnők, kik csak hivatalos szigorú felügyeletet alatt végzik el lelkiismeretesen teendőiket; de vannak nemzetiségi tanítók, kiknek működését igen szigorúan kell ellenőrizni, más részről az iskolát fentartó hatóságokra, a tanügygvel foglalkozó községi elöljárókra nagy hatással van az. ha tudják, hogy iskoláik éber állami felügyelet alatt állanak. De be kell ismerni azt is, hogy e kevés látogatás nem épen csak a tanfelügyelők hibája. Sok az ő teendőjük. Égy némely tanfelügyelő ügykörébe jóformán annyi község esik, a mennyi egy esztendő napjainak száma, ezenkívül irodai elfoglaltság, előadói, társadalmi szereplés is igénybe veszi idejét. Úijá kell szervezni a tanfelügyeletet. Egy megyei főtanfelügyelőhöz több járási tanfelügyelőt kellene beosztatni, kik szakavatott kiváló tanítók volnának, ez utóbbiak főleg iskolalátogatással foglalkoznának stb. stb. A szaklapok hasábokat írnak e reformokról! A kir. tanfelügyelők az iskolákon kívül 389 kisdedóvódát, 140 menedékházat, 71 tanító- és óvóképzőt látogattak meg. Egy-egy tanfelügyelői iroda átlag mintegy 2000 ügvdarabot intézett el, mi tekintetbe véve, hogy az irodákban állandóan 109 — 110 egyén van a tanfelügyelőkön kívül alkalmazva, hogy 40% alig esik érdemleges elintézés alá nem sok, már e hivatalok ez évben nem voltak túlterhelve irodai munkával. A közigazgatási üléseken a tanfelügyelők mint szakelőadók által 12.705 ügvdarab dolgoztatott fel. Összesen: 139,905 igtatókönyvi szám intéztetett el a tanfelügyelői irodákban. A tanfelügyelők 178 tanítói és 607 másnemű társadalmi gyűlésen vettek részt. Eperjes. Simkó Endre, tanitóképző-int. tanár. T Á R C Z A. Az 1843 44-ik évi vallásügyi tárgyalások. Nagybecsű forrásmunka hagyta el nem rég a sajtót.* Kovács Ferencz Hódmezővásárhelyi birtokos s anyaszentegyházunk áldozatkész tagjának minap megjelent Naplója. Ennek alapján be kívánjuk mutatni olvasóinknak az 1843/44-iki vallásügyi érdekes tárgyalásokat. Nem utolsó érdekű azonban a »Napló« kiadásának a története sem. * »Az 1843/44-ik évi Magyar országgyűlési Alsó Tábla Kerületi Üléseinek Naplója«. Szerkesztette és saját költségén kiadta Kovács Ferencz, Budapest, 1893/94. I — III köt. ára kötetenként 5 frt. Franklin társulat nyomása.