Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1894 (37. évfolyam, 1-52. szám)

1894-03-29 / 13. szám

nézni, hanem az már hazánk elleni bűn, hogy oly tanítók is megtűretnek, a kik a magyar nyelvet nem tanítják, nem bírják. Magyar földadta kenyeret enni, vizet inni, a magyar haza testén élősködni és eme végtelen jótéteményekkel szemben a haza nyelvét nem tudni, nem tanítani, csak nálunk lehet. Hát nincs az államnak elég hatalma egy ily tanítóval szemben? Vagy tanulja meg annak a hazának, melynek mindenét köszönheti, a nyelvét, vagy mondjon le állásáról! A nemzetiségek dédelgetése egyenlő az állami hatalom gyengeségével, erélytelenségével. Az oktatás céljaira volt 16,917 népiskolában 25,268 terem; évi gyarapodás 40 terem. Hogy az összes tankötelesek számára elegendő tanhelyiség legyen, a tantermek számát legalább 2500-al kellene szaporítani, VI. A tanítókról, Az 1891/92-ik tanévben mindent összevéve volt: a) szervezett tanítói állomásunk 25,622, b) azonban népiskolai tanítóinak száma csak 25,505 volt. Tavaly 309 szüntető állomás volt, az állapot határozottan javult, mert e szám 192-vel apadt. Törvényszerű tanképesítéssel bírt 22,521 tanító, vagyis 88-30%, oklevéllel nem bírt 11'70%, vagyis 2984. E téren is javulás állott be, a képesített tanítók csoportja 388 egyénnel szaporodott, míg az ellenkező csoport 16-tal fogyott. Képesítés szerint megnevezve volt: állami képesített 1748, nem képesített 32, községi képesített 4182, nem képesített 187, róm. kath. képesített 7470, nem képesített 928, görög kath. képesített 1530, nem képesített 611, g. kel. képesített 1657, nem képesített 511, ev. ref. képesített 2635, nem képesített 409, ág. ev. képesített 1909, nem képesített 257, unitárius képesített 42, nem képesített 17, izr. képesített 1016, nem képesített 24, magán képesített 260, nem képesített 5, társulati képesített 72, nem képesített 3. A betöltött 25,505 tanítói állomás közül 22.500 (88"22°/o) rendes, 3005 (H'78%) segéd tanító által foglaltatott el. Férfi tanító volt 21.918, nő-tanító pedig 3587 állomáson. A férfi tanítók száma csak 223-mai, ellenben a nő-tanítóké 149-cel szaporodott. Általában véve növekedett úgy a férfi, mint a nő-tanítók száma az államnál 28, illetve 29, a községnél 58-34, a r. k.-nál 117—66, a g. kel. 10—15, ez ev. ref.-nál 7—7, az ág. ev. 9—8, az izr. 1 —4-el. A magyar nyelvet oktató képességgel bírta 23-839 (93-47%), nem bírta 1601 6'28% tanító. E szám az egyes iskolák között így oszlik meg: 1) állami isk. a magy. nyelvet bírta : 1780 nem birta : 0 .2) községi » 418-» 187 3) r. kath. » » 8071 » 3i7 4) g. kath. » » » 1860 » 281 5) g. kel. » » •t/ 1634 » 534 6) ev. ref. » » 3043 » 1 7) ág. ev. » » » 1899 » 267 8) unit. » » T> 59 » 0 9) izrael. » > » 1036 » 4 10) magán » » 255 » 0 11) társul. » » 75 » 0 Az alkalmazásban levő tanítók és 1034; óvó közül 17.334' tanító és óvó vétetett fel az országos tanítói nyugdíjintézetbe. Kiosztatott 5059 nyugdíjra és segélyre jogosult tagnak 400.060 frt 27 kr. Simkő Endre A magyar ev. reform, tanítók országos egyesülete alapszabályai. 1. §. Az egyesület címe: >A magyar ev. reform, tanítók országos egyesülete.« 2. §. Az egyesület célja: a) A magyarországi ev. reform, felekezeti tanítók összeségét országos egyesületbe gyűjteni és bennök az összetartozás érzetét növelni. b) A tanítás és nevelés elméleti s gyakorlati tökéletesítésén kívül az egyházias szellemet ébren tartani; ősi intézményeink iránt a meleg érdeklődést fejleszteni ; az ev. reform, egyház lelkészei s más hivatalos tényezői irányában a testvéries jó viszonyt ápolni és fokozni. c) Az egyház és iskola életében napirendre kerülő kérdéseket figyelemmel kiséri; minden olyan általános köznevelési és közoktatási kérdéseket, melyek a tanügyet, iskolát és tanítót érdeklik, tárgyalás alá venni és azokban véleményt mondani; az új rendezkedéseknél az ev. reform, felekezeti tanítók helyét és ténykedési körét megjelölni; általában — törvényes formák között és megengedett eszközökkel — arra törekedni, hogy az ev. reform, tanítóság, úgy egyenkint, mint. összességében, az egyházi alkotmány keretein belül, méltó helyet foglaljon el az egyházi s különösen a tanügyi és iskolai kormányzatban. d) Az ev. reform, felekezet egyházi és iskolai hatóságaival, valamint másokkal szemben az ev. reform, tanítóságot és annak azon külön érdekeit és ügyeit képviselni, melyek elintézése az önkormányzati jog alapján s a királyilag szentésített egyházi törvények rendelkezése szerint tisztán az ev. reform, felekezet egyházi és iskolai hatóságainak jog- és hatáskörébe tartoznak; következőleg az ev. ref. tanítóságnak más jellegű tanítókkal nem közös ügyeit képezik, s mint ilyenek az egyetemes tanítóság országos gyűlésein nem tárgyalhatók. e) A magyar ev. reform, tanítók országos egyesülete — mint a fentebbiekből is kitűnik — nem kívánja elszigetelni az ev. reform, felekezeti tanítót az ország egyetemes tanítóságától; sőt itt a célnál megjelöli, hogy mint eddig, úgy ezután is, minden utógondolat nélkül szolgálni fogja a hazai egyetemes tanítóság összességének érdekeit és igyekezik oda hatni, hogy ev. reform, tanítók magukat az egyetemes egy részének érezzék s a közös jó ügyek munkálásában tevékeny részt vegyenek. 3. §. Az egyesület tagjairól. 1. Rendes tagok: a) mindazon ev. reform, felekezeti jellegű tanítók, a kik évenkint két korona (2 k.) tagsági díjat fizetnek. b) azon ev. reform, felekezeti jellegű tanítótestületek (egyesületek), melyek legalább húsz (20) tagot számlálnak s minden tag után ötven fillér (50 fill.) évi járadékot fizetnek. 2. Alapító tagok : azon tanítók vagy tanügybarátok, a kik alapítványi összegül legalább negyven koronát (40 k ) egyszeré befizettek. 3. Pártoló tagok: oly tanügybarátok, vagy nem ev. reform, felekezeti iskoláknál működő tanítók, a kik évenként két korona (2 k) pártoló tagsági illetéket fizetnek. 4. Tiszteletbeli tagok: a kik a népoktatás terén kifejtett, vagy a tanítóság érdekében tett valóban kiváló és sikeres munkálkodásuk, avagy másképpen szerzett különös érdemeikért a közgyűlés ilyenekül megválaszt. A tiszteletbeli tagok egyesületi terhet nem viselnek. 5. Működő vagy résztvevő tagok lehetnek mindazon