Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1894 (37. évfolyam, 1-52. szám)

1894-03-29 / 13. szám

ev. reform, felekezeti tanítók, a kik rendszeresített tanítói állást töltenek be és az előbbi 1 —4. pont alatt felsoroltak közé nem tartoznak. \ 6. A közgyűlést a fenti 1—5. pontban említett tagok alkotják; részvételi, tanácskozási és indítványozási joggal minden tag bír, de szavazati jogot csupán a rendes és a tiszteletbeli tagok gyakorolhatnak. 7. A fenti 1—-4. pont alatt elősorolt tagok csak az esetben gyakorolhatják jogaikat, ha az egyesülettel szem­ben semmi íizetési hátralékban nincsenek. 8. Szavazatát az (írre jogosított tag csak személye­sen gyakorolhatja és csupán egy szavazattal bírhat. 9. Közgyűlésekre a tagsági joggal bíró ev. reform, tanítótestületek (egyesesületek) 20—80 tagig egy (1). 30—60 tagig két (2), 60—100 három (3), 100 tagon felül négy (4) képviselőt küldhetnek, kik a rendes tagokkal teljesen egyenjogúak — Húsz (20) tagnál kevesebbet szám­láló tanítótestület (egyesület) szavazati joggal biró kép­viselőt nem küldhet. 10. A rendes, alapító, pártoló és működő tagok belépési szándékukat az elnökségnél vagy titkárnál jelentik be; kik gondoskodnak arról, hogy az illetők a tagok nyil­vántartási jegyzékébe beigtattassanak és a megfelelő tag­sági igazolványnyal elláttassanak. 4. §. A köz gyűlésekről. 1. Az egyesület minden három évben egyszer köz­gyűlést (nagy gyűlést) tart, melynek tárgysorozatát, napját és helyét a valásztmány állapítja meg. 2. A közgyűléseken tárgyalandó fontosabb javas­latok és tételek kimerítő tájékozással a hazai ev. reform, tanítótestületek (egyesületek) részére legalább három hóval előbb megküldendők, illetve a hivatalos közlönyben vagy ennek hiján más tanügyi lapban közzéteendők. 3. Rendkívüli közgyűlés tartatik, mikor az elnökség vagy a tisztikar többsége szükségesnek látja, továbbá a választmány két harmadának határozata vagy kiván­ságára; végül a rendes tagok egyharmadának (^g), illetve a tagsági joggal bíró tíz (10) ev. reform, tanítótestület (egye­sület) kívánatára, az ok és cél megjelölése mellett. 4. A közgyűlések meglehetőleg felváltva az öt ev. reform, egyházkerület területén tartatnak. 5. A közgyűléseket megtartások előtt legalább egy hóval az elnökség hívja öszsze, a tanügyi és más lapok útján. A tárgysorozat a meghívón közlendő. 6. A közgyűlés, tekintet nélkül a megjelent tagok számára, határozatképes és végzéseit egyszerű szavazat­többséggel hozza. 7. A közgyűlés tárgyai: a) két elnök (az egyik működő tanító) két alelnök, egy titkár, két jegyző, egy pénztárosnak három (3) évre; negyven évre (40) választmányi tagnak szintén három évre titkos szavazással megválasztása. Szavazatok egyen­lősége esetében sorshúzás dönt. b) Javaslatok és tételek a vallásoktatásra vonat­kozó kérdések s a vallás-erkölcsi élet ápolását elősegítő eszközökről; egyház-alkotmányi és népiskolai ügyek, a mennyiben azok az ev. ref .tanítót mint nevelőt s oktatót közelebbről érdeklik. c) Törvényes úton és megengedett eszközökkel oda hatni, hogy az egyesületnek a 2. §-ban körülírt eélja eléressék. d) A számadásokra vonatkozó választmányi jelen­tések alapján a fel mentvény megadása vagy megtagadása, illetve a felülvizsgálás elrendelése. e) Elnöki előterjesztések, választmányi és titkári jelentések, benyújtott javaslatok és indítványok feletti hatá­rozathozatal. f) Az ev. reform, tanítóság nevében és képviseleté­ben az illetékes hatóságokhoz fölterjesztések tétele, illető­leg a választmány vagy elnökségnek megbízása felterjesz­tések tételére. g) Hivatalos közlöny alapíátsa és fentartása iránti intézkedések, illetve a választmánynak ezzel megbízása, vagy valamelyik tanügyi lapnak hivatalos közlönyül elfo­gadása. h) Az alapszabályok megváltoztatása, vagy az egye­sület feloszlása iránti határozatok, melyeknek érvényessé­géhez azonban megkívántatik, hogy az egyesület tagjainak féle jelen legyen, s ezeknek kétharmad (2 /3 ) többségével hozassék; esetleg egy külön ez okból összehívott későbbi közgyűlés által szintén kétharmad (2 /3 ) szótöbbséggel mon­dassék ki. i) Tiszteletbeli tagok választása. k) Jegyzőkönyv-hitelesítő bizottság kiküldése. 8. Minden közgyűlés csak azon tárgyak fölött hatá­rozhat, melyek a tárgysorozatba előzőleg felvétettek ; kivé­telnek csak különösen fontos és sürgősségi esetekben van helye, 9. A tanácskozás csak magyar nyelven engedtetik meg. 10. Politikai színezetű ügyek; felekezetek közt fen­forgó vitás kérdések, magán panaszok és sérelmek nem tárgyalhatók. 11. A közgyűléseken megjelenő tagok szavazati joguk érvényesítésére rendes tagsági jegyöket, a testületi kép­viselők megbizó levelöket a gyűlés alkalmával a jegyzők­nek bemutatni kötelesek. 12. Az egyesület tisztviselői, esetleg választmányi tagjai is, minden közgyűlés vagy választmányi ülés alkal­mával személyenként négy korona (4 k.) napdíjban és nyolc korona (8 k.) utazási átalányban részesülnek az egyesület pénztárából. 13. A gyűlések jegyzőkönyve az elnök és jegyzők közbejöttével az illető gyűlés által megbízott három (3) jelenlevő tag által a gyűlést követő napon feltétlenül hite­lesíttetik és legkésőbb egy hónap alatt hivatalos közlöny­ben vagy más űton nyilvánossá tétetik. 5. §. Az állandó választmányról. 1. Az állandó választmány áll két elnök, két alelnök, titkár, két jegyző, pénztáros és negyven (40) választmányi tagból. Ez utóbbiak háromnegyed (s /4 ) részben csak mű­ködő ev. reform, tanítók és egynegyed (V4 ) részben más téren működő tanférfiak és tanügybarátok sorából vá­laszthatók. 2. A választmány elnöke mindenkor az egyesületi elnök ; jegyzőit maga választja. 3. Választmányi üléseken a tagsági joggal biró evang. reform, tanítótestületek (egyesületek) képviselők által sza­vazati joggal vehetnek részt. 4. A választmány teendői, jog- és hatásköre: a) Minden évben legalább egyszer gyűlést tart és azon az egyesület ügyeinek előbbre viteléről tanácskozik. b) Saját kebeléből megválasztja a számoltató bizott­ságot és ennek jelentését felülbírálja. c) Előkészíti a közgyűléseket, kitűzi azok tárgyait, kijelöli az előadókat, megállapítja a gyűlés helyét és idejét. d) Minden egyesületi közgyűlésre az öt egyházkerü­let püspökei, főgondnokai vagy az ev. reform, felekezet más kitűnőségei közül egyet védnökül felkér és gondos­kodik arról, hogy a gyűlések komoly ünnepély jellegével bírjanak.

Next

/
Thumbnails
Contents