Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1894 (37. évfolyam, 1-52. szám)
1894-01-11 / 2. szám
ROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. Szerkesztőség: IX. kerület, Pipa-wra 23. szám, hová a kéziratok cimzeudök. Sii.'HÍrt-hivaííil : Honn/ántzki/ Viktor k&i#yvk*re#k*ité*e (Akadémia bérháza;, hová az ekifiz. és hirdet, dijak iiitézendök. Felelős szerkesztő és laptulajdonos SZŐTS FARKAS. Kiadja: IIORNYÁNSZKY VIKTOR. Megjelenik minden csütörtökön. Előfizetési ára : Félévre : 4 frt öO kr ; egész évre': 9 frt. Egyen szám ára 20 kr. Felhivás előfizetésre. A 37-ik évfolyamra nyitunk előfizetési A régi bizalommal, s eddigi programmunk alapján. A vallás-erkölcsi életben a megelevenítő Lélek a fődolog. Ennek életrekelését, ennek működését sürgetjük és munkáljuk jövőben is. Iiogy leikeinkben elevenebb hitbuzgóság, munkásabb szeretet, nagyobb erkölcsi felelősség, termékenyebb keresztyén élet támadjon. Hogy egyházi és iskolai, irodalmi és egyesületi, egyháztársadalmi és gyülekezeti életünkben az evangéliumi erő, a protestáns szellem, a keresztyén hitélet belterjesebb tevékenységre lendüljön. Ez a mi evangélizáló programmunk. De a vallásnak társadalmi testére, az egyházra, ennek jogi, gazdasági és kulturális szerveire és intézményeire is kiváló gondot kívánunk fordítani. Ezeknek erősítését, s ha kell védelmét, az egyházügyi reformok között lehető szilárdítását, az egyház anyagi szervezését, a lelkészi és tanítói fizetések emelését folytonosan sürgetni ós lehetőleg elősegíteni egyik legfőbb teendőnek ismerjük. Ez a mi egyházpolitikai programmunk. Bizalommal kérjük olvasóink ós munkatársaink támogatását. A Lap előfizetési ára egész évre 9 frt, félévre 4 frt 50 kr., negyedévre 2 frt 25 kr. Szegényebb sorsú, nevezetesen 600 frtnál csekélyebb fizetésű s általában minden IV-ed osztályú lelkész egész évre 6 frt, félévre 3 frt, negyed évre 1 frt 50 krért kapja a Lapot. Az előfizetések a Lap kiadó-hivatalába (Budapest, Akadémia bérháza) a kiadó nevére címzenclők. Horn yánszky V iktor, kiadó. Szöts Farkas, lap tulajdonos és fel. szerkesztő, f ü PÁPA S= Egyházi és polgári házasságkötés. Összevetve a királyhágóninneni két protestáns egyház még ma érvényben levő házassági jogát és ama törvényjavaslatot, melyet Szilágyi Dezső igazságügyminiszter a képviselőház 1893, clec. 2. ülésén a kötelező polgári házasságról beterjesztett: egyszerre látható a kettőnek felcserélése; amaz az egyházakat közvetlenül csupán egy ponton fogja oly módon érinteni, mely a mai állapotoktól lényegesen eltérő. E pont: a házasság megkötése. A reánk nézve ma fennálló, meg a tervezett állami házassági jog szerinti házasságkötés között a fő formális különbség abban van, hogy a felek házasságkötő akarat kijelentése nem — mint eddig — a lelkész előtt s két tanú jelenlétében (Josephinum 29. §.), hanem a polgári tisztviselő előtt ós két tanú jelenlétében (Terv. 56. §.)' történik. A megtett nyilatkozat régebben akkor hozta létre a házasságot, ha a lelkész a házasságra lépett feleket összeeskette; jövőben pedig akkor hozza létre, ha a polgári tisztviselő őket házastársaknak nyilvánítja ki. (56. §. 2. bek.) Amaz az egyházi, ez a polgári házasságkötés. A formális különbségeken kívül találhatunk tartalmi különbségeket is, melyek ugy az egyik, mint a másik különös jellegének, céljának vagy eredetének felelnek meg. Az állam ezen változással, t. i. hogy saját közege által készíttetheti elő a házasságot s ez előtt tétetheti a házasságkötő nyilatkozatot, egy fontos eredményt, nevezetesen azt éri el, hogy törvényben kifejezett akaratának saját közege mindenben engedelmeskedni fog s igy lelkiismeretre appellálás nem fogja útját állani oly házasságoknak, melyek állami szempontból kívánatosak, vagy megengeclhetők, ellenben a vallási — szűkebb — társadalmi felfogás szerint semmiképen nem létesülhetnek.