Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1893 (36. évfolyam, 1-52. szám)

1893-11-30 / 48. szám

kálatok a kitűzött határidőig elkészíthetők nem volnának, rövidebb, indokolt esetekben legföljebb f. év végéig terjedhető időhaladékot engedélyezzen oly kikötéssel, hogy a szabályrendelet 14. pontjának megfelelőleg a felvételekre vonatkozó munkálatok — be nem várva a járás összes iskoláira vonatkozó adatok egybegyűjtését egyenként is a kir. tanfelügyelőhöz küldendők. Jelen pótrendeletemről ugy az illető egyházi hatóságok, mint a kir. tanfelügyelők egyidejűleg értesíttettek. Népnevelésünk fejlesztésének programmja. Gróf Csáky Albin vallás- és közoktatásügyi miniszter a képviselőház november 2l-iki ülésén a háznak ez évi március 20-iki ülésében hozott határozata folytán a következő jelentést terjesztette be: A t. képviselőház folyó évi március hó 20-án tartott ülésében a következő határozatot hozni méltóztatott: »Tekintettel arra, hogy Magyarországnak az óvodákban kezdődő és a legfelsőbb tanintézetekben végződő közoktatása még nagyon fejletlen, mutassa ki a közoktatási miniszter, hány óvodára, népiskolára és tanintézetre volna még szükség, hogy a mai kiválalmaknak megfeleljen ? Továbbá mutassa ki, mennyi idő alatt, mily arányban és mennyi költséggel lehetne azt életbe léptetni s az 1894-iki költségvetéssel egyetemben terjeszsze be a tervet a képviselőháznak*. Ennek a határozatnak a tisztelt pénzügyminiszter úrral egyetértőleg eleget teendő, mindenekelőtt annak kijelentésével tartozom, hogy a felvetett kérdéseket tanulmány tárgyává tevén, ez alkalommal csak a kisdedóvodák és elemi népiskolákra vonatkozólag terjeszthetek elő megközelítő tervet, minthogy leginkább e téren mutatkozik érezhető szüksége az ilynemű állami intézetek szaporulásának. Ellenben a középiskolákra nézve az idézett határozatban kívánt tervezet ez idő szerint már azért sem terjeszthető elő, mivel előbb a már korábban felvetett egységes középiskola kérdése döntendő el. mely többé-kevésbbé érinti a polgári iskolák és másnemű tanintézetek helyzetét és szervezetét is esetleg. A mi pedig a legfelsőbb tanintézetek szaporításának kérdését illeti, e téren mindenesetre szintén törvényhozási intézkedéseknek kell az adminisztratív intézkedéseket megelőzniük, s azok nélkül ma még a létesítendő intézetek száma és rendeltetése felől világos képet alkotni nem lehet. Visszatérve most a kisdedóvók és elemi népiskolák ügyére, tájékozásul megemlíteni kívánom, hogy ezek tervbe vett ujabb létesítésével az állami és közművelődési érdekek szemelőtt tartása mellett tekintettel voltam a községek anyagi helyzetére is. És létesíteni óhajtom az alább feltüntetendő mérvben ez intézeteket egymással kombinálva, oly módon, hogy a mely községben van már állami elemi iskola, de nincs kisdedóvoda, ugyanott létesíteném, a mennyiben szükségesnek mutatkozik, mintegy alépítményéül az elemi iskolának az óvodát is — illetőleg a viszonyok szerint az állandó vagy nyári menedékházat; viszont a hol már van övóintézet, de nincs állami elemi népiskola, ott ez utóbbit állítom fel; végül, a hol egyik sincs meg: ott mind a kettő létesítendő lesz. Külön-külön szólva most ez intézetekről, és pedig először a kisdedóvó intézetekről, a bekivánt adatok szerint állítandó volna 1 189 községben és pedig: 383 községben állami kisdedóvoda, 316 » » menedékház. 440 » » nyári menedékház. Ezek költsége kitesz: i. A kisdedóvó dáknál (személyi és dologi kiadások, felszerelés, építési költség 1,268.777 forint. II. Az állandó menedékházaknál (személyi és dologi kiadások, felszerelés, építkezési költség 760.200 forint. III. A nyári menedékházaknál (személyi és dologi kiadások, 74.620 forint. Összesen: 1,103.597 frt. E főösszegből állandó évi teher 426.535 frt, egyszersmindenkorra pedig 1,677.062 frt. A mi az elemi iskolákat illeti, ugyancsak a rendelkezésemre álló adatok szerint 500 községben 500 tanteremmel és ugyananyi tanerővel ellátott ujabb állami elemi népiskolát kellene állítani, melyek évi összköltsége (a tanítók javadalma, tantermek bérlete s más kisebb kiadások címén) 617,000 forintot tenne ki. Ehhez járul a tantermek bebutorázására szükséges 135.000 frt kiadás is egyszersmindenkorra. De növekszik még a költség ugy az óvónők, mint az elemi iskolai tanítók ötödéves korpótlásaival is. Az utóbbiakat nemrég szentesített 1893. évi XXVI. t.-c. öt izben 50—50 frt korpótlék illetné meg. Ha tehát évenkint 50 uj iskola állíttatnék, átlag 90 tanítóval, a korpótlékok tennének 5 év múlva 2500 frtot, 10 év múlva 13.500 frtot és igy tovább. Itt azonban sietek megjegyezni, hogy tekintettel a minden esetben felmerülő tárgyalások hosszadalmasságára a gyakorlati kivitel nehézségeire, de különösen az állami pénzügyekre, sem az itt szóban levő kisdedóvó-intézeteket, sem az elemi népiskolákat nem vélném egyszerre és rohamosan, hanem 10 évi időszakra arányosan felosztva létesítendőnek, oly módon, hogy e terv 10 év alatt keresztülvihető volna, ha — a mennyiben a mindenkori pénzügyi viszonyok engedni fogják — 1895. évtől kezdve a már létező intézetek természetes fejlődése által igényelt költségeken kívül kisdedóvási célokra évenkint 210.000— 210.000 frt, a népiskolaiakra pedig évenkint 100.000— 100.000 frt többköltség vétetnék fel az államköltségbe. Az állam pénzügyi viszonyainak ujabb időben tapasztalt örvendetes javulása remélni engedi, hogy a javulás jövőben még fokozódván, az előadott terv fokozatos keresztülvitele nem fog pénzügyi akadályokba ütközni. De remélem egyúttal azt is, hogy az érdekelt községek a lehetőségig szintén elősegítendik hozzájárulásukkal a szóban levő intézetek létesítését akkor, midőn az állam saját művelődésük érdekében ily tetemes áldozatokat hozni hajlandó. Ezekben kívántam a t. képviselőház fenti határozatából kifolyólag minden megfontolást igénylő körülmény figyelembe vételével a legközelebbi tiv év munkatervét a kisdedóvás és népoktatásra nézve előterjeszteni. De mig a tervezet keresztülvitele után is várni fognak a kormányra a teendők és hárulni fognak az államra ujabb áldozatok, minthogy a kisdedővásról szóló organikus törvény teljes végrehajtása és megvalósítása, mint, ezt már a 25 év óta fennálló népoktatási törvénynél is tapasztaljuk, nem egy-két év és még egy decennium, hanem annál nagyobb idő munkáját és feladatát képezi. Főkép az nehezíti a gyorsabb tempóban való haladást, hogy a községek súlyosan vannak községi pótadókkal terhelve, ugy hogy az 1890. évre összeállított statisztikai munkálatnak az ország 12.244 községe közül 9577 községre